Már nem az olcsóság vonzza a vásárlókat, át kell alakítani az Aldi-Lidl modellt
A szupermarket visszavág – ezt állapítja meg a német sajtó arról, amit a piaci adatok mutatnak az ottani bevásárlási szokásokról. Az elmúlt pár évtized arról szólt, hogy a hiper- és szupermarketeket a diszkontok (nálunk az Aldi, a Lidl és a Penny Market) alaposan lekörözték, most azonban fordul a kocka.
A diszkontok nagy sikere alapvetően annak köszönhető, hogy csak egy jól meghatározott, de korlátos áruválasztékot tartanak, amelyet minél jobb ár-érték arányban próbálnak kínálni, sok a saját márkás termékük, és ennek köszönhetően az olcsóságot és a minőséget együtt tudják kommunikálni. A német felmérések azonban most azt mutatják, hogy az ottani vásárlóknak több elkölthető pénzük van, sokkal kevésbé árérzékenyek, vagyis sokkal kevésbé hatja meg őket a kiváló ár-érték arány. Inkább vesznek egy életében boldogan tartott csirkét 10 euróért, mint egy ketrecben neveltet háromért.
A németek nagyobb választékot akarnak, vagyis azt a lehetőséghez szeretnének ragaszkodni, hogy ők választhassanak az olcsó saját márkás termékek, a közepes minőségű egyedi márkák és a drága, de magas minőség között. Olyan fontos szempont lett, hogy a termékek fenntartható gazdasági tevékenységből származzanak, hogy ezért hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Az Aldi és a Lidl két legfőbb versenytársa így a Rewe és az Edeka szupermarket lánc lett, amely nagyobb alapterületen, nagyobb áruválasztékkal ezt a trendet igyekszik meglovagolni. A diszkontoknak viszont ez sokkal nehezebb feladat, mert az alapkoncepciót kell módosítaniuk.
A Rewe és az Edeka forgalma 2018-ban kétszer jobban bővült, mint a diszkontoké, az Aldi Nord különösen nagy forgalomesést szenvedett el (a magyar Aldi boltok a másik céghez, az Aldi Südhöz tartoznak).
A diszkontok persze nem ülnek karba tett kézzel, eurómilliárdokat költenek a megújulásukra. A boltokból kezdenek eltűnni a polcként működő egyszerű raklapok, modernizálják a belső tereket, mindenhol megjelennek a kávéautomaták, a vásárlói mellékhelyiségek, a kínálatban pedig ugrásszerűen nő a bio- és organikus termékek száma. Ám ha ez így folytatódik, akkor ez azt jelenti, hogy az eddig sikert sikerre halmozó diszkont modellnek a klasszikus formájában akár vége is lehet.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
