Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 20. 13:21 Pénz, Vállalat

Élelmiszert még mindig nem akarunk online rendelni

Tavaly minden eddigi rekordot megdöntött a magyarországi e-kereskedelem. Ma már hárommillióan vásárolnak az interneten keresztül, miközben öt éve még csak kétmillió magyar rendelt online.

Az éves forgalom tavaly év végére 360 milliárd forintra emelkedett a 2013-as 200 milliárdról. A legtöbben továbbra is műszaki cikkeket vásárolnak a webáruházakban.

Az, hogy a netes vásárlások egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kiskereskedelemből, ma már tény, és ahhoz sem fér kétség, hogy óriási fejlődési potenciál van az ágazatban. Az élelmiszerek forgalmában azonban vajmi keveset érzékelni ebből, a mindennapi fogyasztási cikkek piacán (FMCG, az élelmiszereken túl olyan dolgok tartoznak ide, mint a tisztítószerek és a papírzsebkendő) továbbra sincs jelentős elmozdulás.

A hazai FMCG-piac mindössze egy százaléka realizálódik az online térben, vagyis minden századik forintot költik el a fogyasztók a képernyő előtt ülve. Ez még mindig elképesztően alacsony arány.

Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK szakértője a G7-nek azt mondta, hogy a netes vásárlások aránya bizonyos termékkategóriákban jelentősebb, például az ásványviz, bor és állateledel kategóriákban, viszont a frissáruk esetében átlagon aluli. Ez nem egyedi eset, hiszen a környező országokban sem jobb a helyzet.

 

A szakértő szerint Szlovákiában 1,1, míg Csehországban 2 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában és Franciaországban az élelmiszer-jellegű kereskedelem 6,9, illetve 5,3 százaléka már a webáruházakon keresztül realizálódik. Kiugró ez az arány Dél-Koreában, ahol az FMCG-költés közel 17 százaléka már az interneten keresztül zajlik.

Ha az adatokat mélyebben elemezzük, akkor az látszik, hogy lenne érdeklődés az online élelmiszer-vásárlások iránt. A háztartások 21 százaléka rendelt már az interneten valamilyen FMCG-terméket, azonban a kipróbálást nem feltétlenül követte ismételt vásárlás.

 

Bakonyi-Kovács Krisztina szerint ennek az az oka, hogy nagyon kínálatvezérelt ez a piac. Nagyon kevés a szereplő, és nagyobb szereplők lefedettsége földrajzilag korlátozott, főként a nagyvárosokban elérhető ez a szolgáltatás. Vidéken túl nagyok a távolságok, így nem éri meg az élelmiszerláncoknak a kiszállítás.

A magyar városokban egyre több lánc nyit kisebb üzleteket a központokban is, a vásárlóknak pedig egyszerűbb leugrani a boltba, mint online megrendelni a termékeket. Ebben az esetben ugyanis meg kell adni egy időpontot, jellemzően 2-4 órás intervallumban, amikor jöhet a kiszállító a megrendelt árucikkekkel. Ilyenkor otthon kell lennie valakinek.

Online kevesebbféle terméket lehet megvásárolni, mint az adott adott hipermarketben, ezért sokan vannak úgy vele, hogy egyszerűbb kocsiba szállni és megvenni mindet egy helyen.

Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben az átlagos kosárérték a hagyományos üzletekben 2671 forint volt 2016-ban, addig online sokkal többet vásárolnak az emberek (igaz, ritkábban): az átlagos kosárérték kétszer nagyobb, 5246 forint.

Kik vásárolnak a legtöbbet online? A GfK adatai szerint a mindennapi termékek legjelentősebb vásárlója a 30-39 éves, családos korosztály, amelynek tagjai nagyrészt Budapesten élnek és magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Annak ellenére, hogy még viszonylag gyerekcipőben jár az FMCG-cikkek online forgalma, hatalmas növekedés előtt áll. Mellette szóló érv a kényelmes vásárlás, továbbá a spórolás lehetősége, hiszen az üzletben könnyen elcsábulhat a vásárló, és olyan terméket is megvesz, amelyre nincs is szüksége.

A számítógép előtt ülve ennek kisebb a kockázata. Hátránya viszont, hogy sokat kell várni, míg kiszállítják, és a kisebb településeken nem elérhető a lehetőség. Az élelmiszerláncok esetében ugyanis óriási befektetést igényel az online szolgáltatások fejlesztése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA németek nem szívesen rendelnek élelmiszert az internetrőlEgyszerűbb leugrani a sarki boltba, mint órákat várni, amig kiszállítják a neten rendelt élelmiszert.

Nagy kérdés, hogy van-e értelme ezeknek a beruházásoknak. A legnagyobb német diszkontlánc, az Edeka vezérigazgatója, Hans-Richard Schneeweiß nemrég jelentette ki, hogy nem hisz az online vásárlások forradalmi növekedésében.

Schneeweiß továbbra is jelentős szerepet tulajdonít a hagyományos bolti értékesítésnek, és az Edeka ennek megfelelően tovább növeli üzletei számát.

Pénz Vállalat e-kereskedelem élelmiszer GfK online vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Hajdu Miklós
2020. február 13. 11:22 Pénz

A dráguló gyümölcs és hús állíthatja meg a forint zuhanását

Ha egy euró forintban kifejezett értéke nem is, de a gyümölcsök és a húsok ára lépésre kényszerítheti az MNB-t.

Debreczeni Anna
2020. február 12. 17:58 Pénz

Jön a tavasz, lassan kizöldülnek a befektetések is

Egyre sürgetőbb az egységes szabályozás megalkotása a fenntarthatónak titulált befektetéseknél, különben csak zöldre festünk.

Avatar
2020. február 4. 18:11 Pénz

Hány vállalat kapja el a koronavírust?

Ami a betegnek a vírus, az a vállalatoknak a magas eladósodottság. Nem jó, ha a kettő találkozik.

Fontos

Váczi István Stubnya Bence
2020. február 14. 18:08 Vállalat

Nyereséges is lehetett volna a bezárásra ítélt, de a kormány szerint még megmenthető gyár

Az 1200 embert foglalkoztató üzem a méretes veszteség ellenére valójában nem is teljesített olyan rosszul a legutóbbi megismerhető évében.

Fabók Bálint Torontáli Zoltán
2020. február 14. 06:53 Közélet, Vállalat

A Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságot

Pár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek.

Jandó Zoltán
2020. február 13. 15:37 Közélet

Rejtély, mire kapott plusz 2,4 milliárdot a felcsúti foci

Úgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson.