Magyarországon is hódít a fast fashion, a gyorsan változó kínálatú olcsó ruhák kereskedői egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból. A H&M nemcsak a legnagyobb cég a ruha-kiskereskedelemben, de gyorsan is nő a nagyok közül: öt év alatt duplázva már 47 milliárdos árbevételt ért el. Amíg a 25 legnagyobb cég 10 milliárdos nyereséget tudott elérni, a közel 6 ezer versenytársuk ugyanekkora veszteséget.
Dinamikusan növekszik a magyarok ruházati kiadása: amíg 2013 és 2017 között a teljes kiskereskedelmi forgalom évente 5,3 százalékkal bővült a KSH adatai szerint, addig ugyanebben az időszakban 15,1 százalékkal nőtt a ruhára fordított vásárlói kiadás. 2012-ben még csak a teljes kiskereskedelmi forgalom 4 százalékát tette ki a ruhára fordított összeg, 2017-re már 5,7 százalékra nőtt ez az arány.
A gazdasági növekedés és az emelkedő bérek hatására a magyarok egyre többet költenek ruházkodásra.
Ruhákat sok helyen lehet ma már kapni, nemcsak ruházati üzletekben és piacon, hanem szuper- és hipermarketekben is. Összehasonlítottuk ezért a ruházati kiskereskedelemmel foglalkozó cégek árbevételét*A 4771’08 TEÁOR kódú ruházati kiskereskedelmet főtevékenységként végző cégek összesített árbevételét a www.nemzeticegtar.hu/interaktiv-grafikon oldalon kértük le. a KSH adataival, és meglepő eredményt kaptunk: csupán a ruházati kiadások 67 százaléka folyt be a ruházati kiskereskedelmi cégeknél 2013-ban, és 2017-re tovább csökkent 57 százalékra ez az arány. Ezek alapján egyre több ruhát vásárolunk szuper- és hipermarketekben, valamint más, ruhákat is árusító boltokban, ami nem is csoda, mivel ezen időszakban nagyon megnőtt a diszkontáruházak száma, amelyek ezen termékeket is árusítják.
Hiába nőtt az árbevétel azonban dinamikusan: az alkalmazottak száma a cégeknél alig változott, csupán 2,3 százalékkal nőtt öt év alatt. Az egy alkalmazottra jutó árbevétel 12,7-ről 18,4 millió forintra nőtt.
A ruha-kiskereskedő cégek árbevétele messze átlagon felül nőtt, évi 10,4 százalékkal. A legnagyobb 25 szereplő azonban ennél is jobban teljesített, 2013-ban a szektor árbevételének 52 százalékát adták, 2017-ben viszont már az 55 százalékát.
Hiába a gyors bővülés, a ruhakereskedelem összességében nem olyan nagy üzlet: az összes cég 5 év alatt 9 milliárd forintos veszteséget termelt 1411 milliárd forintos árbevétel mellett. Eközben az üzletek száma 19 ezerről 15 ezerre csökkent.
Nem mindenki járt azonban rosszul, a 25 legnagyobb cég minden évben jelentős profitot termelt, a profitrátájuk a 2012-es kerek egy százalékról 5 évvel később már 5,8-re nőtt, ami a kereskedelemben elég jó eredménynek számít.
Alig van olyan iparág, ahol ilyen kevés a nagyobb méretű hazai szereplő: a 25 legnagyobb cég közül csupán négy magyar (Szinga-Sport, Budmil, Dockyard Islands és Roland Divatház). Ezek a top 25 árbevételének 11 százalékát adják, ez nem változott érdemben az elmúlt öt évben.
A legnagyobb növekedést 2013 és 2017 között a Massimo Dutti (229 százalék), a Reserved márkát birtokló lengyel LPP Hungary (217 százalék) és az Orsay üzleteket üzemeltető MDO Kft. tudta felmutatni (121 százalék). Bár az Orsay egy német márka, a magyar és a német cég tulajdonosa is a holland MHV Handelmaatschappij N.V. – feltehetően az adózási előnyök kihasználása miatt. Negyedik helyen áll a növekedésben a svéd H&M 116 százalékkal.
A piac eléggé széttagolt, hiszen összesen 5825 ruha-kiskereskedelemmel foglalkozó cég volt, ami így is jelentős visszaesés a 2013-as 7425-höz képest.
A butikokra rossz idők járnak, az elmúlt 5 évben 1600 kisebb ruhakereskedő cég és 3620 üzlet szűnt meg.
A változások miatt egyre inkább koncentrált a piac, a 25 legnagyobb céget nem számítva egy vállalkozás átlagos árbevétele 15,6-ról 31,5 millió forintra nőtt. Érdemes megnézni, hogyan alakult a piaci részesedés: a leglátványosabb változás, hogy a H&M-nél köt már ki minden hetedik ruhaboltban elköltött forint.
(A grafikonon egy-egy elem adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)
A magyar cégek összességében megőrizték a 11 százalékos piaci részedésüket, de csak a Playersroom áruházakat üzemeltető és a DRK márkát felfuttató Szinga-Sport Kft.-nek köszönhetően, a többi 3 szereplő veszített a piaci részesedéséből. A Roland Divatház például 5 év alatt csupán 3 százalékkal tudta bevételét növelni, így 1,1-ről 0,7 százalékra csökkent a piaci részesedése.
A cégek közül a Zara, a Peek & Cloppenburg és a Bershka nemcsak az árbevételét, de a nyereségét is ütemesen gyarapította. A német C&A éveken át csak szenvedett, hiszen hiába a második legnagyobb piaci szereplő, 4 év alatt 2,8 milliárdos veszteséget halmozott fel. 2017-ben viszont nagyot ugrottak, és 1,7 milliárdos nyereséget értek el. A magyar Szinga-Sport még nagyobb kiugrást produkált, hiszen ők közel megtízszerezték az üzemi eredményüket öt év alatt.
Csupán egyetlen luxusmárka fért be a legnagyobb árbevételű cégek közé, a Gucci: ők 2 milliárd forintos árbevétel mellett félmilliárdos üzemi eredményt értek el. Ezzel a Gucci tudta a legnagyobb profitrátát felmutatni, őket a magas minőségű és árazású szegmensben működő Peek & Cloppenburg követte 19,1 százalékkal. Harmadik helyen viszont a fast fashion kategóriába tartozó Pull & Bear követte, 13,8 százalékkal. A magyar cégek közül a Szinga-Sport érte el a legjobb eredményt 4,6 százalékkal.
A H&M hiába tudott növekedni, nem termel túl sok profitot: a 2013-as 4,3 százalékos profitráta 3,2 százalékra olvadt 2017-re. A svéd fast fashion cégnek egyre több problémája van világszerte, nagy port vert fel például, hogy elégetik az el nem adott ruhákat, és kínai börtönökben is dolgoztathatnak beszállítóik. De nemcsak nekik okoz komoly PR-problémát a szegény országokban található beszállítóknál tapasztalható gyermekmunka és a borzasztó munkakörülmények, hanem szinte mindenkinek a fast fashion ágazatban. Ez azonban a vásárlókat – legalábbis Magyarországon – nem igazán érdekli, hiszen egyre többet költenek ezeknél a cégeknél.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
