Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2018. június 21. 06:58 Pénz, Vállalat

Egymilliárd forintért vett játékosokat a magyar utánpótlás felcsúti fellegvára

Legalább 2,7 milliárd forintot költött új játékosok igazolására tavaly a magyar labdarúgó élvonal 12 csapata az együtteseket működtető cégek beszámolói alapján. Ennek megfelelően a vállalatok könyvei szerint nőtt is az NB1-ben futballozó labdarúgók együttes értéke. De sajnos a piac mást mond, nagyon úgy tűnik, hogy a rengeteg pénzköltés ellenére a futballisták leértékelődnek Magyarországon.

A magyar labdarúgás helyzetét jól mutatja, hogy a legtöbb pénzt igazolásokra az a Felcsút szánta, amely az elmúlt években utánpótlás-nevelési központját is sokmilliárdnyi adóforintból fejlesztette. A Puskás Akadémia azonban egyelőre nem önti a tehetségeket, így a Puskás FC Kft. kihasználta, hogy az egyik legnagyobb összegből gazdálkodó klubbá nőtte ki magát, és gyorsan el is szórt nagyjából egymilliárd forintot játékosokra.

 


Hogy pontosan mennyit, azt csak azért nem lehet tudni, mert a társaság a futballcégek többségével ellentétben nem jelezte, mennyiért vett és adott el játékosokat, a beszámolóból csak az látszik, hogy a futballisták játékjogának értéke mennyivel nőtt. Ez pedig 952 millió forint, ám ha a Puskás értékesített is focistákat, akkor logikusan vásárlásra még többet kellett fordítania, hogy ez az összeg kijöjjön.

A Felcsút költése annyira kiemelkedik a mezőnyből, hogy megközelíteni sem tudta senki. Bár a Fradi és a Fehérvár FC is több száz millió forintot szánt ilyen célra, náluk játékos-eladásból is hasonló nagyságrendű összeg folyt be. Olyannyira, hogy Fehérváron például a közel félmilliárdnyi költés ellenére nem hogy nőtt volna, de még csökkent is a futballisták játékjogának könyvekben nyilvántartott értéke*Részben az eladások, részben az elszámolt értékcsökkenés miatt..

Utóbbi egyébként a teljes magyar élvonalban durván 2,9 milliárd forint volt tavaly, azaz a cégek beszámolói szerint összesen ennyit érnek az nb1-ben játszó futballisták. Összehasonlításképpen minden idők legdrágább focistáját, a brazil Neymart tavaly nyáron huszonnégyszer ennyiért (222 millió euróért, azaz jelenlegi árfolyamon közel 72 milliárd forintért) vette meg a Paris Saint-Germain.

Persze a könyvekben nyilvántartott érték nem a játékosok valós értéke. Azt egész pontosan meg lehet mondani a beszámolókból, hogy egy-egy csapat milyen értékben igazol játékosokat, hiszen a könyvekbe ezen a vásárlási áron kerül be a futballisták játékjoga. De ha valaki ingyen érkezett, vagy saját nevelésű focista, akkor azt egyáltalán nem tüntetik fel, pedig az értéke jó eséllyel nem nulla. Másrészt akit nyilván is tartanak a mérlegben, szabályozási okokból annak is évente csökken az értéke.

 

A számviteli törvény előírásai miatt ugyanis a játékosok játékjoga amortizálódik. Hiába érne a piacon ugyanannyit vagy jó teljesítménye miatt akár többet is egy futballista, mint amennyiért vették, a vállalati könyvekben folyamatosan értékcsökkenést kell rá elszámolni*A szerződés kezdete és lejárta között főszabály szerint a vásárlási árról nullára írják le a futballisták játékjogának értékét.. A fenti ábrán így a csapatok keretének piaci és könyv szerinti értéke között akkor kisebb a különbség, ha az adott együttesnél sokat költöttek a közelmúltban játékosokra. Ezzel szemben, ott ahol mostanában nem igazoltak nagyobb értékben, arányaiban nagyon nagy eltérés alakulhat ki a két szám között.

Ennek megfelelően a magyar élvonalban játszó focisták értéke nem 4, hanem inkább 40 százaléka Neymar tavalyi vételárának. Azaz a 222 millió euróból nem 24, hanem csak 2,5 magyar bajnokságot lehetne megvásárolni.

 

Legalábbis a Transfermarkt adatai alapján. A játékosok piaci értékét becslő, és az átigazolásokat dokumentáló portál szerint ugyanis a magyar élvonalban futballozó játékosok együttes értéke picit több mint 90 millió euró. Ez egyébként hatodával kevesebb az egy évvel korábbinál, ami ugye azért kifejezetten érdekes, mert a csapatok – legalábbis beszámolóik szerint – tavaly százmilliókkal költöttek többet játékosokra, mint amilyen értékben eladtak focistákat. Magyarul az állomány értékének inkább növekednie kellett volna. Úgy tűnik azonban, hogy a focisták csak leértékelődnek a magyar bajnokságban.

Mindez azért szomorú, mert – ahogyan arról a G7 is írt már korábban – a hasonlóan kis bajnokságok csapatai számára az egyetlen komoly bevételi lehetőség éppen a játékostranszfer. A szerbek és a horvátok elég jól kihasználják ezt, de még a cseheknél, és a románoknál is lehet jó példákat találni. Ehhez képest Magyarország az agyontámogatott utánpótlás-nevelés ellenére egy játékostemető, ahol az adatok alapján az igazolások inkább viszik a pénzt, mint hozzák.

 

Ráadásul a futballisták nem csak ezen a soron terhelik meg erősen a csapatok büdzséjét. Az élvonalbeli együttesek tavaly többet költöttek fizetésekre, mint amennyi a teljes árbevételük volt. Bár a csapatok összesen 15,4 milliárd forintos személyi jellegű ráfordításai nem kizárólag a focistákra ment el, ott ahol megbontották a költségeket jól látszik, hogy ez a kör került a legtöbbe.

Az, hogy a csapatokat működtető cégek többsége ennek ellenére sem termelt hatalmas veszteséget, elsősorban a nem ritkán valamilyen állami támogatást takaró egyéb bevételeknek köszönhető. Némileg leegyszerűsítve a béreken kívül mindent az így befolyó közel 10 milliárd forintból fedeztek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat Ferencváros. Puskás FC fizetések játékoseladás labdarúgás Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Torontáli Zoltán
2024. február 16. 09:22 Élet, Pénz

Közösen léphetnek fel a napelemesek, akik nem akarják majdnem ingyen átadni a termelt áramot

Energiaközösséget indított a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elsősorban azokat célozva, akik az új, bruttó elszámolásba tartoznak, és így 5 forintért kell átadniuk a felesleges áramot, miközben 36-70 forintért veszik a többletigényüket.

Stubnya Bence
2024. február 15. 13:01 Pénz

Nagyobb kihívásnak látják a bérigények kielégítését a magyar cégek, mint tavaly

A munkavállalók a tavalyi reálbércsökkenés után idén azt szeretnék, ha nőne a bérük vásárlóereje.

Fontos

Váczi István
2024. február 22. 12:15 Élet

A gáz után a víz drágulása fenyegeti a panelek árát felsrófoló távhős rezsicsökkentést

Bajba sodorta a távhőszolgáltatókat a vízdíjak megemelése, a problémára vagy a szabályok módosítása, vagy további állami támogatás lehet megoldás.

Jandó Zoltán
2024. február 22. 04:34 Vállalat

Mostantól biztosan nem Orbán kötélbarátja felügyeli a lakásod

Eladta egyik meghatározó biztonsági cégét Garancsi István. A tranzakcióval a piac lényegében kétszereplőssé vált, ráadásul a két óriáscég más-más szegmensekben aktív.

Pálos Máté
2024. február 21. 17:08 Közélet

Egyre több ember dönt a haláláról, Hollandiában már a halálozások 5 százaléka eutanázia

Európában és a világon egyre több embernek terjed ki az önrendelkezési joga a halálára – és egyre többen élnek is vele.