Magyarországon a keleti és a nyugati országrész közötti fejlettségbeli különbségek számos társadalmi és gazdasági mutatóban tetten érhetőek, így például a cégek számának alakulásában is. Az ezer főre jutó vállalkozások száma keletről nyugat felé haladva az ország megyéi között jellemzően növekszik (a fővárosban pedig kiugróan magas) a KSH legutolsó 2013 és 2016 közötti statisztikái szerint. A Bisnode legfrissebb, 2018 első félévre vonatkozó adatai alapján megvizsgálhatjuk, hogy a két országrész közötti törés hogyan alakult az utóbbi években számos további mutató alapján.
A működő cégek száma Magyarország összes megyéjében csökkent 2017 és 2018 között, de kiemelhető Békés megye, ahol több, mint öt százalékos visszaesés volt. Jól látszik az is az alábbi térképen, hogy a nyugati megyéket kevésbé érintette a jelenség, mint a kedvezőtlenebb gazdaságföldrajzi helyzetben lévő déli és keleti térségeket.
A Bisnode Bedőlési Index (BBI)*A vizsgált időszakban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. tavalyi és az idei év közötti változása Csongrád és Somogy megyékben a legszembetűnőbb. Míg a csongrádi cégek körében egy százalékponttal megnőtt a bedőlés kockázata, addig a somogyiaknál fél százalékpontos csökkenés történt. A változásoknak köszönhetően egyrészt Heves megye megszabadult a legkockázatosabb térség címétől, amit éveken át viselt, ugyanis Csongrád a helyébe lépett, másrészt hangsúlyosabbá vált az ország két fele közötti különbség – ez az alábbi térképen a 2017-es és a 2018-as évek között váltogatva jól látszik.
A fizetési fegyelmet szemléltető Bisnode Paydex mutatónál viszont már nehezebb túl nagy folytonosságot találni területileg: 2017 és 2018 között teljesen átrendeződtek a megyei rangsorok. Komárom, Jász-Nagykun és Somogy megyében viszonylag stabilan alacsony az átlagos fizetési késedelem, a messze legtöbb cégnek otthont adó Budapesten pedig a fizetési határidők rövidebbek, mint a legtöbb megyében.
Vállalat
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Betonba és NER-be öntöttük az uniós pénzek jelentős részét
Ami papíron a hazai vállalatoknak szánt gazdaságfejlesztési támogatás, abból a gyakorlatban sokszor Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László épített utat.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
