Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Megdöbbentően olcsón állítják elő a kaparós sorsjegyeket a Szerencsejáték Zrt. számára. Bár az állami cég által forgalmazott sorsjegyek beszerzési költsége között jelentős eltérések vannak, még a legdrágább sem kerül többe 85 forintnál, míg a legolcsóbbnál kevesebb mint 3 forint az egységköltség.

Utóbbit ennek bő százszorosáért értékesíti a vállalat, amelynek az elmúlt években egyértelműen az egyik legfontosabb fejőstehene lett a kaparós sorsjegy. A szerencsejátéknak erre a formájára 2010-ben alig 18 milliárd forintot költöttek a magyarok, 2017-ben azonban ennek több mint ötszörösét.

 


A sorsjegyeket egy Scientific Games nevű, Las Vegasban székelő cég gyártja a magyar társaságnak a terméktől függően eltérő méretű sorozatokban. A Szerencsejáték Zrt. jelenleg 19 fajta sorsjegyet értékesít, amelyek közül a legnagyobbat 6, a legkisebbet 2,3 milliós sorozatnagyságban rendeli meg. Az aktuális megrendelések értékét pedig havi rendszerességgel nyilvánosságra hozza a szerződéseit összesítő dokumentumokban.

Nem meglepő módon általánosságban az látszik, hogy a drágábban értékesített termékeknek a költsége is magasabb. A legtöbbet például a Nagykarácsony nevű sorsjegyért fizette a cég: 2,3 millió darabért közel 190 milliót, ami egy sorsjegyre vetítve 82 forintot jelent. Ezzel szemben 5 millió Black Jack alig 13 millióba került, azaz itt csak 2,6 forint az egységköltség. Előbbiért a vevők 3000, utóbbiért 300 forintot fizetnek a lottózókban.

 

Az azonos árkategóriába tartozó sorsjegyek között is lehetnek azonban jelentős különbségek. A 300 forintos termékek előállítási költsége például 2,6 és 7,6 forint között szóródik, míg az ezerforintos játékoknál ennél is nagyobb a sáv: a legolcsóbb darabonként 14, a legdrágább 63 forintba kerül az állami cégnek.

Mindenesetre az jól látszik, hogy

még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Mindez azt is jelenti, hogy a bevétel a nyeremények kifizetése után majdhogynem tiszta haszon. Márpedig a nyeremények kifizetése után elég sok marad, hiszen Szerencsejáték Zrt. a sorsjegyeknél a teljes begyűjtött összeg mindössze 62-70 százalékát osztja szét a játékosok között. Így fordulhat elő az, hogy míg egy vevő egy 300 forintos sorsjegyen átlagosan nagyjából 186 forintot nyer, ugyanez az államnak 111 forintot is hozhat*ennek egy része jutalék formájában az értékesítő partnernél marad.. Az 500 forintos sorsjegyeken nagyjából 160-170, az ezer forintosokon pedig 300-330 forintot keres a Szerencsejáték Zrt.

 

Így minden Scientific Games sorozat százmilliókat, sőt néha milliárdokat hoz az állami monopóliumnak. A legtöbbet eddig a Buksza nevű sorsjegyen kaszálta a társaság. Itt egy 2,5 millió darabos sorozat alapból 760 millió forintos profitot jelent a nyeremények és a gyártási költség kifizetése után, ilyen sorozatból pedig épp most gyártotta le a 69.-et a Szerencsejáték Zrt. számára a Las Vegas-i partner. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es bevezetés óta több mint 50 milliárdot nyert ezen az egy sorsjegytípuson a magyar vállalat.

Nem csoda, hogy az állami cégnél hálásak a Scientific Gamesnek. 2014-ben díjazták is az amerikai vállalat helyi értékesítési vezetőjét. Az erről szóló beszámolóban külön ki is emelték a Bukszát mint a Szerencsejáték Zrt. egyik legsikeresebb termékét, amely akkor a teljes kaparós sorsjegybevétel 40 százalékát hozta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzekben a zsákokban 136 ezer csalódott magyar ember reménye vanElmentem egy nyilvános sorsolásra, és meglepődtem, hogy mennyien próbálkoznak szerencsejátékkal Magyarországon.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Vállalat kaparós sorsjegy nyeremény sorsjegy szerencsejáték Szerencsejáték Zrt. Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Hajdu Miklós
2024. június 20. 08:14 Élet

Magyarországon még csak hőségriadó van, de Görögországban már áldozatokat is szedett a meleg

Hiába maradt abba a felmelegedésre rásegítő El Niño, a globális hőmérsékleti csúcsok továbbra is folyamatosan dőlnek.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.