Egy évvel ezelőtt indította el élelmiszer házhozszállítási szolgáltatását Németországban az Amazon. A német kereskedők 2017 májusában attól tartottak, hogy ez forradalmasítja az élelmiszer-kereskedelmet, és érezhető visszaesést eredményez az üzleteik forgalmában. Ez azonban nem következett be.
A GfK felmérése szerint ugyan növekedett az online rendelt élelmiszerek forgalma, a bővülés elmaradt az e-kereskedelem többi szegmensének növekedési ütemétől.
Az NTV írása szerint gyümölcsből, húsból, vagy éppen fogkrémből 16 százalékkal nagyobb értékben rendeltek az idei első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest a német vásárlók a neten. Ez a szám azonban eltörpül például az Amazon könyvkereskedelmi üzletágától, ahol ugyanezen időszakban több mint 100 százalékkal növekedett a forgalom.
Az, hogy az Amazonnak nem jött be az élelmiszer-házhosszállítás, jól mutatja, hogy az egész német e-kereskedelemben a forgalom kevesebb mint két százaléka származik a napi fogyasztási cikkekből (FMCG). De miért nem rendelik meg neten az emberek az élelmiszert?
A GfK szerint a válasz prózai. Az online élelmiszeráruházak célközönsége a városi lakosság. Nekik azonban sokkal egyszerűbb leugrani a környék valamelyik kis boltjába. Életszerűtlen, hogy valaki hazamegy a munkából, majd leül a számítógép elé és átpörgeti a webáruházak élelmiszerlistáját. Ezt követően vár négy órát, hogy kiszállítsák az árut, és közben nem mehet el otthonról. A GfK felmérése szerint a többség inkább leugrik a sarki boltba és néhány perc alatt elvégzi a bevásárlást.
Az Amazon most még nem szállít vidékre, mivel a nagy távolságok miatt nem éri meg a kiszállítás. Nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő. A Nielsen tavaly év végén azt jósolta, hogy az élelmiszerek online forgalma öt éven belül túlszárnyalhatja a hagyományos bolti kereskedelmet. Annak ellenére optimista a piackutató cég, hogy az internetes költések mértékét tekintve az FMCG termékek online forgalma még mindig hagyományosan elmarad az olyan kategóriák mögött, mint az elektronikai eszközök, könyvek vagy az utazás.
A teljes FMCG szektor kiskereskedelmi eladásának növekedése jelenleg csak évi négy százalék körül mozog globálisan, miközben az e-kereskedelem éves növekedési üteme ebben a szektorban 20 százalék. Élelmiszert ugyanakkor továbbra sem vásárolnak szívesen a neten az emberek, mert sokan kételkednek az áruk frissességében. Emellett a fogyasztók részéről erős az aggály, hogy az online vásárolt termékek minősége nem olyan, mint a boltban kaphatóké.
Nincs lehetőség az árut megfogni, megszagolni, vagy egyszerűen csak ránézni, hogy mennyire friss a gyümölcs, vagy a hús. Míg a neten rendelt műszaki és egyéb cikkeket átvételi pontokra irányíthatják, vagy a munkahelyük címére küldetik ki, az élelmiszert otthonra rendelik a vevők. A rendelést követően pedig nem hagyhatják el a lakást, hiszen a kiszállítási idő kettő-négy óra között mozog, vagyis amíg megérkezik a szállítmány, otthon kell maradniuk.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
