Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós Váczi István
2019. szeptember 27. 13:21 Közélet, Vállalat

Egy kisváros fogja megmutatni, lesz-e magyar felzárkózás

„Jászberény egy vidám, gondozott kisváros, amely évről évre szépül, korszerű szolgáltatásokkal gazdagodik” – írja a település polgármestere köszöntőjében. Nehéz megítélni, hogy a legelső állítás korábban mennyire állta meg a helyét, mióta azonban nemrég az Electrolux Lehel bejelentette 800 ember elbocsátását, valószínűleg nem a vidámság a város legfőbb jellemzője.

Lehet, hogy ettől sem lesz jobb kedve a helyieknek, de úgy tűnik, hogy akaratukon kívül elsőként tapasztalhatják meg, van-e esélye Magyarországnak felzárkóznia a fejlett országokhoz, általánosan bevett tömörítéssel: utolérni Ausztriát. Miről van szó? Számos jel azt mutatja, hogy nagyjából magunk mögött hagytuk azt a korszakot, amikor mindenekelőtt a szabad munkaerő munkába állása adta a gazdasági növekedés hajtóerejét. Ilyen jel elsősorban a munkanélküliség csökkenése, a munkaerőhiány növekedése és ennek nyomán a keresetek emelkedése.

Az Electroluxnál pont ez utóbbi volt a gond, ahogy a cég vezetője is elismerte az Indexnek, a probléma az, hogy a jelenlegi bérszinten már nem lehet egyszerű termékeket gazdaságosan gyártani. Ahogy a bejelentés után megírtuk, a jellemzően kevés szakértelmet igénylő feladatokat ellátó jászsági gyár egyre magasabb béreket volt kénytelen kigazdálkodni. Ez hosszú távon csak akkor fenntartható, ha közben a termelékenység nő, vagyis egyre hatékonyabban állítanak elő egyre értékesebb termékeket (vagy legalábbis a kettőből az egyik feltétel teljesül).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítéseNem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.

Arról is több cikkünk szólt már, hogy a magyar vállalati szféra igen jelentős része végez az Electrolux Lehelhez hasonló, alacsony hozzáadott értékű*Egy cégnél a hozzáadott értéket a személyi jellegű ráfordítások (bérek plusz cafeteria), az adózás előtti eredmény és az értékcsökkenés (amely az épületek, gépek, egyéb eszközök avulását mutatja) összeadásával lehet kiszámolni., egyszerű, komolyabb képzettséget nem igénylő munkákat – vagyis a svéd cég magyarországi leányvállalata egyáltalán nincs egyedül a bérnövekedés miatt egyre feszültebbé vált helyzetével. Sőt, olyannyira nem egyedi ez a probléma, hogy

a két további, Jászberényben működő nagy feldolgozóipari külföldi leányvállalat is hasonló cipőben járhat a pénzügyi adatai alapján.

 

 

A városban működik még egy svéd hátterű leányvállalat, amely történesen szintén hűtőberendezések gyártásával foglalkozik. A Dometic már az Electroluxtól vette meg a kétezres évek elején az abszorpciós hűtők*Jellemzően a szállodai szobák kis hűtőszekrényeiben vagy a hordozható hűtőgépek, hűtőtáskák eseteiben alkalmazzák ezt a technológiát. gyártási jogát, amelyek eredetileg még a Lehel Hűtőgépgyár sorain készültek a hatvanas évektől kezdve. A legfrissebb adatok szerint a cég 306 főt foglalkoztat, és bár az elmúlt években a fizetések emelése mellett az általa végzett munka során a hozzáadott értéket is tudta növelni, azok még mindig elmaradnak a feldolgozóipari átlagtól. Ez pedig arra utal, hogy a Dometic-nél is zömmel alacsonyabb képzettséget igénylő, egyszerűbb munkák folyhatnak.

Egy másik volt szocialista üzem is skandináv kézben működik jelenleg Jászberényben. A volt Aprítógépgyárat jelenleg a finn tulajdonú Fortaco működteti 367 fő alkalmazásával, ahol nagy tömegű építő- és bányaipari munkagépeket gyárt. A cégre már inkább a hozzáadott érték hullámzása a jellemző a folyamatos bérnövekedés mellett. Fontosabb azonban, hogy a feldolgozóipari átlag körül (azt jellemzően meghaladó, de 2016-ban éppen alulmúló) mozgó bérek bár arra utalnak, hogy Fortacónál valamivel összetettebb munka történhet, a cégnél mégis viszonylag alacsony a hozzáadott érték mértéke.

 

 

A nagy külföldi cégek mellett működik még két jelentős méretű hazai vállalkozás is a városban. A település egyrészt székhelye a Jász-Plasztik csoportnak, amely egy műanyag-feldolgozó üzemet is működtet a városban, másrészt pedig a szintén műanyag termékek gyártásával foglalkozó Trend Kft. is jelentős foglalkoztató a maga 330 fős létszámával. E cégek beszállítóként kötődnek a városban működő külföldi cégek leányvállalataihoz, így részben kiszolgáltatottak az ő üzleti helyzetüknek is. Bár a Jász-Plasztik esetében a sok Jászberényen kívüli telephely és a változatos tevékenységek miatt nem egyértelmű, de a Trend Kft. pénzügyi adatait nézve is jól látszik, hogy

a városban működő nagyvállalatok az egyszerű gyártásra rendezkedtek be,

alacsony bért kínáló munkahelyeket biztosítanak, amelyeket betöltve a dolgozók kis hozzáadott értékű feladatokat láthatnak el.

A 26 ezer fős Jászberény nagyvállalati köre tehát igencsak érintett abban a kibontakozó problémában, hogy többek között a bérek meredek emelkedése miatt az egyszerű gyártást egyre nehezebb úgy megoldani, hogy az gazdaságos legyen.

A kormány is felismerte, hogy részben ezért, részben egyszerűen a munkaerőhiány miatt át kell gondolni a gazdaságszerkezetet. Ennek varázsszava a dimenzióváltás lett, amelyet az utóbbi három évben a kormany.hu alapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 35 különböző eseményen, György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár háromszor, Orbán Viktor miniszterelnök kétszer, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pedig egyszer használt.

A pontos megfogalmazás változó, de azt értik alatta, hogy minél több, magas hozzáadott értéket képviselő, magasabb technológiai színvonalra alapuló, kutatás-fejlesztés által vezérelt, innovatív munkahely jöjjön létre. Ezeknél ugyanis nem gond, hogy sokat kell fizetni a betöltőiknek. Viszont

ha a magyar cégek nem tudják megújítani a tevékenységüket, növelni a hatékonyságukat, és ha nem tudnak válaszolni a bérterhek növekedésére, tönkremehetnek.

jelentette ki Orbán Viktor februárban. Vagyis elemzők mellett ő is tisztában van azzal, hogy nemcsak a nyugati országokhoz való felzárkózás folytatására nincs garancia, arra sem lehet mérget venni, hogy nem lesz visszacsúszás. Ez akkor következne be, ha az egyszerűbb munkafolyamatokhoz – nemcsak a gyártásban, hanem például a szolgáltató központokban is – a magyar munkaerő már túl drága, az összetettebbekhez viszont nem elég képzett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTévhit, hogy a gyorsabb növekedés elég a felzárkózáshozMegtévesztő, ha csak a számokat nézzük. Ha fejlettek szeretnénk lenni, akkor szerkezetet kell váltani a gazdaságnak.

A kormányfő által felvetett probléma természetesen nemcsak a magyar cégeket érinti, hanem a multikat is, azzal a különbséggel, hogy ők nem mennek tönkre, hanem – részben vagy egészben – kivonulnak az országból. Az idézett adatok alapján ez Jászberényben elég széles körű veszélynek látszik, és ha az itteni cégeknek esetleg tömegesen nem sikerül választ találni a kihívásra, akkor máshol sem feltétlenül lesznek sokkal jobbak a kilátások.

Az ország gazdasága persze sokkal összetettebb, mint Jászberényé, de a feldolgozóipar – ahol most elég általános a bér-termelékenység probléma – rengeteg helyen meghatározó, elég egyebek mellett Győrre, Kecskemétre, Miskolcra és vonzáskörzetükre gondolni. De ha a szolgáltató központokkal is számolunk, akkor Budapest, Pécs és Szeged is vastagon érintett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBizonytalan a magyar SSC-k jövője, figyelhetne rájuk jobban a kormányVagy India, vagy a mesterséges intelligencia fogja elvinni az állásokat, amelyek nélkül nem képzelhető el a mai Budapest. Néhány cég már tovább is állt, a kormány tétlen.

Ez egyébként abból is látszik, hogy amikor Szijjártó Péter kifejezetten céges beruházás kapcsán hozta szóba a dimenzióváltást, akkor hat esetben szolgáltató, egyszer fejlesztő, további egyszer logisztikai központot jelentettek be vagy avattak, hétszer pedig gyárat. A termelést is meg kell tehát újítani ahhoz, hogy folytatódjon a dinamikus gazdasági növekedés, felzárkózás, ennek pedig Jászberény elég jó indikátora lehet.

Közélet Vállalat béremelés feldolgozóipar hozzáadott érték jászberény Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2019. december 5. 06:48 Közélet

Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban

Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2019. december 4. 06:57 Közélet

A közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában

Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent.

Tóth István János
2019. december 3. 16:13 Közélet

Miért vonzódnak a luxushoz a haveri rendszer vállalkozói?

A kedvezményezettek fogyasztási és megtakarítási döntései mutatják, hogy mennyire gondolják tartósnak azt a rendszert, amelyben a járadékra szert tesznek.

Fontos

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.