Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint Stubnya Bence
2019. október 30. 13:45 Vállalat

Jelentős létszámcsökkentés az Audi győri gyárában, ezernél több ember távozhat

Magyarország legnagyobb vállalatánál, az Audi Hungária győri gyáránál jelentős létszámcsökkenés van folyamatban. Erről a vállalat több munkatársa számolt be nekünk az elmúlt napokban. Többek szerint a munkavállalóknak nagyjából egy hónapja jelentette be a gyár vezetése, hogy 1200 emberrel csökken a dolgozók száma a közeljövőben a világ legnagyobb motorgyárában. Ez a jelenlegi állomány közel tíz százaléka.

Több ott dolgozó is azt mondta, hogy a létszámcsökkentés folyamatos. Elsődleges módja, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők nem kapnak új szerződést annak lejártakor. Az autóiparban ez bevett módja a létszámcsökkentésnek, júliusban mi is írtunk arról, hogy a szektor lassulása miatt több gyártónál is hasonló döntéseket hoztak meg. Az egyik Audi-dolgozó szerint ezenkívül a nyugdíj előtt állókat is megpróbálják nyugdíjaztatni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok cég felől aggasztó hírek érkeznek, pedig látszólag minden rendben van a magyar autóiparralAz utóbbi hónapokban számos magyar autóipari beszállító és gyártó kezdte megérezni a globális autóipar lassulását, aminek következtében olyasmik történnek az iparágban, amikre évek óta nem volt precedens.

Az állításokkal kapcsolatban megkerestük az Audit is, amely kitért a konkrét válaszadás elől. Azt írták, hogy “cáfoljuk, hogy 1200 munkatársat el fogunk bocsátani”, de ilyet nem is állítottunk a megkeresésünkben. Ahogy a dolgozók is elmondták nekünk, nem szerződések felbontásával csökkentené az Audi a dolgozók létszámát, hanem a lejáró szerződések meg nem hosszabbításával. Ezt követően hiába kértük, hogy a létszámcsökkentésről szóló információnkra reagáljanak, erre érdemben már nem válaszoltak.

A nekünk elsőre elküldött állásfoglalásban még annyit írtak, hogy “az átalakulási folyamat javában zajlik a járműiparban, a konszernben, és az Audi Hungáriánál is, amely nagy kihívások elé állítja a vállalatot”. Azt nem részletezték, hogy milyen átalakulási folyamatról van szó, mindenesetre a folyamat keretében “valamennyi vállalati folyamatunkat felülvizsgáljuk, amely természetesen szinergiákat is teremt minden üzleti területen, így az átalakulási folyamat hatással van a foglalkoztatásra is”.

A határozott idejű szerződések meghosszabbításáról még annyit közöltek, hogy az “a jövőben is a piaci igényektől és az abból kialakított mindenkori termelési programtól függ”. Azt viszont nem árulták el kérdésünkre, hogy hány ilyen szerződéssel rendelkező munkavállalójuk van.

A létszám már elkezdett csökkenni

Mindenesetre az alkalmazottak adatai alapján a létszám csökkentése valójában már tavasszal elindult. Ahogy az ábrán is látszik, az elmúlt két évben a gyár dolgozóinak száma idén áprilisig hónapról hónapra nőtt, azóta viszont lassú tempóban csökken. Négy hónap alatt több mint háromszázzal kevesebb alkalmazott dolgozik az Audinál. Az Audi egyébként az ötödik legnagyobb foglalkoztató Magyarországon, állományának közel tizedét érintheti a létszámcsökkentés. 

Szimacsek Tibor, az Audi Hungária Független Szakszervezet kommunikációs munkatársa azt mondta nekünk, hogy az elmúlt hónapokban több olyan határozott szerződéssel rendelkező munkatársról tudnak, akiknek az Audi valóban nem kínált fel új szerződést. Szimacsek megerősítette, hogy nagyjából április óta tart ez a folyamat, azt azonban nem tudta megmondani, hogy hány embert érintett.

Azt mondta, nincs tudomása a munkáltató ezzel kapcsolatos jövőbeni terveiről, így nem tud arról, hogy 1200 fővel csökkenne a dolgozói létszám. Az eddigi létszámcsökkentés háttere mögött szerinte az áll, hogy az “autóipar vékony jégen táncol”. Bizonytalanságot okoz például az elektromotorok betörése és a digitalizáció fejlődése, ami miatt “egyelőre senki nem látja” az autóipar jövőjét. Szerinte ezt az Audi is igyekszik kommunikálni a munkavállalói felé.

Közel ötven milliárd eurós fejlesztés

Az általunk elért dolgozók szerint a létszámcsökkentésről nem sok konkrétumot közölt velük a gyárvezetés. “Nagyon kevés információt osztottak meg velünk. A dolgok szembetűnőek, de igazából csak találgatunk, illetve hallomásból szűrjük le a lényeget” – mondta egy Audi-alkalmazott. Ezzel együtt a létszámcsökkentés mögött ők is az elektromos autók miatti bizonytalanságot látják.

“A háttérben az elektromos motorok egyszerűbb gyártása áll, azaz nincs ennyi emberre szükség a villanymotor gyártáshoz” – mondta egy győri dolgozó. “Ezt az átmenetet – míg a robbanómotorokról áttérünk hibrid, majd a későbbiekben tisztán elektromos hajtásra – valahogyan meg kell élni. Mivel az európai piac 50 százalékának elektromotorjait Győr fogja előállítani, így van jövőnk, sőt, egy tisztán elektromos modellt is fogunk majd gyártani” – mondta egy másik dolgozó, aki szerint a dízelek 2023-ig kifutnak, és ahogy a benzinesek is fogyatkoznak, úgy fognak az elektromotorok teret nyerni a piacokon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk“Megalázó, hogy fél órán át ott áll mögöttem” - mi vezetett az Audi-sztrájkhoz?Az Audi problémái miatt egyre frusztrálóbb lett a légkör a győri gyárban. De közben sokan rájöttek, hogy külföldön nincsenek olyan elvárások, mint Győrben.

Az Audit is soraiban tudó Volkswagen csoport valóban egy gigantikus tervvel készül az elektromos átállásra. Tavaly ősszel jelentették be, hogy közel 50 milliárd eurót fektetnek be elektromos és önvezető autók fejlesztésébe. Az egyik korábbi Audi-dolgozó szerint azonban nemcsak az átállás miatt lehet szükség kevesebb alkalmazottra, hanem hosszútávon is fennmaradhat a létszámcsökkenés.

“Az új elektromos autó- és motorgyártáshoz eleve kevesebb ember kell mert az elektromos autók és motorok lényegesen kevesebb alkatrészt tartalmaznak mint benzines társaik, ezáltal kevesebb ember szükséges az összeszerelésükhöz. A növekvő automatizáció idővel szintén egyre több munkahelyet vesz el az ott dolgozó emberektől” – vélekedett.

Egyre több leépítés Magyarországon

Az elektromos autók körüli bizonytalansághoz pedig hozzájön a német gazdaság megtorpanása, amely az egész térséget lassítja. Ez pedig az autóiparra különösen erős hatással van. A júliusi cikkünkben több szakszervezeti vezető és autóipari beszállító is arról beszélt, hogy március vége, április eleje óta a magyar autóiparban és az ehhez kapcsolódó iparágakban, például gépiparban, fémiparban lassulás érzékelhető.

Ennek több jele is volt, az országban több helyen létszámstoppot rendeltek el, csökkentették a műszakokat, beruházásokat halasztottak el, a kölcsönzött munkaerőt akár nagyobb számban is leépítették, kisebb számban határozatlan szerződéssel rendelkező munkavállalókat is elbocsátottak, illetve az is jellemző volt, hogy nem hosszabbították meg a határozott idejű szerződéseket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAudi sztrájk: nem mindegy, hogy mi mennyiJól hangzik a félmilliós átlagfizetés, de egy betanított munkás alapbére feleennyi lehet. A sztrájk nemcsak a pénzről, hanem a szabadidőről és a kiszámítható munkáról is szólt.

Az Audi-gyár dolgozói létszámának csökkentése kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy milyen összefüggés lehet a leépítések és az év eleji sztrájk, illetve az annak eredményeképpen bejelentett jelentősebb béremelések között. Ez már csak azért is aktuális lehet, mert az elmúlt időszakban több nagyobb leépítés is volt a feldolgozóiparban Magyarországon, például a jászberényi Electroluxban, és éppen mostanában jelentettek be hasonlót a dunaújvárosi Dunaferrben is.

Nem kizárható, hogy a bérek növekedésének köze lehet az Audi-gyárban elinduló létszámcsökkentéséhez, bár a bérek eddig csak az autóipari értéklánc alacsonyabb szintjén járultak hozzá bizonyos munkafolyamatok Magyarországról való kiárazódásához. A Dunaferrben és az Audiban elindult folyamatok annyiban biztosan különböznek az Electrolux helyzetétől, hogy az autóipar, és azzal szoros kapcsolatban lévő acélgyártás globálisan nézve is komolyabb kihívásokkal néz szembe, mint a hűtőgyártás, amivel a jászberényi gyárban foglalkoznak.

Az autóiparban és az acéliparban külön bizonytalanságot jelent a még mindig nem rendezett Brexit, az Egyesült Államok kereskedelmi háborúja, emellett pedig az európai környezetvédelmi és szén-dioxid kibocsátási előírások szigorodása is pluszköltséget jelent az iparágakban tevékenykedő cégeknek.

Ezt bizonyítja az is, hogy az Audi anyavállalata, a Volkswagen AG szerdán a Bloomberg cikke szerint módosította a várható eladásaira vonatkozó becslését, így a korábbi előrejelzéshez képest már nem számítanak növekedésre, csak stagnálásra. Ezzel összefüggésben a cég az eredeti terveihez képest összesen 900 ezerrel kevesebb autó legyártásáról döntött.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Audi audi magyarország autóipar feldolgozóipar Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.