Az önkormányzati kampányok átadásokban bővelkedő időszakához képest egészen sajátosan harangoznak be egy állítólagos komáromi autóipari beruházást. Míg máshol nyolcan avatnak fel egy külterületi döngölt földutat, vagy sajtóeseményt szerveznek nyolc parkolóhely átadására, addig lényegében teljes homály fedi a komáromi beruházást.

A Budapest Business Journal szerdán írt arról egy svájci és egy kanadai cég közlésére hivatkozva, hogy Komáromban hoznak létre egy elektromos autókat gyártó üzemet, amelyben már 2020-ban 12 ezer autó fog elkészülni. A gyárban a nem túl nagy sikerű, Mia márkájú elektromos autót támasztanák fel. Az autókat a francia Mia Electric nevű cég kezdte el gyártani 2011-ben, de mivel mindössze 1300 autót adott el, két évvel később becsődölt.

Egy első generációs Mia, amelyet végül nem tudtak sikerre vinni. Fotó: AFP

A céget végül a francia állam vette meg, majd a svájci bejegyzésű Fox Automotive szerezte meg az irányítási jogát. Az új tulajdonosnak az lett a célja, hogy az elektromos autók hatékonyabbá tételével sikerre vigyék a márkát. A gyártás még nem indult el újra, de a három típusban tervezett autókat már elő lehet rendelni a cég honlapján. 

Bár a sajtóban korábban nem jelent meg, de a vállalat korábbi terveiben is szerepelt már, hogy a franciaországi gyárát hozná Komáromba. A magyar leánycéget júliusban hozták létre Fox Automotive Hungary Zrt. néven, de az nem derült ki a bejelentésből, hogy pontosan mikor indul a beruházás és a gyártás, mekkora összegű lesz a beruházás, vagy hogy hány embernek adhat munkát.

A homályt növeli, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sem árul el semmit a projektről, pedig az ennél jelentéktelenebb beruházásokat is látványosan szokta kommunikálni. Ebben a hónapban Szijjártó Péter miniszter személyesen jelentette be például, hogy a Bridgestone tatabányai gumiabroncsgyárában száz munkahely létesül, a 3D nyomtatókat gyártó Formlabs pedig kétmilliárd forintos beruházással Budapesten hoz létre egy fejlesztőközpontot.

A jóval nagyobb léptékűnek tűnő komáromi beruházást azonban egyáltalán nem kommunikálják. Amikor a részletekről érdeklődtem náluk, a KKM alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökséghez (HIPA-hoz) irányítottak, ahol viszont azt mondták, hogy a leterheltségük miatt várhatóan csak 10-15 nap múlva tudnak válaszolni.

Beszéltem több komáromi önkormányzati képviselővel és néhány cég képviselőjével a helyi ipari parkból, de mindannyian azt mondták, hogy csak a sajtóból értesültek a beruházásról, és az első hírek megjelenése óta eltelt két napban sem tudtak meg többet. Az egyik alpolgármester, a független Czita János azt mondta, hogy nem tud semmit mondani, és azt sem árulta el, hogy mi miatt nem tud mondani semmit. A polgármesteri hivatal sajtósa szintén semmilyen szinten nem volt hajlandó kommentálni a beruházásról szóló hírt, és maga a vállalat sem válaszolt a megkeresésünkre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRománia lekörözött minket autógyártásban, de hamarosan visszaelőzhetjükEgy év alatt harminc százalékkal több autót gyártottak Romániában, míg Magyarország kicsit visszaesett, de még így is ott vagyunk az EU tíz legnagyobbja között.

A titkolózó állami apparátusnál azonban még nagyobb kételyt ébreszthetnek a beruházás mögött álló cégek. A projektről két cég beszél közös üzletként, a svájci Fox Automotive és a kanadai Phoenix Gold Resources. A vancouveri székhelyű, 2011-ben alapított Phoenix Gold egy bányászati cég, amely az Egyesült Államokban, azon belül Nevadában arany- és rézbányászattal foglalkozik a Bloomberg cégismertetője szerint.

Viszont a cég nem mutat életjeleket. A honlapja nem működik, a Bloomberg legfrissebb pénzügyi adata a cégről 2016-os, amikor nem volt bevétele, és az elmúlt három évben lényegében egyáltalán nem kereskedtek a részvényeivel. A kanadai bányacég fordított felvásárlással^*Így hívják azt a módszert, amikor egy cég nem a szokásos úton lép tőzsdére, hanem belebújik egy már a tőzsdén forgó üres vállalatba. Ezzel a cég megspórolja azt a rengeteg kiadást, ami a tőzsdére lépéssel jár: díjakat és a bonyolult szabályoknak való megfelelést lehet vele kikerülni. egyesülne az elektromos autós projekt másik résztvevőjével, a Fox Automotive-val.

A projektet még inkább megkérdőjelezi az egyik ötletgazda személye, a svájci céget vezető Patrick Bigger, aki a magyar leánycég igazgatóságában is helyet kapott. Életútja alapján Bigger egy kétes megítélésű, hamisítatlan szerencsevadász, aki több extravagáns vállalkozással keltett feltűnést a svájci sajtóban, amelyekkel rendre elbukott. Az egykor Londonban dolgozó befektetési bankár a kilencvenes években többséget szerzett egy egykori vasúti társaságban, amellyel a sültkrumpli-piacot akarta forradalmasítani. A cég által kidolgozott sültkrumpli-automatákat a legjelentősebb újításnak tartotta a gyorséttermek megjelenése óta. A vállalkozás azonban gyorsan tönkrement.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBemutatjuk, hogyan működik egy autógyár valójábanKorszerű körülmények között végzett biztos, de kemény munkára számíthatnak az autógyárakba jelentkező dolgozók, amit nem veszélyeztetnek sem a robotok, sem az elektromos autók.

Hasonló történt az 1999-ben általa alapított e-kereskedelmi céggel, amely egy évvel a tőzsdei megjelenés után a fizetésképtelenség határán állt, bár végül sikerült szerezni egy befektetőt.

A következő kudarcot egy egzotikus befektetés hozta el. Számos cikk jelent meg arról, hogy Bigger érdekeltsége mintegy 70 ezer hektár termőföldet szerzett meg Etiópiában, ahol földimogyorót és ricinust^*Afrikából származó trópusi növény, amelynek a magvából olajat készítenek. termesztett, hogy olajat állítson elő Afrika egyik legnagyobbjának nevezett sajtolóüzemében. Bigger a ricinuspiac vezető szereplője szeretett volna lenni világszinten, de pár év után, 2015-ben becsődölt a projekt.

A Fox Automotive-val hasonlóan ambiciózus tervei vannak. A vállalat képviselői az elmúlt hónapokban több várost is felkerestek a Közel-Keleten és Európában, hogy finanszírozókat találjanak az elektromos autók gyártásához. Céljuk az volt, hogy 3-9 millió eurót (1-3 milliárd forintot) szedjenek össze; de egyrészt nem derült ki, hogy sikerült-e elérni a céljukat, másrészt ez rendkívül kevésnek tűnik egy autógyár beindításához.

Segolene Royal egykori francia elnökjelölt egy első generációs Miában. Fotó: AFP

Különösen annak fényében, hogy 2020-ban már 12 ezer autót akarnak elkészíteni, 2025-től pedig évi 100 ezret akarnak gyártani. A honlapjukról is kiderül, hogy saját terveikhez képest is késésben vannak, mivel 2019 második negyedévében szerették volna elkezdni megvalósítani a magyarországi gyárukat és összeszedni a helyi csapatukat. Egyébként a Fox Automotive szerint azért választották Komáromot, mert kedvező áron lehet ingatlant venni, versenyképesek a bérek, és jó az elhelyezkedése a közép-európai nagyvárosokhoz való közelsége miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat autóipar beruházás elektromos autó Komárom Olvasson tovább a kategóriában