Donald Trump amerikai elnök mára gyakorlatilag teljesen szétzilálta a világkereskedelmet. Bár régen sem működött minden olajozottan, ami most van, az teljes káosz, amelyben minden szereplőnek újra kell keresnie a helyét.

Ha úgy érzed, hogy mindez nagyon távol van a magyar hétköznapoktól, és Trump vad gazdaságpolitikai lépéseinek következményei csak valahol Kína és az Egyesült Államok között csapódnak le, akkor nagyot tévedsz.

Trump gazdaságpolitikájának egészen leegyszerűsítve az a központi eleme, hogy az USA-t protekcionista módszerekkel akarja újra naggyá tenni. Számos nemzetközi megállapodást előnytelennek tart, és úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok elég erős ahhoz, hogy a maga elképzelései szerint formálja újra a világkereskedelmet.

Az igaz, hogy az amerikai piac a méretének és a fejlettségének köszönhetően az átlagosnál sokkal nagyobb védettséget élvez egy kereskedelmi háborúban, mert a cégek a határokon belül is tudnak vevőket találni a termékeikre. Ám ez a háború azzal a következménnyel is jár, hogy az Egyesült Államok fokozatosan elszigetelődik a nemzetközi közösségtől.

Az egész játszmában Kína megzabolázása a legfontosabb elem, csakhogy ez olyan, mint a Marokkó nevű játék a pálcikákkal: ha kihúzol párat, minden elkezd dőlni.

Nézzünk néhány egészen konkrét példát arra, hogy mit okoz, amikor Trump elefánt módjára tör-zúz egy porcelánboltban.

• Csaknem két év folyamatos bővülés után a légi áruszállítás forgalma az év első három hónapjában stagnált. Tavaly ősz óta a világ konténerforgalma lényegében nem emelkedik, ennek fontosságáról korábban itt írtunk. Ez a két jelenség arra utal, hogy a világkereskedelem forgalma befagyott a tavalyi szinten.
• Miután Trump újra kereskedelmi szankciókkal sújtotta Iránt, az olaj ára emelkedik, és ennek hatása világszerte mindenhova hamar el fog érni, még Magyarországra is.
• Az acélipari termékekre kivetett vámok a teljes szektort felforgatják. Az Alta nevű kanadai cég például bevételének ötödét amerikai exportból szerzi, de most elég nagy válságba került. Trump úgy elkapkodta a lépést, hogy az sincs még  pontosan tisztázva, milyen kanadai acélipari termékekre kell a vámot kivetni, és melyekre nem, az áru áll a gyárban, mert sem az eladó, sem a vevő nem tudja, milyen feltételek mellett indulhatna meg a szállítás.
• Az USA-ból kitiltott kínai acél Európába ömlik, ami miatt a svéd iparági szövetség például azonnal kiabálni is kezdett. Az európai vállalatoknak kockázatot jelent, hogy a kínaiak mindenképpen el akarják adni a nyakukon ragadt árujukat, olyan olcsón is, amivel az itteni szereplők nem bírnak versenyezni.
• A bizonytalanság járványként terjed az üzleti életben, a cégek sorra halasztják el a befektetési döntéseiket, mert kivárnak, fogalmuk sincs, mi lesz a kereskedelmi háború számukra fontos következménye.
• Az acélipari termékek ára körüli bizonytalanság az autóiparnak (és így Magyarországnak is) alaposan betesz. A New York Times szerint például az Extol nevű spanyol vállalat vevői a korábbi egy év helyett már csak 3 hónapra hajlandóak szerződni, és ha emelkedik a nyersanyag ára, azt nem hajlandóak elfogadni. Vagyis a korábbi stabil üzleti kapcsolatok helyett csak a huzavona megy a felek között.
• Mivel Trump a mexikói acéltermékekre is vámot vetett ki, a mexikóiak 20 százalékos védővámmal válaszoltak a határ amerikai oldalán termesztett almára. Mexikó az amerikai alma egyik legfontosabb felvevőpiaca, de a 20 százalékos áremelés miatt a mexikói kereskedők nem bírják már eladni a gyümölcsöt, az amerikai termesztőkre pedig rárohad az alma.
• Az utóbbi években Kínában egyre több sertéshús fogy, ami ahhoz is hozzájárul, hogy a magyarországi sertéslapocka az áfacsökkentés ellenére drágul. Az import mellett azonban a kínai tenyésztés is növekszik, amihez egyre több szójára van szükség takarmány végett, azt azonban főleg az USA-ból szokták behozni, legalábbis eddig. Kína ugyanis éppen az amerikai szója megvámolásával akarja megtorolni Trump védővámjait, és már Dél-Amerikában keresi a termény utánpótlását. Ez a bizonytalanság pedig felveri a szója piaci árát. Eközben – az egyik vezető sertésexportőr – Dániában a beszerzők csak azt látják, hogy a brazil szója drágul, ami viszont annak a dán szaláminak is emelni fogja az árát, amit a németeknél, a svédeknél vagy akár Magyarországon adnak el. Igaz, nem azonnal, hanem csak akkor, amikor a dán beszerző hosszú távú szerződése lejár, de kérdés, hogy a dél-amerikaiak ebben a helyzetben hajlandóak-e hosszabb távra leszerződni.

Ami nekünk ebből az egészből talán a legfontosabb, hogy mit lép az új helyzetben az Európai Unió. Világos, hogy az évtizedekig épített transzatlanti kereskedelmi gyakorlatok recsegnek-ropognak. Ami eddig volt, azt el lehet felejteni.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke

szeszélyes önzésnek

nevezi az USA bezárkózását, amely a jelek szerint összerántotta a vezető európai tagállamokat. A mag eléggé egyetért abban, hogy új, megbízhatóbb kereskedelmi szövetségeket kell kötni, és tavaly óta gőzerővel megy az unió pozícióinak átszabása.

Mexikóval eddig egy politikai megállapodásig jutott az egyezkedés, Kanadával viszont ideiglenesen már életbe is lépett a szabadkereskedelmi egyezmény, addig is, amíg azt a tagállamok elfogadják. Chilével és a dél-amerikai Mercosurral (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay) intenzív tárgyalások folynak, utóbbi ellen azonban éppen Magyarország tiltakozott az elsők között , arra hivatkozva, hogy 

az onnan érkező áruk minősége nem megfelelő, bizonyos termékeket pedig állami támogatásokkal tartanak alacsony áron, amivel a magyar gazdák nem tudnak versenyezni.

Tehát ennek hatása is itt kopogtat a magyar termelők ajtaján.

Japánnal már tavaly megegyezett az unió, már csak a Tanácsnak és a Parlamentnek kell a szerződést jóváhagynia. Közben a délkelet-ázsiai országokkal is folynak tárgyalások, igaz, ezek éppen elakadtak.

Alig maradt a Földön hely, ahol az unió ne próbálna új partnereket keresni, eddig Ausztrália volt a fehér folt, de a héten ott is megindulnak az egyeztetések a szabadkereskedelmi egyezményről.

Ausztráliának már most is az Európai Unió a második legnagyobb kereskedelmi partnere (Kína után), és a megállapodás a Bloomberg szerint olyan szektorokat érinthet, mint a gépgyártás, az autógyártás, a vegyipari vagy acélipari termékek. Márpedig ha az Audi, a Mercedes vagy az Opel ennek köszönhetően tudja növelni az értékesítését, az nekünk jól jöhet.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Vállalat Világ acélipar Donald Trump Európai Unió kereskedelmi háború Magyarország szabadkereskedelmi egyezmény Olvasson tovább a kategóriában