Magyarországon a keleti és a nyugati országrész közötti fejlettségbeli különbségek számos társadalmi és gazdasági mutatóban tetten érhetőek, így például a cégek számának alakulásában is. Az ezer főre jutó vállalkozások száma keletről nyugat felé haladva az ország megyéi között jellemzően növekszik (a fővárosban pedig kiugróan magas) a KSH legutolsó 2013 és 2016 közötti statisztikái szerint. A Bisnode legfrissebb, 2018 első félévre vonatkozó adatai alapján megvizsgálhatjuk, hogy a két országrész közötti törés hogyan alakult az utóbbi években számos további mutató alapján.
A működő cégek száma Magyarország összes megyéjében csökkent 2017 és 2018 között, de kiemelhető Békés megye, ahol több, mint öt százalékos visszaesés volt. Jól látszik az is az alábbi térképen, hogy a nyugati megyéket kevésbé érintette a jelenség, mint a kedvezőtlenebb gazdaságföldrajzi helyzetben lévő déli és keleti térségeket.
A Bisnode Bedőlési Index (BBI)*A vizsgált időszakban indított csőd és felszámolási eljárások számát viszonyítja a Magyarországon működő cégek számához. tavalyi és az idei év közötti változása Csongrád és Somogy megyékben a legszembetűnőbb. Míg a csongrádi cégek körében egy százalékponttal megnőtt a bedőlés kockázata, addig a somogyiaknál fél százalékpontos csökkenés történt. A változásoknak köszönhetően egyrészt Heves megye megszabadult a legkockázatosabb térség címétől, amit éveken át viselt, ugyanis Csongrád a helyébe lépett, másrészt hangsúlyosabbá vált az ország két fele közötti különbség – ez az alábbi térképen a 2017-es és a 2018-as évek között váltogatva jól látszik.
A fizetési fegyelmet szemléltető Bisnode Paydex mutatónál viszont már nehezebb túl nagy folytonosságot találni területileg: 2017 és 2018 között teljesen átrendeződtek a megyei rangsorok. Komárom, Jász-Nagykun és Somogy megyében viszonylag stabilan alacsony az átlagos fizetési késedelem, a messze legtöbb cégnek otthont adó Budapesten pedig a fizetési határidők rövidebbek, mint a legtöbb megyében.
Vállalat
Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait
Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.
Lázár János úgy csinál, mint aki nem érti, hogyan működik a NER
Nekimenne az építőipari multiknak a miniszter, de javaslatával a „luxizó” NER-milliárdosoknak sokkal több kényelmetlenséget okozhat.
Sikerülhet ellenszélben külpiacra lépniük a magyar vállalkozásoknak?
Örök téma a magyar cégek exportjának fellendítése, egy budapesti üzleti rendezvényen egyebek mellett arról lesz szó, hogyan kerülhetők el a folyamat buktatói.
Fontos
Nagy a fellélegzés, de így is marad bőven az amerikai vámokból
A szerdán életbe lépett vám megfeleződik az EU-val szemben, az ágazati tarifák azonban maradnak, Kína pedig még durvább sarcot kapott.
Az egy lábon álló gazdaság doppingolásával fordul rá a választásokra a kormány
Példátlanul hosszú ideje a fogyasztás a magyar gazdaság egyetlen húzóereje, és a gazdaságpolitika ennek további erősítésére koncentrál.
Sokat veszíthetünk azzal, hogy még mindig nincs uniós klímacél 2040-re
Középtávú cél nélkül nehezebb a klímaátmenet, pedig a magyar elemzések szerint is megérné a gyorsabb átállás a kibocsátásmentes gazdaságra.
