A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak
Megdöbbentően olcsón állítják elő a kaparós sorsjegyeket a Szerencsejáték Zrt. számára. Bár az állami cég által forgalmazott sorsjegyek beszerzési költsége között jelentős eltérések vannak, még a legdrágább sem kerül többe 85 forintnál, míg a legolcsóbbnál kevesebb mint 3 forint az egységköltség.
Utóbbit ennek bő százszorosáért értékesíti a vállalat, amelynek az elmúlt években egyértelműen az egyik legfontosabb fejőstehene lett a kaparós sorsjegy. A szerencsejátéknak erre a formájára 2010-ben alig 18 milliárd forintot költöttek a magyarok, 2017-ben azonban ennek több mint ötszörösét.
A sorsjegyeket egy Scientific Games nevű, Las Vegasban székelő cég gyártja a magyar társaságnak a terméktől függően eltérő méretű sorozatokban. A Szerencsejáték Zrt. jelenleg 19 fajta sorsjegyet értékesít, amelyek közül a legnagyobbat 6, a legkisebbet 2,3 milliós sorozatnagyságban rendeli meg. Az aktuális megrendelések értékét pedig havi rendszerességgel nyilvánosságra hozza a szerződéseit összesítő dokumentumokban.
Nem meglepő módon általánosságban az látszik, hogy a drágábban értékesített termékeknek a költsége is magasabb. A legtöbbet például a Nagykarácsony nevű sorsjegyért fizette a cég: 2,3 millió darabért közel 190 milliót, ami egy sorsjegyre vetítve 82 forintot jelent. Ezzel szemben 5 millió Black Jack alig 13 millióba került, azaz itt csak 2,6 forint az egységköltség. Előbbiért a vevők 3000, utóbbiért 300 forintot fizetnek a lottózókban.
Az azonos árkategóriába tartozó sorsjegyek között is lehetnek azonban jelentős különbségek. A 300 forintos termékek előállítási költsége például 2,6 és 7,6 forint között szóródik, míg az ezerforintos játékoknál ennél is nagyobb a sáv: a legolcsóbb darabonként 14, a legdrágább 63 forintba kerül az állami cégnek.
Mindenesetre az jól látszik, hogy
még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.
Mindez azt is jelenti, hogy a bevétel a nyeremények kifizetése után majdhogynem tiszta haszon. Márpedig a nyeremények kifizetése után elég sok marad, hiszen Szerencsejáték Zrt. a sorsjegyeknél a teljes begyűjtött összeg mindössze 62-70 százalékát osztja szét a játékosok között. Így fordulhat elő az, hogy míg egy vevő egy 300 forintos sorsjegyen átlagosan nagyjából 186 forintot nyer, ugyanez az államnak 111 forintot is hozhat*ennek egy része jutalék formájában az értékesítő partnernél marad.. Az 500 forintos sorsjegyeken nagyjából 160-170, az ezer forintosokon pedig 300-330 forintot keres a Szerencsejáték Zrt.
Így minden Scientific Games sorozat százmilliókat, sőt néha milliárdokat hoz az állami monopóliumnak. A legtöbbet eddig a Buksza nevű sorsjegyen kaszálta a társaság. Itt egy 2,5 millió darabos sorozat alapból 760 millió forintos profitot jelent a nyeremények és a gyártási költség kifizetése után, ilyen sorozatból pedig épp most gyártotta le a 69.-et a Szerencsejáték Zrt. számára a Las Vegas-i partner. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es bevezetés óta több mint 50 milliárdot nyert ezen az egy sorsjegytípuson a magyar vállalat.
Nem csoda, hogy az állami cégnél hálásak a Scientific Gamesnek. 2014-ben díjazták is az amerikai vállalat helyi értékesítési vezetőjét. Az erről szóló beszámolóban külön ki is emelték a Bukszát mint a Szerencsejáték Zrt. egyik legsikeresebb termékét, amely akkor a teljes kaparós sorsjegybevétel 40 százalékát hozta.
Élet
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Tavaly a mezőgazdaság mentette meg a magyar gazdaságot, idén viszont lehúzhatja
A forróság és a szárazság egyre inkább veszélyezteti a kukorica és a napraforgó termését, ami negatívan befolyásolhatja az ország gazdasági teljesítményét.
Sok buktatót és csapdát kell elkerülnie, aki az otthonfelújítási milliókra pályázik
Nagy a rohanás az 1990 előtt épült családi házak felújítását segítő programnál, ami túlárazásokhoz és átgondolatlan korszerűsítési döntésekhez vezethet.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
