Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. február 11. 07:00 Adat, Vállalat

Szinte példátlanul kiszolgáltatott Magyarország a külföldi cégeknek

A külföldi tulajdonú cégek nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, az Eurostat adataiból az látszik, hogy csupán Írországban van nagyobb súlyuk az ilyen vállalatoknak, mint Magyarországon. Mivel ezeknek az adatoknak az összeállítása időigényes és összetett munka, csak 2008 és 2015 között érhetők el, és az utolsó év szerint a magyar vállalati GDP 52,46 százalékát állították elő külföldi tulajdonú cégek, alapvetően multik.

Hogy ez mennyire szédületesen magas arány, azt jól mutatja, hogy a külföldi cégek körében adózási és egyéb jogi szempontból kiemelt központnak számító Luxemburg és Hollandia is elmarad ettől, a régiós versenytársainknál pedig sokkal kisebb ez az arány. Az uniós átlag az utolsó elérhető évben, 2010-ben 22,72 százalék volt. (A grafikonon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csak a listavezető Írországot, a visegrádi országokat és Romániát tüntettük fel kiugró színekkel. Egy-egy ország adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

Alapvetően örülhetnénk is annak, hogy egyre több külföldi cég választja Magyarországot termelési és szolgáltatási telephelyként. Az nagyon jó, ha sokan fektetnek be nálunk, és sok hozzáadott értéket termelnek (ez a munkaerőköltség és a nyereség összege*A másik oldalról megközelítve egy cég árbevételének, illetve a vásárolt termékek és szolgáltatások értékének a különbsége.). Probléma akkor van, ha ezek a cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat a piacról, például mert kevesebb adóterhet fizetnek, elszívják a legjobb munkaerőt, járadékvadász módon az állami forrásokat maguknak szerzik meg.

A hazai gazdaságban az is gond, hogy míg a külföldi tulajdonú cégek növekednek, addig a hazai cégek ha lassan is, de folyamatosan leszakadnak tőlük. Ennél is jobban lemarad a hozzáadott érték termelésében a kormányzati és a háztartási szektor*Ebbe a szektorba sorolják a közel félmillió egyéni vállalkozót, és azokat, akik saját végső felhasználásukra állítanak elő terméket vagy szolgáltatást (ilyen például az őstermelői tevékenység vagy a saját lakásépítés)..

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a növekedés nagyobb része jött a külföldi cégektől:

a 2010 és 2015 közötti időszakban a magyar gazdaság 26 százalékkal nőtt, a magyar tulajdonú gazdaság azonban csak 18 százalékkal, ellenben a külföldi cégek közel kétszer ennyire gyorsan, 34 százalékkal.

 

Nagy kérdés, hogy ennek mi az oka. Már korábban is írtunk arról, hogy sokkal hatékonyabbak a külföldi tulajdonú vállalkozások. Ennek számos oka van: a külföldi cégek alapvetően nagyobbak, ezért is hatékonyabbak lehetnek a kisebb magyar kkv-knál. Természeten ebben szerepe van annak is, hogy jellemzően magasabb szintű technológiát hoznak, ami hatékonyabb termelést tesz lehetővé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

A külföldi vállalatok azonban más, a kormányzattól kapott előnyöket is élveznek: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint állami támogatást adott a kormány a multiknak, és ebben még több száz milliárd forintnyi adókedvezmény és a cégek elvárásai szerint épülő fejlesztés még benne sincsen. Ilyenről a magyar kkv-k – néhány kivételtől eltekintve – nem is álmodhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sosem kaptak annyi pénzt a multik a kormánytól, mint idénA kormány idén december 11-ig 86,5 milliárd forint támogatás kiosztásáról döntött a beruházást tervező vállalatok számára. Az összeg minden eddiginél nagyobb.

Korábbi számításaink szerint a 30 legnagyobb multinacionális nagyvállalat évi 48 milliárd forint adót takaríthat meg a transzferárazási trükkök segítségével. A csak Magyarországon működő cégeknek erre nincs lehetőségük. Emellett, ha a hazai tulajdonú vállalkozásoknak nem kellene azért magasabb adókat fizetni, hogy a kormányzat a külföldi összeszerelő üzemek Magyarországra telepítését támogassa készpénzjuttatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel, akkor ők is gyorsabban tudnának fejlődni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat hozzáadott érték kkv magyar gdp multi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Hajdu Miklós
2024. június 21. 11:51 Adat, Pénz

A magasabb fizetéseket már nem emelik annyira, mint az alacsonyabbakat

Elszakadt egymástól az átlag- és a medián keresetek növekedése, de nem olyan mértékben, de a jövedelmi egyenlőtlenségek érdemben nem változtak.

Hajdu Miklós
2024. június 19. 13:51 Adat

Háromszázezer dolgozó hiányozhat addigra, ameddig a kormány szerint plusz 500 ezernek kéne munkába állnia

Háromszázezer dolgozó hiányára számít 2030-ra a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.

Jandó Zoltán
2024. június 18. 10:38 Adat

Jó eséllyel újabb csúcsot dönt a héten a hazai napelemes áramtermelés

Hétfőn nagyon közel voltunk hozzá, hogy az idén hatodszor is megdőljön a hazai napelemes villamosenergia-termelés rekordja.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.