Legalább 80 ezer ujgurt vittek dolgozni olyan kínai üzemekbe, amelyek nagy nyugati márkáknak is gyártanak
Az ausztrál kormány által alapított, de függetlenül működő kutatóközpont, az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) jelentette, hogy adatai szerint a kínai kormány legalább 80 ezer ujgurt helyezett át a Hszincsiang-Ujgur Autonóm területről bizonyos termelőüzemekbe.
Az ASPI 27 olyan kínai üzemet azonosított be, ahol az átköltöztetett ujgurok dolgoznak, és azt állítja, hogy sokan az átnevelő táborokból kerültek a gyárakba. A létesítmények olyan termékeket gyártanak, amelyeket közvetve 83 nagy globális márka használ, a tanulmány szerint például az Apple, a BMW, a Huawei, a Gap, a Nike, a Samsung, a Sony és a Volkswagen.
Az érintett cégek azt hangsúlyozzák, hogy a közvetlen beszállítók körében mindent megtesznek az etikus foglalkoztatás betartása érdekében, de a kérdéses gyárak nem tartoznak ebbe a körbe.
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
