A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak
Megdöbbentően olcsón állítják elő a kaparós sorsjegyeket a Szerencsejáték Zrt. számára. Bár az állami cég által forgalmazott sorsjegyek beszerzési költsége között jelentős eltérések vannak, még a legdrágább sem kerül többe 85 forintnál, míg a legolcsóbbnál kevesebb mint 3 forint az egységköltség.
Utóbbit ennek bő százszorosáért értékesíti a vállalat, amelynek az elmúlt években egyértelműen az egyik legfontosabb fejőstehene lett a kaparós sorsjegy. A szerencsejátéknak erre a formájára 2010-ben alig 18 milliárd forintot költöttek a magyarok, 2017-ben azonban ennek több mint ötszörösét.
A sorsjegyeket egy Scientific Games nevű, Las Vegasban székelő cég gyártja a magyar társaságnak a terméktől függően eltérő méretű sorozatokban. A Szerencsejáték Zrt. jelenleg 19 fajta sorsjegyet értékesít, amelyek közül a legnagyobbat 6, a legkisebbet 2,3 milliós sorozatnagyságban rendeli meg. Az aktuális megrendelések értékét pedig havi rendszerességgel nyilvánosságra hozza a szerződéseit összesítő dokumentumokban.
Nem meglepő módon általánosságban az látszik, hogy a drágábban értékesített termékeknek a költsége is magasabb. A legtöbbet például a Nagykarácsony nevű sorsjegyért fizette a cég: 2,3 millió darabért közel 190 milliót, ami egy sorsjegyre vetítve 82 forintot jelent. Ezzel szemben 5 millió Black Jack alig 13 millióba került, azaz itt csak 2,6 forint az egységköltség. Előbbiért a vevők 3000, utóbbiért 300 forintot fizetnek a lottózókban.
Az azonos árkategóriába tartozó sorsjegyek között is lehetnek azonban jelentős különbségek. A 300 forintos termékek előállítási költsége például 2,6 és 7,6 forint között szóródik, míg az ezerforintos játékoknál ennél is nagyobb a sáv: a legolcsóbb darabonként 14, a legdrágább 63 forintba kerül az állami cégnek.
Mindenesetre az jól látszik, hogy
még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.
Mindez azt is jelenti, hogy a bevétel a nyeremények kifizetése után majdhogynem tiszta haszon. Márpedig a nyeremények kifizetése után elég sok marad, hiszen Szerencsejáték Zrt. a sorsjegyeknél a teljes begyűjtött összeg mindössze 62-70 százalékát osztja szét a játékosok között. Így fordulhat elő az, hogy míg egy vevő egy 300 forintos sorsjegyen átlagosan nagyjából 186 forintot nyer, ugyanez az államnak 111 forintot is hozhat*ennek egy része jutalék formájában az értékesítő partnernél marad.. Az 500 forintos sorsjegyeken nagyjából 160-170, az ezer forintosokon pedig 300-330 forintot keres a Szerencsejáték Zrt.
Így minden Scientific Games sorozat százmilliókat, sőt néha milliárdokat hoz az állami monopóliumnak. A legtöbbet eddig a Buksza nevű sorsjegyen kaszálta a társaság. Itt egy 2,5 millió darabos sorozat alapból 760 millió forintos profitot jelent a nyeremények és a gyártási költség kifizetése után, ilyen sorozatból pedig épp most gyártotta le a 69.-et a Szerencsejáték Zrt. számára a Las Vegas-i partner. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es bevezetés óta több mint 50 milliárdot nyert ezen az egy sorsjegytípuson a magyar vállalat.
Nem csoda, hogy az állami cégnél hálásak a Scientific Gamesnek. 2014-ben díjazták is az amerikai vállalat helyi értékesítési vezetőjét. Az erről szóló beszámolóban külön ki is emelték a Bukszát mint a Szerencsejáték Zrt. egyik legsikeresebb termékét, amely akkor a teljes kaparós sorsjegybevétel 40 százalékát hozta.
Élet
Bucsky Péter, a G7 újságírója kapta a Tarnói Gizella-díjat
A G7 külső munkatársa, Bucsky Péter nyerte el a Tarnói Gizella emlékére alapított, a gazdasági újságírás kiemelkedő teljesítményeiért járó jutalmat.
Uniós pénzből jól megtolták az eddig tetszhalott magyar állami élelmiszervédjegyet
Elvileg öt éve létezik a Kiváló Minőségű Élelmiszer minősítés, de egyelőre alig van mögötte tartalom, jelenleg 150 terméken használhatják a védjegyet.
Az lett a veszte a falusi kisboltosnak, hogy felvette az állami támogatást
Mérgező egyveleg lett az állami ingyenpénzből, az árstopból és a rezsicsökkentésből, vagyis a sorozatos állami piactorzításból.
Fontos
Kelet-Európa elfogyóban van, és egyelőre sehol sem találják a folyamat ellenszerét
Szinte minden ország ugyanazokkal a problémákkal küzd, Horvátországban már minisztériumot is létrehoztak a népesedési válság kezelésére.
Mi lenne, ha minden élelmiszer árrését befagyasztaná a kormány?
A termelőktől kezdve az importőrökig és a forgalmazókig minden piaci szereplőnek újra kellene gombolni a kabátot, nem csak a nagy boltoknak.
Sok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határa
Bár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.
