A színházak egészen tegnapig alig érezték meg a koronavírus okozta helyzetet, legalábbis a kérdéseinkre reagáló két társulat válaszai erre utaltak. (Többen a helyzet bizonytalanságára hivatkozva nem reagáltak érdemben.) A Katona József Színháznál például azt írták, hogy őket néhány néző kereste meg az elmúlt napokban a koronavírussal kapcsolatban, és ők is elsősorban az iránt érdeklődtek, hogy megtartják-e az előadásokat, a jegyek visszaváltását nem kérték. A nézőtéren voltak üres helyek, de nem több, mint egy normál influenzaszezonban.

Hasonlóan a Madáchban sem volt forgalomcsökkenés, ők azt írták, hogy jellemzően fél évre előre eladják a jegyeket, és a nézők jöttek is rendesen a telt házas előadásokra.

A kormány tegnapi döntése a veszélyhelyzet kihirdetéséről azonban mindent borított. A beltéri rendezvényekre vonatkozó százfős maximálás a nagyobb színházak számára ugyanis nagyjából azzal egyenértékű, mintha bezárnák őket. A budapesti kőszínházak többségébe alsó hangon ennél nyolcszor-tízszer több néző fér be, az Erkelbe például ennél is sokkal több, náluk papíron 1812 fős a nézőtér. A vidéki színházak jellemzően 400-500 fő befogadására alkalmasak, de ezeknél is ugye 75-80 százalékos kiesést jelent, ha csak száz embert engednek be (már ha egyáltalán beengedhetnek ennyit, és nem ülőhelyekre vonatkozik a korlátozást, ahogy egyes körökben ezt értelmezik).

Ráadásul ebben a szektorban mások a kereslet-kínálati viszonyok, mint a moziknál. Mivel az előadások száma erősen korlátos, a jegyek is előbb fogynak el. Eddig ez inkább kedvező volt, hiszen egy nézőnek nem azt a döntést kellett meghoznia, hogy vesz-e belépőt, hanem azt, hogy vissza/eladja-e azt, esetleg a kifizetett jegy ellenére nem megy el az előadásra. Most viszont a jegyek egy nagy részét még akkor is vissza kell fizetni, ha 100 főnek megtartják az előadást.

De a színházak elsöprő többségében nem tartják meg az előadásokat.

A Vígszínházban, Szombathelyen, Pécsett és Debrecenben – Gulyás Gergely délutáni bejelentését követően – már tegnap sem játszottak. A Nemzeti Színház alig egy órával a tájékoztatót követően közölte, hogy a kormány rendelkezésének visszavonásáig nem tartják meg előadásaikat. Azóta hasonló tartalmú tájékoztatást tett közzé mások mellett a Katona József, a Madách, az Örkény, a Thália, az Erkel, a Centrál, a salgótarjáni Zenthe Ferenc, a Szegedi, a Győri a Miskolci Nemzeti és az Operettszínház is. A Szolnoki Szigligeti Színház azt közölte, hogy a nagyszínpadon nem lesznek előadások, a 70 fős Szín-Mű-Helyben viszont igen.

A Nemzetiben az elmaradt előadások jegyeit a nézők egy későbbi időpontra cserélhetik be, és máshol is tettek erre utalásokat. A Madáchnál lapunknak azt írták, hogy egyelőre megtippelni sem tudják, milyen hatása lesz a bezárásnak. Erre akkor lehet majd választ adni, ha látják, hogy meddig tart, és az elmaradt előadásokból mennyit tudnak majd pótolni.

Egyméteres távolság a mozikban

Ami a mozikat illeti, a koronavírussal jobban érintett európai országokban már eddig is egyértelműen látszott, hogy a szokottnál kevesebben járnak filmeket nézni. Az elmúlt napokban itthon is kifejezetten gyenge volt a forgalom, de nálunk eddig nem derült ki egyértelműen, hogy a visszaesést a járvány okozza. A szektor számára a késő téli, kora tavaszi időszak amúgy is mindig visszafogottabb, egyrészt a javuló időjárás miatt, másrészt azért, mert a gyártók jellemzően nem ilyenkorra időzítik az év legnagyobb dobásait. A látogatószám mostani csökkenése pedig egyelőre annyira azért nem volt szignifikáns, hogy ne férne bele a gyenge filmkínálat miatti megszokott visszaesésbe.

Ez azonban már rövid távon is változni fog, és nem elsősorban a lakosság félelmei, hanem a kormányzati intézkedések miatt.

Egy moziteremben jellemzően több mint száz ember fér el, így a mozikat mindenképpen súlyosan érinti az intézkedés. Liszka Tamás, a Corvint és öt fővárosi művész mozit fenntartó Budapest Film Zrt. vezérigazgatója lapunknak azt mondta, hogy a külföldi intézkedéseket látva már korábban is felmerült, hogy a műsorrendi vetítéseknél korlátozhatják az egy előadásra eladható jegyek számát. Most a kormány döntése után ez már nem csak lehetőség, hanem kényszer.

Az intézkedés eredményeként logikusan kevesebb ember ül majd egy légtérben, és őket is szét lehetne ültetni. Liszka Tamás azt mondta,

a cél az lenne, hogy a nézőknek a mozi ajtaján történő belépéstől a távozásig egyszer se kelljen egy méternél közelebb kerülniük más vendégekhez.

A tizenhárom városban másfél tucat Cinema City mozit üzemeltető I.T. Magyar Cinema Kft.-nél ilyen konkrét tervekről keddi kérdésünkre még nem számoltak be. Buda Andrea, PR- és marketingigazgató lapunknak a várható jövőbeli intézkedésekről annyit mondott, hogy figyelik a fejleményeket, és a mozik nyitva tartásának korlátozásra vonatkozó döntést az egészségügyi hatóságokkal és illetékes kormányzati szervekkel együtt fogják meghozni.

A kormány tegnapi döntése után azonban már nekik is lépniük kell. A Cinema City tegnap este a Facebookon türelmet kért a mozirajongóktól, amíg pontosan értelmezni tudják a Gulyás Gergely sajtótájékoztatóján elhangzottakat.

Frissítés:

Ma a Cinema City közölte, hogy 99 fős korlátozással folytatja a vetítéseket; a Budapesten és több vidéki városban kilenc saját mozit fenntartó, és további tíz franchise partnerrel működő Kultik hálózatnál 90 fő a limit. A Budapest Film ugyanakkor egyelőre leállította a vetítéseket. Részletek ebben a cikkünkben:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost még mehetsz moziba, de senki nem tudja, mi lesz pár nap múlvaVan olyan hálózat, ahol egyelőre teljesen leálltak a vetítésekkel, a legnagyobbnál viszont elmennek egészen 99 jegyig.

A mozik számára a legfontosabb kérdés most az, hogy a 100 főt az ülőhelyekre vagy az egy légtérben lévő emberek számára kell érteni, ami egyértelműen majd a jogszabály szövegéből derül csak ki. Logikus mindenesetre az utóbbi lenne, hiszen ha az ülőhelyekre szólna a korlátozás, akkor az arra sarkallná a több termet fenntartó mozikat, hogy a kisebb termekben zsúfoljanak össze sok embert, míg ha az egy helyen lévő emberek számát maximálják, akkor lehetőség lesz a Budapest Film Zrt. vezérigazgatója által felvázolt szétültetésekre.

Kézmosás, fertőtlenítés, home office

Közben a láncok már hetekkel ezelőtt hoztak olyan intézkedéseket, amelyek a betegség terjedését hivatottak gátolni. A Cinema Citynél rendszeresen fertőtlenítik a termeket, a közösségi tereket, valamint a nézők és munkatársak által használt helyszíneket. Emellett minden dolgozót tájékoztattak az alapos kézmosás szabályairól.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA moziknak csak azért kell a film, hogy vagyonokat keressenek a popcornonHiába drágult rengeteget a jegy, másfélszer annyit járunk moziba, mint öt éve, és egyre több pattogatott kukoricát eszünk. Az árrések brutálisak.

Útmutatást a Budapest Film alkalmazottai is kaptak, és náluk a mozikban még februárban érintésmentes antivirális kézfertőtlenítőket is kihelyeztek. Az önkormányzati tulajdonban lévő cégnél ráadásul az első hivatalos hazai megbetegedés óta a központi irodában dolgozók otthonról végzik a munkájukat, és csak a legszükségesebb esetben mennek be.

Százmilliókat bukhatnak

A nemzetközi tapasztalatok alapján eddig – Észak-Olaszországtól eltekintve, ahol már hetekkel ezelőtt bezárták a mozikat – igazán látványosan nem a mozik normál működését befolyásolta a járvány, hanem a nagy filmes rendezvényeket, amiket egymás után mondanak le. Sok cégnek azonban már ez is komoly kiesést jelentett, a mostani korlátozás pedig még inkább visszavetheti a bevételüket.

A One World nemzetközi emberi jogi dokumentumfilm fesztivál egyik szervezője megy az üres széksorok között az eseménynek otthont adó prágai moziban 2020. március 10-én. A koronavírus terjedése miatt elhalasztják a fesztivált. Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek

A bevétel csökkenése azért komoly probléma, mert a moziknál elég magas a fix költség aránya, azaz a kiadások egy része mindenképpen jelentkezik, függetlenül attól, hogy hány jegyet adnak el. A béreket például mindenképp ki kell fizetni, ahogy az ingatlan fenntartásához kapcsolódó költségeket is. Emellett – ahogy erre Liszka Tamás felhívta a figyelmet – van egy csomó olyan folyamatos szolgáltatási szerződésük, amit akkor is tartani kell, ha nem tudnak élni vele.

A Cinema Citynél például 2018-ban csak a mozik üzemeltetésére, bérleti díjakra és a munkaerőre 4,3 milliárd forint ment el, a teljes bevétel több mint ötöde (a munkaerő egy része kölcsönzött volt, ami vélhetően rugalmasabban kezelhető, de rövid távon ez is állandó költség), és ezeken kívül is van még egy rakat mindenképpen felmerülő költség. A Budapest Film Zrt.-nél pedig csak a személyi jellegű ráfordítások a teljes forgalom közel harmadára rúgtak.

A bevétel ezzel szemben szinte teljesen nézőszámfüggő, hiszen a pénz 90 százaléka a jegyeladásból és a büfé forgalmából jön. Ráadásul a maradék nagy része is a reklámszolgáltatás bevétele, ami szintén minden bizonnyal legalább részben attól függ, hogy hány mozinézőt érnek el a hirdetésekkel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsőd szélén a magyar buszos cégek, az áruszállítóknál óriási a bizonytalanságEltűntek az utasok, különösen az Európát járó kínai turisták, de nincsenek már síutak és iskolai kirándulások sem. A kamionsofőrök közül pedig sokan nem hajlandók Olaszországba menni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat koronavírus mozi színház Olvasson tovább a kategóriában