„Jászberény egy vidám, gondozott kisváros, amely évről évre szépül, korszerű szolgáltatásokkal gazdagodik” – írja a település polgármestere köszöntőjében. Nehéz megítélni, hogy a legelső állítás korábban mennyire állta meg a helyét, mióta azonban nemrég az Electrolux Lehel bejelentette 800 ember elbocsátását, valószínűleg nem a vidámság a város legfőbb jellemzője.

Lehet, hogy ettől sem lesz jobb kedve a helyieknek, de úgy tűnik, hogy akaratukon kívül elsőként tapasztalhatják meg, van-e esélye Magyarországnak felzárkóznia a fejlett országokhoz, általánosan bevett tömörítéssel: utolérni Ausztriát. Miről van szó? Számos jel azt mutatja, hogy nagyjából magunk mögött hagytuk azt a korszakot, amikor mindenekelőtt a szabad munkaerő munkába állása adta a gazdasági növekedés hajtóerejét. Ilyen jel elsősorban a munkanélküliség csökkenése, a munkaerőhiány növekedése és ennek nyomán a keresetek emelkedése.

Az Electroluxnál pont ez utóbbi volt a gond, ahogy a cég vezetője is elismerte az Indexnek, a probléma az, hogy a jelenlegi bérszinten már nem lehet egyszerű termékeket gazdaságosan gyártani. Ahogy a bejelentés után megírtuk, a jellemzően kevés szakértelmet igénylő feladatokat ellátó jászsági gyár egyre magasabb béreket volt kénytelen kigazdálkodni. Ez hosszú távon csak akkor fenntartható, ha közben a termelékenység nő, vagyis egyre hatékonyabban állítanak elő egyre értékesebb termékeket (vagy legalábbis a kettőből az egyik feltétel teljesül).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítéseNem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.

Arról is több cikkünk szólt már, hogy a magyar vállalati szféra igen jelentős része végez az Electrolux Lehelhez hasonló, alacsony hozzáadott értékű^*Egy cégnél a hozzáadott értéket a személyi jellegű ráfordítások (bérek plusz cafeteria), az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenés (amely az épületek, gépek, egyéb eszközök avulását mutatja) összeadásával lehet kiszámolni., egyszerű, komolyabb képzettséget nem igénylő munkákat – vagyis a svéd cég magyarországi leányvállalata egyáltalán nincs egyedül a bérnövekedés miatt egyre feszültebbé vált helyzetével. Sőt, olyannyira nem egyedi ez a probléma, hogy

a két további, Jászberényben működő nagy feldolgozóipari külföldi leányvállalat is hasonló cipőben járhat a pénzügyi adatai alapján.

A városban működik még egy svéd hátterű leányvállalat, amely történesen szintén hűtőberendezések gyártásával foglalkozik. A Dometic már az Electroluxtól vette meg a kétezres évek elején az abszorpciós hűtők^*Jellemzően a szállodai szobák kis hűtőszekrényeiben vagy a hordozható hűtőgépek, hűtőtáskák eseteiben alkalmazzák ezt a technológiát. gyártási jogát, amelyek eredetileg még a Lehel Hűtőgépgyár sorain készültek a hatvanas évektől kezdve. A legfrissebb adatok szerint a cég 306 főt foglalkoztat, és bár az elmúlt években a fizetések emelése mellett az általa végzett munka során a hozzáadott értéket is tudta növelni, azok még mindig elmaradnak a feldolgozóipari átlagtól. Ez pedig arra utal, hogy a Dometic-nél is zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő, egyszerűbb munkák folyhatnak.

Egy másik volt szocialista üzem is skandináv kézben működik jelenleg Jászberényben. A volt Aprítógépgyárat jelenleg a finn tulajdonú Fortaco működteti 367 fő alkalmazásával, ahol nagy tömegű építő- és bányaipari munkagépeket gyárt. A cégre már inkább a hozzáadott érték hullámzása a jellemző a folyamatos bérnövekedés mellett. Fontosabb azonban, hogy a feldolgozóipari átlag körül (azt jellemzően meghaladó, de 2016-ban éppen alulmúló) mozgó bérek bár arra utalnak, hogy Fortacónál valamivel összetettebb munka történhet, a cégnél mégis viszonylag alacsony a hozzáadott érték mértéke.

A nagy külföldi cégek mellett működik még két jelentős méretű hazai vállalkozás is a városban. A település egyrészt székhelye a Jász-Plasztik csoportnak, amely egy műanyag-feldolgozó üzemet is működtet a városban, másrészt pedig a szintén műanyag termékek gyártásával foglalkozó Trend Kft. is jelentős foglalkoztató a maga 330 fős létszámával. E cégek beszállítóként kötődnek a városban működő külföldi cégek leányvállalataihoz, így részben kiszolgáltatottak az ő üzleti helyzetüknek is. Bár a Jász-Plasztik esetében a sok Jászberényen kívüli telephely és a változatos tevékenységek miatt nem egyértelmű, de a Trend Kft. pénzügyi adatait nézve is jól látszik, hogy

a városban működő nagyvállalatok az egyszerű gyártásra rendezkedtek be,

alacsony bért kínáló munkahelyeket biztosítanak, amelyeket betöltve a dolgozók kis hozzáadott értékű feladatokat láthatnak el.

A 26 ezer fős Jászberény nagyvállalati köre tehát igencsak érintett abban a kibontakozó problémában, hogy többek között a bérek meredek emelkedése miatt az egyszerű gyártást egyre nehezebb úgy megoldani, hogy az gazdaságos legyen.

A kormány is felismerte, hogy részben ezért, részben egyszerűen a munkaerőhiány miatt át kell gondolni a gazdaságszerkezetet. Ennek varázsszava a dimenzióváltás lett, amelyet az utóbbi három évben a kormany.hu alapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 35 különböző eseményen, György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár háromszor, Orbán Viktor miniszterelnök kétszer, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig egyszer használt.

A pontos megfogalmazás változó, de azt értik alatta, hogy minél több, magas hozzáadott értéket képviselő, magasabb technológiai színvonalra alapuló, kutatás-fejlesztés által vezérelt, innovatív munkahely jöjjön létre. Ezeknél ugyanis nem gond, hogy sokat kell fizetni a betöltőiknek. Viszont

ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek.

– jelentette ki Orbán Viktor februárban. Vagyis elemzők mellett ő is tisztában van azzal, hogy nemcsak a nyugati országokhoz való felzárkózás folytatására nincs garancia, arra sem lehet mérget venni, hogy nem lesz visszacsúszás. Ez akkor következne be, ha az egyszerűbb munkafolyamatokhoz – nemcsak a gyártásban, hanem például a szolgáltató központokban is – a magyar munkaerő már túl drága, az összetettebbekhez viszont nem elég képzett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTévhit, hogy a gyorsabb növekedés elég a felzárkózáshozMegtévesztő, ha csak a számokat nézzük. Ha fejlettek szeretnénk lenni, akkor szerkezetet kell váltani a gazdaságnak.

A kormányfő által felvetett probléma természetesen nemcsak a magyar cégeket érinti, hanem a multikat is, azzal a különbséggel, hogy ők nem mennek tönkre, hanem – részben vagy egészben – kivonulnak az országból. Az idézett adatok alapján ez Jászberényben elég széles körű veszélynek látszik, és ha az itteni cégeknek esetleg tömegesen nem sikerül választ találni a kihívásra, akkor máshol sem feltétlenül lesznek sokkal jobbak a kilátások.

Az ország gazdasága persze sokkal összetettebb, mint Jászberényé, de a feldolgozóipar – ahol most elég általános a bér-termelékenység probléma – rengeteg helyen meghatározó, elég egyebek mellett Győrre, Kecskemétre, Miskolcra és vonzáskörzetükre gondolni. De ha a szolgáltató központokkal is számolunk, akkor Budapest, Pécs és Szeged is vastagon érintett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBizonytalan a magyar SSC-k jövője, figyelhetne rájuk jobban a kormányVagy India, vagy a mesterséges intelligencia fogja elvinni az állásokat, amelyek nélkül nem képzelhető el a mai Budapest. Néhány cég már tovább is állt, a kormány tétlen.

Ez egyébként abból is látszik, hogy amikor Szijjártó Péter kifejezetten céges beruházás kapcsán hozta szóba a dimenzióváltást, akkor hat esetben szolgáltató, egyszer fejlesztő, további egyszer logisztikai központot jelentettek be vagy avattak, hétszer pedig gyárat. A termelést is meg kell tehát újítani ahhoz, hogy folytatódjon a dinamikus gazdasági növekedés, felzárkózás, ennek pedig Jászberény elég jó indikátora lehet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Vállalat béremelés feldolgozóipar hozzáadott érték jászberény Olvasson tovább a kategóriában