Közeleg a fordulópont, valamiről mindenképp le kell mondani a webáruházaknál
Sokan azt hiszik, hogy az e-kereskedők halálra keresik magukat, hiszen nem kell hagyományos üzleteket fenntartaniuk. A valóság azonban egészen másképp fest, az online boltok jelentős része veszteséges, és ha a vásárlónak a tényleges üzemeltetési költséget fedező árakat kellene megfizetnie, akkor nem lenne ennyi vevő, és az egész koncepció borulna.
Az ellátási láncok két szakértője számos tudományos munka alapján azt állítja a The Conversationben megjelent összefoglalójában, hogy az e-kereskedelem jelenlegi működése üzletileg fenntarthatatlan. Közel vagyunk a fordulóponthoz, amikor bele kell nyúlni a rendszerbe.
A problémát a világ vezető e-kereskedőjének, az Amazonnak a számai alapján vezetik le. A társaság 2018-ban rekordprofitot mutatott ki, ami nagyon szép eredmény, de a teljes kép elfedi a részletekben rejlő valóságot. Az Amazon ugyanis a nyereségének döntő részét nem a kiskereskedelemből szerzi. A Web Services nevű, felhőalapú hosztingszolgáltatás például üzemi szinten több profitot hozott, mint a teljes észak-amerikai kiskereskedelem úgy, hogy a bevételhez képest ötször annyi nyereséget biztosított, mint a különféle termékek online árusítása.
Ráadásul ez még óriási javulás is, mert egy évvel korábban az Amazon észak-amerikai kereskedelmi nyereségét gyakorlatilag lenullázta az Amerikán kívüli kiskereskedelem vesztesége. Abban az évben a profit teljes egészében a webhosztingból származott.
Mi változott 2018-ban az Amazonnál? A cég elkezdte növelni az e-kereskedelemhez kapcsolódó árait, a kiemelt ügyfélkezelést biztosító Prime nevű szolgáltatásának tagsági díját például 20 százalékkal megemelte. Becslések szerint ez az egyszeri áremelés önmagában csaknem az észak-amerikai profit egyharmadát hozta.
Emellett az Amazon elkezdte kezelésbe venni a kínálatában lévő, profittermelésre esélytelen árucikkeket. A kínálat tele van ilyenekkel, mert például az ásványvízen vagy a csokis szeleten eleve olyan elenyésző a hozam, hogy az online logisztikai költségeket képtelenség kitermelni belőle. Az Amazon nagyon erőlteti a gyártókat, hogy nyomják lejjebb ezeknek az áruknak az árát, de erre alig van esély.
Ebben a helyzetben az Amazon és a többi webkereskedő előtt két lehetőség áll: vagy árat emelnek, vagy kiveszik ezeket a termékeket a kínálatból.
A cég nemcsak azzal operál, hogy a tényleges költségeket a vevőkkel fizettesse meg, hanem például a saját raktárhálózatának működési költségeiből is jelentős mértékben lefaragott már. Ahelyett, hogy új raktárakat és elosztóközpontokat építene, marad a jelenlegi szervezetben, és megpróbálja azt hatékonyabbá tenni. Ez azért is jó hír a cég szempontjából, mert az árukezelés és a csomagkiszállítás költsége a bevételhez viszonyítva 2010 óta állandóan emelkedett.
Amellett, hogy az Amazon teljes saját ellátási láncot tart fenn, külső kereskedők áruit is kezeli. Ők választhatnak, hogy a szállítást és raktározást szolgáltatásként veszik az Amazontól, és ezzel hozzáférnek a Prime-tagokhoz, vagy legalább részben maguk intézik ezeket a feladatokat. Az Amazon az utóbbi időben egyre több sikerrel „szabadul meg” a külső kereskedők megbízásaitól, ami azért kedvező számára, mert ezzel a költségek jelentős részétől is megválhat. Ugyanakkor ez pont az az irány, amely a kínai Alibaba működése felé mutat.
Ennél azonban sokkal érdekesebb, amit a Walmart csinál Amerikában. Az Amazon nagy versenytársa a profittermelésre praktikusan alkalmatlan termékeket elrejti az online vásárlók szeme elől.
A keresésekre megjelenő találati listában például nemes egyszerűséggel azt írja, hogy nincs raktáron, és felajánl helyette egy másik terméket, amelyen nyereséget tud elérni.
A Walmart az Amazon Prime-hoz hasonló, másnapi kiszállítást ígérő szolgáltatást is tesztel, érdekes módon azonban ezért nem kér külön pénzt. A trükk az, hogy ebben a konstrukcióban csak egy szűkített áruválaszték érhető el. Kizárólag nagyobb tételeket, és csak olyan termékeket lehet így rendelni, amelyek profitot hoznak.
Az online élelmiszer-árusítás és -kiszállítás külön érdekes, mert abból lehetetlen nyereséget termelni, mégis mindenki csinálja. Ez kizárólag azért lehet ma még így, mert a teljes élelmiszerpiaci forgalomnak csak 2 százaléka zajlik online csatornákon keresztül. Becslések szerint ez a szegmens 15 százalékos veszteséggel működik, és mindenki akkor lélegezne fel, ha megszűnne.
Az online rendelés a zökkenőmentes áruterjesztés érdekében azt is megköveteli, hogy a gigantikus központi raktárak helyett kisebb, helyi raktárházakat vegyenek igénybe a kereskedők. Ez azonban megdrágítja a logisztikát, és a növekvő költséget valahogy érvényesíteni kell, nagyrészt a vevőkön, így ez is az áremelés szükségességét jelzi.
A fordulópont közeleg, a jövőben sokasodni fognak a célzott ajánlatok, a regionális szinten szűkített áruválasztékok, az online keresésekre adott okos találati listák és akár az áremelések is, ami összességében csökkenteni fogja az e-kereskedelem forgalmának bővülési ütemét.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
