Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. május 30. 17:43 Vállalat

Napi 35 milliót tett zsebre tavaly Mészáros Lőrinc üzlettársa autópálya-építésből

A magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált egy éven belül akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt Kft. összehozott. A Mészáros Lőrinccel rendszeresen együtt üzletelő, és a felcsúti milliárdossal barátságot ápoló Szíjj László cégének forgalma megközelítette a 130 milliárd forintot. Ilyet Simicska Lajos Közgépe sem produkált soha, akkor sem, amikor az egykori Fidesz-pénztárnok még jó kapcsolatot ápolt a kormánypárttal, illetve a miniszterelnökkel.

Más kérdés, hogy a Duna Aszfalt a Közgép csúcsát már korábban megdöntötte, hiszen a G-nap évében 124,5 milliárdos forgalmat hozott össze, így most a saját rekordját adta át a múltnak. Mindenesetre a két vállalat bevételének alakulása elég jól mutatja, hogyan csatornázták át az állami megrendeléseket Simicska Lajos birodalmától Mészáros Lőrinc üzleti köréhez*Még a megbízások átfutása ideje miatti egyéves csúszás is jól látszik..

 

A DA 2016-17-es teljesítménye – legalábbis ami a bevételek alakulását illeti – első ránézésre kissé meglepő is lehetett, hiszen a forgalom látványosan csökkent. Ennek azonban mindössze annyi volt az oka, hogy új uniós költségvetési ciklusba léptünk, és volt egy olyan, nagyjából egyéves időszak, amikor kevesebb pénz érkezett az EU-tól. Ez pedig visszavetette az építőipari közbeszerzéseket, ami a teljes szektor teljesítményén is meglátszott. Vélhetően ez vezetett a szinte kizárólag állami megrendelésekre dolgozó Duna Aszfalt bevételének csökkenéséhez is.

Más kérdés, hogy eredménysoron ennek sok látszatja nem volt: a sokszor csak fővállalkozói feladatokat ellátó vállalat hihetetlen ütemben termelte a profitot. Tavalyelőtt a teljes bevétel negyede megmaradt nyereségnek, és az akkori 18,7 milliárdos eredmény szintén rekord volt a hazai építőipar történetében. Egy évvel korábban pedig ugyan összegszerűen ennél kisebb volt az eredmény, de a bevételhez viszonyítva még jobb mutatót produkált a DA.

 

Ehhez képest visszalépés, hogy ezúttal csak 14 százalék volt az árbevétel-arányos nyereség, így az adózott eredmény kissé még el is maradt a tavalyi szinttől. Más kérdés, hogy ágazati összevetésben még ez a 14 százalék is brutális, nagyon kevés olyan cég van, amely hasonlót tud. Mondjuk az állandó üzlettárs, Mészáros Lőrinc vállalatai, a vasútépítő R-Kord és a korábban főleg víz- és csatornázási projektekben utazó Mészáros és Mészáros Kft. pont ilyenek. Nemzetközi összevetésben még a 9 százalékos ágazati átlag is kiemelkedő.

 

Sokatmondó adat, hogy a hatalmas forgalmat és eredményt alig több, mint 480 emberrel hozta össze a DA. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmazottra átlagosan 270 milliónyi bevétel és 38,6 millió profit jutott.

A leadott iratokból az is kiderül, hogy Szíjj László a nyereség nagy részét kivette a cégből. A DA-ból ezúttal 13 milliárd (napi több mint 35 millió) forinthoz jut a tiszakécskei vállalkozó, 

az elmúlt hat évben pedig összesen 44 milliárdnyi osztalékot fizetett a cég.

A társaságnak minden bizonnyal a következő években is jól fog menni, hiszen a közelmúltban is szép számmal nyert el jelentősebb állami megbízásokat, így elég komoly rendelésállománya lehet. Az Alföldön futó M44-esen 200 milliárd forintnyi munkát kapott,*Többnyire konzorciumban. az M4-esen pedig ennél is nagyobb összegért dolgozhat, ráadásul ott nem is hirdettek eredményt még minden szakaszon.

 

Emellett a DA rendszeresen kap megbízásokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től egy olyan szerződés alapján, aminek keretében 2017 és 2020 között hazai és uniós forrásból 270 milliárdot költ el az állami cég a helyi- és országos közúthálózat fejlesztésére már korábban kiválasztott cégeknél.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSoha nem volt ennyi pénz az építőiparban, figyelnek is, kihez kerülMészáros Lőrinc és Szíjj László építőipari cégei 8-szor, 10-szer magasabb profitrátával működnek, mint a nagy nemzetközi konszernek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háborúBrutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Duna Aszfalt építőipar M4 M44 Mészáros és Mészáros Kft. Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Jandó Zoltán
2024. november 14. 06:01 Pénz, Vállalat

Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz

Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.

Bucsky Péter
2024. november 13. 06:02 Közélet, Vállalat

Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét

Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.