Hírlevél feliratkozás
Wiedemann Tamás
2018. július 20. 13:21 Pénz, Vállalat

Élelmiszert még mindig nem akarunk online rendelni

Tavaly minden eddigi rekordot megdöntött a magyarországi e-kereskedelem. Ma már hárommillióan vásárolnak az interneten keresztül, miközben öt éve még csak kétmillió magyar rendelt online.

Az éves forgalom tavaly év végére 360 milliárd forintra emelkedett a 2013-as 200 milliárdról. A legtöbben továbbra is műszaki cikkeket vásárolnak a webáruházakban.

Az, hogy a netes vásárlások egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kiskereskedelemből, ma már tény, és ahhoz sem fér kétség, hogy óriási fejlődési potenciál van az ágazatban. Az élelmiszerek forgalmában azonban vajmi keveset érzékelni ebből, a mindennapi fogyasztási cikkek piacán (FMCG, az élelmiszereken túl olyan dolgok tartoznak ide, mint a tisztítószerek és a papírzsebkendő) továbbra sincs jelentős elmozdulás.

A hazai FMCG-piac mindössze egy százaléka realizálódik az online térben, vagyis minden századik forintot költik el a fogyasztók a képernyő előtt ülve. Ez még mindig elképesztően alacsony arány.

Bakonyi-Kovács Krisztina, a GfK szakértője a G7-nek azt mondta, hogy a netes vásárlások aránya bizonyos termékkategóriákban jelentősebb, például az ásványviz, bor és állateledel kategóriákban, viszont a frissáruk esetében átlagon aluli. Ez nem egyedi eset, hiszen a környező országokban sem jobb a helyzet.

 

A szakértő szerint Szlovákiában 1,1, míg Csehországban 2 százalék körüli az arány. Érdekesség, hogy Nagy-Britanniában és Franciaországban az élelmiszer-jellegű kereskedelem 6,9, illetve 5,3 százaléka már a webáruházakon keresztül realizálódik. Kiugró ez az arány Dél-Koreában, ahol az FMCG-költés közel 17 százaléka már az interneten keresztül zajlik.

Ha az adatokat mélyebben elemezzük, akkor az látszik, hogy lenne érdeklődés az online élelmiszer-vásárlások iránt. A háztartások 21 százaléka rendelt már az interneten valamilyen FMCG-terméket, azonban a kipróbálást nem feltétlenül követte ismételt vásárlás.

 

Bakonyi-Kovács Krisztina szerint ennek az az oka, hogy nagyon kínálatvezérelt ez a piac. Nagyon kevés a szereplő, és nagyobb szereplők lefedettsége földrajzilag korlátozott, főként a nagyvárosokban elérhető ez a szolgáltatás. Vidéken túl nagyok a távolságok, így nem éri meg az élelmiszerláncoknak a kiszállítás.

A magyar városokban egyre több lánc nyit kisebb üzleteket a központokban is, a vásárlóknak pedig egyszerűbb leugrani a boltba, mint online megrendelni a termékeket. Ebben az esetben ugyanis meg kell adni egy időpontot, jellemzően 2-4 órás intervallumban, amikor jöhet a kiszállító a megrendelt árucikkekkel. Ilyenkor otthon kell lennie valakinek.

Online kevesebbféle terméket lehet megvásárolni, mint az adott adott hipermarketben, ezért sokan vannak úgy vele, hogy egyszerűbb kocsiba szállni és megvenni mindet egy helyen.

Érdekesség ugyanakkor, hogy miközben az átlagos kosárérték a hagyományos üzletekben 2671 forint volt 2016-ban, addig online sokkal többet vásárolnak az emberek (igaz, ritkábban): az átlagos kosárérték kétszer nagyobb, 5246 forint.

Kik vásárolnak a legtöbbet online? A GfK adatai szerint a mindennapi termékek legjelentősebb vásárlója a 30-39 éves, családos korosztály, amelynek tagjai nagyrészt Budapesten élnek és magas iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Annak ellenére, hogy még viszonylag gyerekcipőben jár az FMCG-cikkek online forgalma, hatalmas növekedés előtt áll. Mellette szóló érv a kényelmes vásárlás, továbbá a spórolás lehetősége, hiszen az üzletben könnyen elcsábulhat a vásárló, és olyan terméket is megvesz, amelyre nincs is szüksége.

A számítógép előtt ülve ennek kisebb a kockázata. Hátránya viszont, hogy sokat kell várni, míg kiszállítják, és a kisebb településeken nem elérhető a lehetőség. Az élelmiszerláncok esetében ugyanis óriási befektetést igényel az online szolgáltatások fejlesztése.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA németek nem szívesen rendelnek élelmiszert az internetrőlEgyszerűbb leugrani a sarki boltba, mint órákat várni, amig kiszállítják a neten rendelt élelmiszert.

Nagy kérdés, hogy van-e értelme ezeknek a beruházásoknak. A legnagyobb német diszkontlánc, az Edeka vezérigazgatója, Hans-Richard Schneeweiß nemrég jelentette ki, hogy nem hisz az online vásárlások forradalmi növekedésében.

Schneeweiß továbbra is jelentős szerepet tulajdonít a hagyományos bolti értékesítésnek, és az Edeka ennek megfelelően tovább növeli üzletei számát.

Pénz Vállalat e-kereskedelem élelmiszer GfK online vásárlás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Stubnya Bence
2019. szeptember 13. 13:11 Pénz, Világ

Újraindítják a pénznyomdát Európában, kérdés, hogy ez mire lesz elég

Nagy fordulatot jelentett be az európai pénzpolitikában Mario Draghi szerdán, azonban ő is tisztában van vele, hogy német költségvetési élénkítés nélkül tehetetlen az európai jegybank.

Avatar
2019. szeptember 11. 10:28 Pénz

Megfeledkezett az egyszülős családokról a kormány, látszik is az eredménye

Még odébb van Orbán célja, hogy a gyermeket vállalók jobban éljenek, mint a gyermektelen párok, az egyedülálló szülők helyzete pedig különösen rossz.

Fontos

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?

Hajdu Miklós
2019. szeptember 11. 16:26 Vállalat

Az első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítése

Nem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 11. 07:05 Adat, Élet

Ugyanilyen kevés pénzből is lehetne jobb egészségügyet működtetni

Vannak még európai országok, amelyek olyan keveset költenek egészségügyre, mint mi, de szinte kivétel nélkül jobb szolgáltatást hoznak ki belőle, és náluk az emberek is tovább élnek.