Már nem az olcsóság vonzza a vásárlókat, át kell alakítani az Aldi-Lidl modellt
A szupermarket visszavág – ezt állapítja meg a német sajtó arról, amit a piaci adatok mutatnak az ottani bevásárlási szokásokról. Az elmúlt pár évtized arról szólt, hogy a hiper- és szupermarketeket a diszkontok (nálunk az Aldi, a Lidl és a Penny Market) alaposan lekörözték, most azonban fordul a kocka.
A diszkontok nagy sikere alapvetően annak köszönhető, hogy csak egy jól meghatározott, de korlátos áruválasztékot tartanak, amelyet minél jobb ár-érték arányban próbálnak kínálni, sok a saját márkás termékük, és ennek köszönhetően az olcsóságot és a minőséget együtt tudják kommunikálni. A német felmérések azonban most azt mutatják, hogy az ottani vásárlóknak több elkölthető pénzük van, sokkal kevésbé árérzékenyek, vagyis sokkal kevésbé hatja meg őket a kiváló ár-érték arány. Inkább vesznek egy életében boldogan tartott csirkét 10 euróért, mint egy ketrecben neveltet háromért.
A németek nagyobb választékot akarnak, vagyis azt a lehetőséghez szeretnének ragaszkodni, hogy ők választhassanak az olcsó saját márkás termékek, a közepes minőségű egyedi márkák és a drága, de magas minőség között. Olyan fontos szempont lett, hogy a termékek fenntartható gazdasági tevékenységből származzanak, hogy ezért hajlandóak mélyebben a zsebükbe nyúlni. Az Aldi és a Lidl két legfőbb versenytársa így a Rewe és az Edeka szupermarket lánc lett, amely nagyobb alapterületen, nagyobb áruválasztékkal ezt a trendet igyekszik meglovagolni. A diszkontoknak viszont ez sokkal nehezebb feladat, mert az alapkoncepciót kell módosítaniuk.
A Rewe és az Edeka forgalma 2018-ban kétszer jobban bővült, mint a diszkontoké, az Aldi Nord különösen nagy forgalomesést szenvedett el (a magyar Aldi boltok a másik céghez, az Aldi Südhöz tartoznak).
A diszkontok persze nem ülnek karba tett kézzel, eurómilliárdokat költenek a megújulásukra. A boltokból kezdenek eltűnni a polcként működő egyszerű raklapok, modernizálják a belső tereket, mindenhol megjelennek a kávéautomaták, a vásárlói mellékhelyiségek, a kínálatban pedig ugrásszerűen nő a bio- és organikus termékek száma. Ám ha ez így folytatódik, akkor ez azt jelenti, hogy az eddig sikert sikerre halmozó diszkont modellnek a klasszikus formájában akár vége is lehet.
Vállalat
Újra azzal úszta meg a sokmilliárdos büntetést a Mercedes, hogy feldobta kartelltársait
Olcsóbban akarták letudni a roncsautókkal kapcsolatos kötelezettségeiket a gyártók, de lebuktak, mert a Mercedes kibeszélt a kartellből – nem először.
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
