Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2019. február 11. 07:00 Adat, Vállalat

Szinte példátlanul kiszolgáltatott Magyarország a külföldi cégeknek

A külföldi tulajdonú cégek nagyon fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, az Eurostat adataiból az látszik, hogy csupán Írországban van nagyobb súlyuk az ilyen vállalatoknak, mint Magyarországon. Mivel ezeknek az adatoknak az összeállítása időigényes és összetett munka, csak 2008 és 2015 között érhetők el, és az utolsó év szerint a magyar vállalati GDP 52,46 százalékát állították elő külföldi tulajdonú cégek, alapvetően multik.

Hogy ez mennyire szédületesen magas arány, azt jól mutatja, hogy a külföldi cégek körében adózási és egyéb jogi szempontból kiemelt központnak számító Luxemburg és Hollandia is elmarad ettől, a régiós versenytársainknál pedig sokkal kisebb ez az arány. Az uniós átlag az utolsó elérhető évben, 2010-ben 22,72 százalék volt. (A grafikonon a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csak a listavezető Írországot, a visegrádi országokat és Romániát tüntettük fel kiugró színekkel. Egy-egy ország adatsora kiemelhető a kurzort a neve fölé mozgatva, kattintással pedig el is lehet tüntetni.)

 

Alapvetően örülhetnénk is annak, hogy egyre több külföldi cég választja Magyarországot termelési és szolgáltatási telephelyként. Az nagyon jó, ha sokan fektetnek be nálunk, és sok hozzáadott értéket termelnek (ez a munkaerőköltség és a nyereség összege*A másik oldalról megközelítve egy cég árbevételének, illetve a vásárolt termékek és szolgáltatások értékének a különbsége.). Probléma akkor van, ha ezek a cégek kiszorítják a hazai vállalkozásokat a piacról, például mert kevesebb adóterhet fizetnek, elszívják a legjobb munkaerőt, járadékvadász módon az állami forrásokat maguknak szerzik meg.

A hazai gazdaságban az is gond, hogy míg a külföldi tulajdonú cégek növekednek, addig a hazai cégek ha lassan is, de folyamatosan leszakadnak tőlük. Ennél is jobban lemarad a hozzáadott érték termelésében a kormányzati és a háztartási szektor*Ebbe a szektorba sorolják a közel félmillió egyéni vállalkozót, és azokat, akik saját végső felhasználásukra állítanak elő terméket vagy szolgáltatást (ilyen például az őstermelői tevékenység vagy a saját lakásépítés)..

Ahogy az alábbi grafikonon látható, a növekedés nagyobb része jött a külföldi cégektől:

a 2010 és 2015 közötti időszakban a magyar gazdaság 26 százalékkal nőtt, a magyar tulajdonú gazdaság azonban csak 18 százalékkal, ellenben a külföldi cégek közel kétszer ennyire gyorsan, 34 százalékkal.

 

Nagy kérdés, hogy ennek mi az oka. Már korábban is írtunk arról, hogy sokkal hatékonyabbak a külföldi tulajdonú vállalkozások. Ennek számos oka van: a külföldi cégek alapvetően nagyobbak, ezért is hatékonyabbak lehetnek a kisebb magyar kkv-knál. Természeten ebben szerepe van annak is, hogy jellemzően magasabb szintű technológiát hoznak, ami hatékonyabb termelést tesz lehetővé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztő lemaradásban vannak a magyar cégek Magyarországon belül isKét ábra, amiből kiderül, hogy valójában mekkora hátrányból indulnak a magyar cégek már itthon is: ég és föld, annyival több értéket állítanak elő az itthoni külföldi tulajdonú vállalatok.

A külföldi vállalatok azonban más, a kormányzattól kapott előnyöket is élveznek: 2010 és 2018 között 346 milliárd forint állami támogatást adott a kormány a multiknak, és ebben még több száz milliárd forintnyi adókedvezmény és a cégek elvárásai szerint épülő fejlesztés még benne sincsen. Ilyenről a magyar kkv-k – néhány kivételtől eltekintve – nem is álmodhatnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég sosem kaptak annyi pénzt a multik a kormánytól, mint idénA kormány idén december 11-ig 86,5 milliárd forint támogatás kiosztásáról döntött a beruházást tervező vállalatok számára. Az összeg minden eddiginél nagyobb.

Korábbi számításaink szerint a 30 legnagyobb multinacionális nagyvállalat évi 48 milliárd forint adót takaríthat meg a transzferárazási trükkök segítségével. A csak Magyarországon működő cégeknek erre nincs lehetőségük. Emellett, ha a hazai tulajdonú vállalkozásoknak nem kellene azért magasabb adókat fizetni, hogy a kormányzat a külföldi összeszerelő üzemek Magyarországra telepítését támogassa készpénzjuttatásokkal, adókedvezményekkel és infrastrukturális fejlesztésekkel, akkor ők is gyorsabban tudnának fejlődni.

Adat Vállalat hozzáadott érték kkv magyar gdp multi Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Kasnyik Márton
2019. október 20. 16:56 Adat, Közélet

Térképre raktuk Berki Krisztián és Puzsér Róbert szavazótáborát

Budapest nagyon változatos város, ennek megfelelően a négy főpolgármester-jelölt legerősebb körzetei erősen különböznek egymástól. De ezek sokat elmondanak a szavazótáborukról.

Stubnya Bence
2019. október 12. 18:28 Adat, Világ

Nincs olyan kontinens, ahol ne lenne otthon a 20 legszennyezőbb vállalat

A hatvanas évek óta tudott róla az olajipar, hogy klímaváltozást okoznak a termékei, egy civilszervezet szerint ezért felelőssége van a folyamat megállításában is.

Hajdu Miklós
2019. október 9. 11:55 Adat

Melegrekordok százai dőltek meg idén nyáron

A sokáig tartó meleg mellett bőven kijutott a szélsőségesen forró napokból is a nyári hőhullámok során.

Fontos

Tóth István János
2019. október 22. 17:13 Közélet

A piaci versenyt is porig rombolja a korrupció

Ahogy egyre korruptabbá váltak a közbeszerzések, úgy vált egyre koncentráltabbá a piac. Ez az egész ország növekedését rombolja.

Bucsky Péter
2019. október 22. 06:44 Közélet

A botrányhősök 18 milliárdot kaszáltak, mióta Borkai a polgármester

Az utóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármester botrányában.

Váczi István
2019. október 21. 06:55 Élet

Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból

Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivóvíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már rég lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.