Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. február 11. 07:00 Adat, Vállalat

Szinte példátlanul kiszolgáltatott Magyarország a külföldi cégeknek

A külföldi tulajdonú cégek nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, az Eurostat adataiból az látszik, hogy csupán Írországban van nagyobb súlyuk az ilyen vállalatoknak, mint Magyarországon. Mivel ezeknek az adatoknak az összeállítása időigényes és összetett munka, csak 2008 és 2015 között érhetők el, és az utolsó év szerint a magyar vállalati GDP 52,46 százalékát állították elő külföldi tulajdonú cégek, alapvetően multik.

Hogy ez mennyire szédületesen magas arány, azt jól mutatja, hogy a külföldi cégek körében adózási és egyéb jogi szempontból kiemelt központnak számító Luxemburg és Hollandia is elmarad ettől, a régiós versenytársainknál pedig sokkal kisebb ez az arány. Az uniós átlag az utolsó elérhető évben, 2010-ben 22,72 százalék volt. (A grafikonon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csak a listavezető Írországot, a visegrádi országokat és Romániát tüntettük fel kiugró színekkel. Egy-egy ország adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

Alapvetően örülhetnénk is annak, hogy egyre több külföldi cég választja Magyarországot termelési és szolgáltatási telephelyként. Az nagyon jó, ha sokan fektetnek be nálunk, és sok hozzáadott értéket termelnek (ez a munkaerőköltség és a nyereség összege*A másik oldalról megközelítve egy cég árbevételének, illetve a vásárolt termékek és szolgáltatások értékének a különbsége.). Probléma akkor van, ha ezek a cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat a piacról, például mert kevesebb adóterhet fizetnek, elszívják a legjobb munkaerőt, járadékvadász módon az állami forrásokat maguknak szerzik meg.

A hazai gazdaságban az is gond, hogy míg a külföldi tulajdonú cégek növekednek, addig a hazai cégek ha lassan is, de folyamatosan leszakadnak tőlük. Ennél is jobban lemarad a hozzáadott érték termelésében a kormányzati és a háztartási szektor*Ebbe a szektorba sorolják a közel félmillió egyéni vállalkozót, és azokat, akik saját végső felhasználásukra állítanak elő terméket vagy szolgáltatást (ilyen például az őstermelői tevékenység vagy a saját lakásépítés)..

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a növekedés nagyobb része jött a külföldi cégektől:

a 2010 és 2015 közötti időszakban a magyar gazdaság 26 százalékkal nőtt, a magyar tulajdonú gazdaság azonban csak 18 százalékkal, ellenben a külföldi cégek közel kétszer ennyire gyorsan, 34 százalékkal.

 

Nagy kérdés, hogy ennek mi az oka. Már korábban is írtunk arról, hogy sokkal hatékonyabbak a külföldi tulajdonú vállalkozások. Ennek számos oka van: a külföldi cégek alapvetően nagyobbak, ezért is hatékonyabbak lehetnek a kisebb magyar kkv-knál. Természeten ebben szerepe van annak is, hogy jellemzően magasabb szintű technológiát hoznak, ami hatékonyabb termelést tesz lehetővé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

A külföldi vállalatok azonban más, a kormányzattól kapott előnyöket is élveznek: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint állami támogatást adott a kormány a multiknak, és ebben még több száz milliárd forintnyi adókedvezmény és a cégek elvárásai szerint épülő fejlesztés még benne sincsen. Ilyenről a magyar kkv-k – néhány kivételtől eltekintve – nem is álmodhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sosem kaptak annyi pénzt a multik a kormánytól, mint idénA kormány idén december 11-ig 86,5 milliárd forint támogatás kiosztásáról döntött a beruházást tervező vállalatok számára. Az összeg minden eddiginél nagyobb.

Korábbi számításaink szerint a 30 legnagyobb multinacionális nagyvállalat évi 48 milliárd forint adót takaríthat meg a transzferárazási trükkök segítségével. A csak Magyarországon működő cégeknek erre nincs lehetőségük. Emellett, ha a hazai tulajdonú vállalkozásoknak nem kellene azért magasabb adókat fizetni, hogy a kormányzat a külföldi összeszerelő üzemek Magyarországra telepítését támogassa készpénzjuttatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel, akkor ők is gyorsabban tudnának fejlődni.

Adat Vállalat hozzáadott érték kkv magyar gdp multi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Öt év alatt kevesebb, mint felére csökkent a késők aránya. De még így is magas, amit az árak egyáltalán nem indokolnak.

Stubnya Bence Hajdu Miklós
2020. január 20. 06:59 Adat

Jogosan van kiakadva a kormány a gazdaságkutatókra?

A visszaesést nagyon gyengén, a lassulást általában egy fokkal jobban előre tudják jelezni. A 2004 és 2018 közötti prognózisokat kielemezve az is látszik, hogy a magyar jóslatoknak jobban hihetünk.

Fabók Bálint
2020. január 17. 06:55 Adat, Élet

A több milliárdos lopássorozat, amellyel teljesen leszámolt a Fidesz

Pár éve annyira eldurvultak a színesfémlopások, hogy vonatot, víztornyot és hidat is bontottak szét, de volt halálos áldozat is. A kormány véget vetett ennek.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 16. 17:10 Vállalat, Világ

Európai minimálbért akar az EU, de észak és kelet máris összevitatkozott rajta

Abban egyetértenek a keleti és északi tagállamok szakszervezetei, hogy közelíteni kéne a béreket, de az északiak nem akarnak uniós szinten kötelező minimálbért.

Torontáli Zoltán
2020. január 16. 06:57 Élet, Közélet

Kérdezze meg kezelőorvosát, mielőtt a kormányra hallgat a konyhában

A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.

Bucsky Péter
2020. január 15. 06:58 Közélet

Álzöld látszatintézkedésben ért egyet Orbán és Karácsony

A kormányfő elektromos buszos ötletét a főpolgármester is támogatja. Megmutatjuk, miért tévednek mindketten.