Hiába tűnik úgy, hogy a villanyautóké a jövő, még mindig nagyon bizonytalan az iparág üzletileg
Bármennyire is sok jele van annak, hogy az elektromos járművek gyártása jelenti az autóipar jövőjét, a kifejezetten a villanyautók gyártására specializálódott nagyobb cégek pénzügyi eredményei egyelőre aligha támasztják alá ezt a víziót. A Teslánál például ritkaságszámba mennek a nyereséggel zárt negyedévek, az elmúlt 15 évben összesen nagyjából ötmilliárd dollár veszteséget hozott össze az amerikai vállalat.
Ezzel nincs egyedül az ágazatban, a Tesla kínai kihívójaként a 2014-ben piacra lépett Nio négy év alatt termelt ennyi veszteséget, ami
napi 3,4 millió dolláros bukást jelent.
Ráadásul a sanghaji cég idei adatai még súlyosabb veszteségekről árulkodnak a Bloomberg beszámolója szerint.
A Niót a kínai Elon Muskként is emlegetett William Li alapította, és az üzletember ötlete mögé a legnagyobb kínai technológiai vállalatok álltak be befektetőként, például a Tencent, a Baidu és a Lenovo. Hiába bíztak azonban az ország óriási e-autó-piacában (a világ minden második villanyautóját ott adják el), végül is a tervezett költségkeretek túllépése, a gyenge értékesítési adatok és a visszahívási akciók határozták meg a cég működését. A cég szerencsétlen sorsa tehát jól példázza azokat az elemzői véleményeket, amelyek szerint
Kínában az elektromos autók dübörgő piaca csak egy mesterségesen túlfújt buborék, ami mára a kipukkadás határára jutott.
A 2010-es évek közepén az élénk keresletet ugyanis leginkább az alternatív hajtású autók vásárlására adott jelentős állami támogatások idézték elő. Ezeket azonban a kormány 2017-ben elkezdte leépíteni, ami meg is látszik a gépkocsieladások számán, azok ugyanis 2018 második felétől kezdve rendre elmaradtak az előző évi adatoktól.
A Niót egyelőre a befektetők életben tartják, a cég azonban így is kénytelen volt 14 százalékos létszámcsökkentést végrehajtani, miközben az eladott járművei több mint 20 százalékát vissza kellett hívnia.
A történetet Európából nézve különösen aggasztó lehet, hogy a kontinens nagy múltú autógyárai is egyre kiszolgáltatottabbak a kínai autópiacnak, illetve az elektromos autók még meglehetősen bizonytalanul alakuló szektorának. Többek között a Volkswagen és a Mercedes egyértelműen kinyilvánította a közelmúltban, hogy az elektromos hajtásláncai fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, aminek hátterében persze nemcsak a kínai piaci igények állnak, hanem például a szigorodó európai károsanyag-kibocsátási normák is.
Vállalat
Valódi pénzgyárat indíthatott volna be a magyar vállalkozó hamis brazil kötvénye
Alkalmas lehet a hamis kötvény kvázi tisztára mosására, ha valaki úgy viszi be egy cégbe, ahogy azt a papíron ezermilliárdokat érő brazil állampapírral tették.
Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében
A vasmű egyre fogyó maradékába továbbra sem sikerül életet lehelni, a kormány a társadalmi-politikai veszteség minimalizálására törekedhet.
Jöhet a napelemesek ellenlépése, nem az állami közműveknek adják el az áramot
Az MVM öt forintos átvételi árral szúrja ki a napelemesek szemét, egy most induló magáncég az áramot a tőzsdén eladva jóval többet kínálhat.
Fontos
A kormány szerint sokat drágultak a lakások, ezért intézkedik, hogy még többet dráguljanak
Lakásprogramot hirdet a fiataloknak a kormány, de félő, hogy ez ugyanúgy hozzájárul az ingatlanok drágulásához, mint korábban a csok és a babaváró.
Az e-autósok harmada visszatért a benzines vagy dízelautóhoz Németországban
Legalábbis azok közül, akik az idei első kilenc hónapban cserélték le a kocsijukat. A hosszabb távú kilátások ugyanakkor így sem rosszak.
Nem a kínai kölcsönök és kütyük döntik romba a demokráciát a világban
Kína valóban sok elnyomó rezsimet lát el pénzzel és megfigyelőrendszerekkel, de egyes kutatások szerint ez a nyugati világra ugyanúgy igaz.
