Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. október 24. 12:36 Vállalat

Az olajipari cégek sokat beszélnek a megújulókról, de a pénztárcájukkal máshova szavaznak

A nagy olajipari cégek komoly döntések előtt állnak, ugyanis az elmúlt években egyértelmű lett a megújuló energiaforrások előretörése az energetikában, ami a fosszilis energiára alapozó cégeket is váltásra kényszeríti. Nem mindegy azonban, hogy milyen tempóban megy végbe a váltás, sok múlik ugyanis azon, hogy ezek a cégek hogyan becsülik meg például az olaj keresletének változását vagy a megújuló techológiák innovációjának gyorsaságát.

Vannak már olyan cégek, amik léptek: a Total például felvásárolta a megújuló energiával is foglalkozó Direct Énergie-t, a Shell pedig az e-mobilitásban utazó Newmotiont. Más cégek egyelőre nem ennyire aktívak. Az állami tulajdonban lévő nagy piaci szereplők például egyelőre nem nagyon indultak el ebbe az irányba, bár ellenpélda is van, ugyanis a Saudi Aramcónak vannak napenergiára alapozó és hidrogén üzemanyagcellás projektjei is.

A Conversation cikke alapján mindenesetre

összességében le van maradva az átállással az olajipar, legalábbis ha a klímacélokat nézzük.

A Carbon Disclosure Project gyűjtése alapján készült ábrán az is látszik, hogy 2010 és 2018 között a nagy olajipari magáncégek befektetéseinek egy-négy, az államiaknak egy százaléka ment megújuló technológiákra.

Olajcégek befektetése alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba az összes befektetésükön belül. Fletcher et al., Beyond the cycle (London: CDP, 2018)

És bár az olajipari cégek vezetői nem riadnak vissza a hangzatos nyilatkozatoktól – mint például a Shell vezérigazgatója, aki szerint „nincs alternatívája a zéró kibocsátású gazdaságnak”-, az iparági elemzések mégis azzal számolnak, hogy 2040-ig nőni fog az olaj kereslete. Mindez viszont ellentétes a klímacélokkal, ugyanis a párizsi egyezmény alapján az olajfelhasználásnak 2030-ig kellene tetőznie.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalatA hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

Valójában ráadásul az olajipari cégeknek csak a megújuló energiák egy részében van az átlagosnál jobb esélyük labdába rúgni. A hidrogén üzemanyag szállítása vagy a szénmegkötési technológia a nagy olajipari cégek jelenleg használt infrastruktúrájának átalakításával is elképzelhető, de nap- és szélenergiában vagy energiatárolásban nem rendelkeznek ilyen helyzeti előnnyel.

Több kutatás is arra jutott, hogy a földben lévő fosszilis energiahordozók 85 százalékának ott is kell maradnia annak érdekében, hogy a felmelegedés 2 Celsius-fokon belül maradjon. Amikor 2009-ben az első ilyen tanulmányt publikálták, az olajipari cégek részvényei átlagosan több mint két százalékkal estek vissza a tőzsdén a publikációt követő két hétben. Ugyanezek a cégek az elmúlt években már gyengébben teljesítettek az amerikai tőzsdék legnagyobb cégeinek átlagos eredményénél. Az amerikai szénerőműveket tulajdonló cégek szenvedése volt a leglátványosabb: 2007 óta ezeknek a cégeknek az értéke 70 százalékkal csökkent.

És bár eddig relatíve keveset invesztáltak új technológiákba, a nagy szereplőknek ambiciózus terveik vannak. A Total és a BP például évente 500 millió dollárt tervez megújulókra költeni, és ha ehhez a tervhez tartják magukat, lehet esélyük arra, hogy jelentős szereplők maradjanak az energetikai piacon.

Rövid távon ugyanakkor ezeknek a cégeknek jogi értelemben csak a részvényeseiknek kell megfelelniük. És ezen a ponton nem elhanyagolható tényező, hogy amíg a fosszilis befektetések jelenleg átlagosan 15 százalékos hozamot produkálnak, a megújulók csak 7 százalékot. A klímacélokat ezért nem lehet elérni pusztán piaci alapon, ehhez a szabályozás szigorítására és a szén-dioxid-adó emelésére lesz szükség.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa képesek voltunk eljutni a Holdra, a klímaváltozást is meg tudjuk állítaniAz Atlanti-óceán mindkét oldalán egyre több szó van arról, hogy a klímaváltozást csak egy átfogó állami programmal lehetne megfékezni. Mi köze van ennek ahhoz, hogy a magyar kormány júliusban megvétózta az uniós klímavédelmi célokat?

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverétA világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?

Vállalat energetika fosszilis energiahordozó klímaváltozás olajipar Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Jandó Zoltán
2019. november 18. 06:47 Közélet, Vállalat

Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel

Kétszázmilliárd forintra értékelték fel Orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.

Stubnya Bence
2019. november 17. 12:28 Vállalat

Már amerikai óriáshonlapokon dolgoztak, amikor itthon még nem vették őket komolyan

Egy műszaki egyetemi kollégiumi szobából indult a Stylers Group. Mára félmilliárdos bevételük van. A munkaerőhiányra olyan megoldásuk van, amit itthon csak nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.

Jandó Zoltán
2019. november 14. 06:54 Vállalat

Hogyan lehet ennyire olcsó minden Fekete Pénteken, ha egyszer törvény tiltja?

Jogszabály szerint nem lehet beszerzési ár alatt értékesíteni, de az év többi részében nem 50 százalékos árréssel működnek a cégek. Akkor hogy van ez?