Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. február 11. 07:00 Adat, Vállalat

Szinte példátlanul kiszolgáltatott Magyarország a külföldi cégeknek

A külföldi tulajdonú cégek nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, az Eurostat adataiból az látszik, hogy csupán Írországban van nagyobb súlyuk az ilyen vállalatoknak, mint Magyarországon. Mivel ezeknek az adatoknak az összeállítása időigényes és összetett munka, csak 2008 és 2015 között érhetők el, és az utolsó év szerint a magyar vállalati GDP 52,46 százalékát állították elő külföldi tulajdonú cégek, alapvetően multik.

Hogy ez mennyire szédületesen magas arány, azt jól mutatja, hogy a külföldi cégek körében adózási és egyéb jogi szempontból kiemelt központnak számító Luxemburg és Hollandia is elmarad ettől, a régiós versenytársainknál pedig sokkal kisebb ez az arány. Az uniós átlag az utolsó elérhető évben, 2010-ben 22,72 százalék volt. (A grafikonon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csak a listavezető Írországot, a visegrádi országokat és Romániát tüntettük fel kiugró színekkel. Egy-egy ország adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

Alapvetően örülhetnénk is annak, hogy egyre több külföldi cég választja Magyarországot termelési és szolgáltatási telephelyként. Az nagyon jó, ha sokan fektetnek be nálunk, és sok hozzáadott értéket termelnek (ez a munkaerőköltség és a nyereség összege*A másik oldalról megközelítve egy cég árbevételének, illetve a vásárolt termékek és szolgáltatások értékének a különbsége.). Probléma akkor van, ha ezek a cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat a piacról, például mert kevesebb adóterhet fizetnek, elszívják a legjobb munkaerőt, járadékvadász módon az állami forrásokat maguknak szerzik meg.

A hazai gazdaságban az is gond, hogy míg a külföldi tulajdonú cégek növekednek, addig a hazai cégek ha lassan is, de folyamatosan leszakadnak tőlük. Ennél is jobban lemarad a hozzáadott érték termelésében a kormányzati és a háztartási szektor*Ebbe a szektorba sorolják a közel félmillió egyéni vállalkozót, és azokat, akik saját végső felhasználásukra állítanak elő terméket vagy szolgáltatást (ilyen például az őstermelői tevékenység vagy a saját lakásépítés)..

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a növekedés nagyobb része jött a külföldi cégektől:

a 2010 és 2015 közötti időszakban a magyar gazdaság 26 százalékkal nőtt, a magyar tulajdonú gazdaság azonban csak 18 százalékkal, ellenben a külföldi cégek közel kétszer ennyire gyorsan, 34 százalékkal.

 

Nagy kérdés, hogy ennek mi az oka. Már korábban is írtunk arról, hogy sokkal hatékonyabbak a külföldi tulajdonú vállalkozások. Ennek számos oka van: a külföldi cégek alapvetően nagyobbak, ezért is hatékonyabbak lehetnek a kisebb magyar kkv-knál. Természeten ebben szerepe van annak is, hogy jellemzően magasabb szintű technológiát hoznak, ami hatékonyabb termelést tesz lehetővé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

A külföldi vállalatok azonban más, a kormányzattól kapott előnyöket is élveznek: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint állami támogatást adott a kormány a multiknak, és ebben még több száz milliárd forintnyi adókedvezmény és a cégek elvárásai szerint épülő fejlesztés még benne sincsen. Ilyenről a magyar kkv-k – néhány kivételtől eltekintve – nem is álmodhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sosem kaptak annyi pénzt a multik a kormánytól, mint idénA kormány idén december 11-ig 86,5 milliárd forint támogatás kiosztásáról döntött a beruházást tervező vállalatok számára. Az összeg minden eddiginél nagyobb.

Korábbi számításaink szerint a 30 legnagyobb multinacionális nagyvállalat évi 48 milliárd forint adót takaríthat meg a transzferárazási trükkök segítségével. A csak Magyarországon működő cégeknek erre nincs lehetőségük. Emellett, ha a hazai tulajdonú vállalkozásoknak nem kellene azért magasabb adókat fizetni, hogy a kormányzat a külföldi összeszerelő üzemek Magyarországra telepítését támogassa készpénzjuttatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel, akkor ők is gyorsabban tudnának fejlődni.

Adat Vállalat hozzáadott érték kkv magyar gdp multi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2020. április 1. 06:35 Adat

Másfél millió magyart különösen veszélyeztet a koronavírus

A hazai lakosság elég nagy része beletartozik az „idős, krónikus betegséggel küzdő” csoportba, amelyet a leginkább fenyeget a járvány.

Bucsky Péter
2020. március 29. 12:18 Adat

Március közepéig alig volt nyoma a koronavírus hatásának az áruszállításban

Alig volt látható a teherautók forgalmán, hogy járvány veszélyhelyzet van. A fővárosban azonban az autós és közösségi közlekedés is jelentősen visszaesett.

Jandó Zoltán
2020. március 22. 09:55 Adat

Pont azok nem tudnak otthon maradni a járvány miatt, akiknek a leginkább kellene

Több mint 350 ezer 60 év feletti dolgozik, többségük olyan munkakörben, amit nem lehet távmunkában ellátni, így hiába az ajánlás, otthon maradni sem tudnak.

Fontos

Fabók Bálint
2020. április 1. 11:24 Közélet

Példátlan összefogás körvonalazódik Magyarországon a járvány hatására

Maszkokat otthon varró családoktól medvehagymát gyűjtögetőkig rengetegen segítenek a járvány elleni fellépésben. Igaz, vannak, akik csak a fotó miatt csinálják.

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.