Tavaly minden eddigi rekordot megdöntött a magyarországi e-kereskedelem. Ma már hárommillióan vásárolnak az interneten keresztül, miközben öt éve még csak kétmillió magyar rendelt online.
Az éves forgalom tavaly év végére 360 milliárd forintra emelkedett a 2013-as 200 milliárdról. A legtöbben továbbra is műszaki cikkeket vásárolnak a webáruházakban.
Az, hogy a netes vásárlások egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kiskereskedelemből, ma már tény, és ahhoz sem fér kétség, hogy óriási fejlődési potenciál van az ágazatban. Az élelmiszerek forgalmában azonban vajmi keveset érzékelni ebből, a mindennapi fogyasztási cikkek piacán (FMCG, az élelmiszereken túl olyan dolgok tartoznak ide, mint a tisztítószerek és a papírzsebkendő) továbbra sincs jelentős elmozdulás.
A hazai FMCG-piac mindössze egy százaléka realizálódik az online térben, vagyis minden századik forintot költik el a fogyasztók a képernyő előtt ülve. Ez még mindig elképesztően alacsony arány.
Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK szakértője a G7-nek azt mondta, hogy a netes vásárlások aránya bizonyos termékkategóriákban jelentősebb, például az ásványviz, bor és állateledel kategóriákban, viszont a frissáruk esetében átlagon aluli. Ez nem egyedi eset, hiszen a környező országokban sem jobb a helyzet.
A szakértő szerint Szlovákiában 1,1, míg Csehországban 2 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában és Franciaországban az élelmiszer-jellegű kereskedelem 6,9, illetve 5,3 százaléka már a webáruházakon keresztül realizálódik. Kiugró ez az arány Dél-Koreában, ahol az FMCG-költés közel 17 százaléka már az interneten keresztül zajlik.
Ha az adatokat mélyebben elemezzük, akkor az látszik, hogy lenne érdeklődés az online élelmiszer-vásárlások iránt. A háztartások 21 százaléka rendelt már az interneten valamilyen FMCG-terméket, azonban a kipróbálást nem feltétlenül követte ismételt vásárlás.
Bakonyi-Kovács Krisztina szerint ennek az az oka, hogy nagyon kínálatvezérelt ez a piac. Nagyon kevés a szereplő, és nagyobb szereplők lefedettsége földrajzilag korlátozott, főként a nagyvárosokban elérhető ez a szolgáltatás. Vidéken túl nagyok a távolságok, így nem éri meg az élelmiszerláncoknak a kiszállítás.
A magyar városokban egyre több lánc nyit kisebb üzleteket a központokban is, a vásárlóknak pedig egyszerűbb leugrani a boltba, mint online megrendelni a termékeket. Ebben az esetben ugyanis meg kell adni egy időpontot, jellemzően 2-4 órás intervallumban, amikor jöhet a kiszállító a megrendelt árucikkekkel. Ilyenkor otthon kell lennie valakinek.
Online kevesebbféle terméket lehet megvásárolni, mint az adott adott hipermarketben, ezért sokan vannak úgy vele, hogy egyszerűbb kocsiba szállni és megvenni mindet egy helyen.
Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben az átlagos kosárérték a hagyományos üzletekben 2671 forint volt 2016-ban, addig online sokkal többet vásárolnak az emberek (igaz, ritkábban): az átlagos kosárérték kétszer nagyobb, 5246 forint.
Kik vásárolnak a legtöbbet online? A GfK adatai szerint a mindennapi termékek legjelentősebb vásárlója a 30-39 éves, családos korosztály, amelynek tagjai nagyrészt Budapesten élnek és magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.
Annak ellenére, hogy még viszonylag gyerekcipőben jár az FMCG-cikkek online forgalma, hatalmas növekedés előtt áll. Mellette szóló érv a kényelmes vásárlás, továbbá a spórolás lehetősége, hiszen az üzletben könnyen elcsábulhat a vásárló, és olyan terméket is megvesz, amelyre nincs is szüksége.
A számítógép előtt ülve ennek kisebb a kockázata. Hátránya viszont, hogy sokat kell várni, míg kiszállítják, és a kisebb településeken nem elérhető a lehetőség. Az élelmiszerláncok esetében ugyanis óriási befektetést igényel az online szolgáltatások fejlesztése.
Nagy kérdés, hogy van-e értelme ezeknek a beruházásoknak. A legnagyobb német diszkontlánc, az Edeka vezérigazgatója, Hans-Richard Schneeweiß nemrég jelentette ki, hogy nem hisz az online vásárlások forradalmi növekedésében.
Schneeweiß továbbra is jelentős szerepet tulajdonít a hagyományos bolti értékesítésnek, és az Edeka ennek megfelelően tovább növeli üzletei számát.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
