Nem olyan rég még úgy tűnt, hogy Európában haldoklik az atomenergia ipar. Alig épült új erőmű a kontinensen, a nukleáris áramtermelés 2009 és 2016 között 9 százalékkal csökkent.
Csehország 2014-ben majdnem feladta a szigorú uniós beszerzési szabályok miatt az atomenergia bővítési terveit, de a szénerőművek közelgő leállítása miatt újra elővették az ötletet. Ha az Európai Unió nem ad nekik felmentést a projekteket jelentősen megnehezítő közbeszerzési szabályok alól, akkor a Paks 2-nél használt magyar trükkel törnének borsot a Bizottság orra alá, és az oroszokkal szerződnének.
Négy év alatt nagyot változott a világ: 2014-ben még azért vonta vissza a cseh kormány a temelíni atomerőmű bővítésére kiírt, és már 2009 óta futó tendert, mert úgy látták, hogy nem lenne gazdaságos a fejlesztés. A magyar-orosz állami atomszerződés azonban kiengedte a szellemet a palackból.
Csehországban jelenleg két atomerőmű működik:
- Dukovanyban 1974-ben kezdődött az építkezés, a szovjetekkel közösen. A 4 darab VVER típusú reaktort 1985 és 1987-ben adták át, ezek nagyon hasonlóak a paksi blokkokhoz. Összesen 1760 MW teljesítményűek.
- 1980-ban döntöttek arról, hogy Temelínben is új atomerőművet építenek, de csak 1987-ben indult meg a munka – természetesen a szovjetekkel közösen. A szocializmus összeomlása miatt azonban nem készült el időben, végül a tervezett 4 helyett csak két blokk készült el. Ezek már összesen 2000 MW-osak, és az amerikai Westinghouse fejezte be őket, 1994-ben helyezték őket üzembe.
A kilencvenes években Temelínt bővítették volna még két blokkal. A legutóbbi, végül lefújt tenderen ismét az amerikai Westinghouse állt befutó helyen, a francia Areva (ma már Orano) és az orosz Roszatom mögött. Az egyébként atomenergia ellenes Németországból jött volna a finanszírozás: 5 milliárd koronára szerződtek le. De még nagyobb terveik voltak: összesen öt blokkot építettek volna, 30 milliárd dollárra, azaz 7600 milliárd forintra becsülték akkor a projektet. Ez ellen Ausztria az elejétől kezdve hevesen tiltakozott, kemény csatározás ment a két ország között.
Ausztria az Európai Bírósághoz fordult a paksi bővítés miatt is. De ha a csehek is a magyar trükköt szeretnék használni, akkor az Orbán-kormány támogatóra találhat Csehországban az atomkérdésben.
A csehek atomipara a rövid amerikai kitérő után egyre inkább az oroszokhoz húz: 2009-ig a Westinghouse látta el a temelíni atomerőművet fűtőanyaggal, de 2009-ben ismét az oroszok mellett döntöttek, a Roszatom 2020-ig szállíthatja a fűtőelemeket.
Csehországban több szempontból is fontos az atomenergia: Roznában csak 2017-ben zárták be Európa utolsó uránbányáját, de emellett több atomiparban érdekelt cégük is van.
A Škoda sem csak autókat gyárt, az orosz OMZ-nek eladott ipari részlege az atomenergiában is aktív, az atomerőművek építésén, karbantartásán dolgoznak. Azon kevés cégek egyike a világon, amely képes az erőművek egyik fő elemének, az üstöknek a gyártására. Ebben az óriási acélteknőben zajlik a nukleáris reakció. Emellett biztonsági rendszereket is szállítanak, és mérnöki szolgáltatásokat kínálnak.
A cseh atomipar sok tíz milliárd forintos szerződéseket nyer el külföldön. Legnagyobb exportpiacaik Szlovákia (74 százalék), Ukrajna (14 százalék), Magyarország és Svédország (4-4 százalék). A cseh cégadatbázis szerit a Škoda JS 2016-os árbevétele 4,5 milliárd korona volt, azaz 55 milliárd forint, ami jelzi, hogy a cég fontos a cseh gazdaság számára. Egy atomerőmű építésből nem szeretnék őket kihagyni. És a Škoda aktívan együttműködik az oroszokkal: 2017-ben egy örmény projektről írtak alá szerződést, és a paksi bővítésben is szerepet kaphatnak.
Van egy másik jelentős cseh atomipari cég: a Královopolská Ria, ők Mészáros Lőrinc Opus Globál nevű tőzsdei cégével közösen hoztak létre céget a paksi bővítésre készülve. Ennek a cégnek is 4,4 milliárd korona volt a 2016-os árbevétele. Ahol a Roszatom erőművet épít, ott szinte mindig munkát kap néhány cseh cég. Jelenleg az alábbi épülő atomerőműveken dolgoznak csehek a Roszatomnak:
- Fehéroroszország: Ostrovets
- Oroszország: Novovoronezh, Tver és Rosztov
- India: Kudankulam
- Bangladesh: Rooppur
- Kína: Tianwan
Ennek fényében érthető, hogy a csehek nem lelkesednek a túl nyílt tenderezetés mellett, és a sok ezer milliárd forintos erőműfejlesztést lehetőleg a hazai iparra bíznák, és nekik legalább hoz is valamit a konyhára az oroszokkal az együttműködés.
A projekt megrendelője a ČEZ nevű állami energetikai vállalat lenne, ami hiába nagypályás szereplő a közép-európai energiapiacon, az atomerőmű finanszírozás nekik is nagy falat lehet. Ezért állami segítségre szorulnának, ami biztosan nem tetszik majd az EU-nak.
A kétharmadban állami tulajdonban lévő ČEZ Lengyelországtól Törökországig minden térségbeli államban jelen van. Összesen 15 ezer MW-nyi erőművi kapacitással rendelkeznek, ami a duplája a teljes magyar erőművi kapacitásnak, és az ő tulajdonuk a két cseh atomerőmű is. A cég árbevétele 2016-ban 210 milliárd korona, azaz 2600 milliárd forint volt.
A ČEZ-nek viszont fontos lenne, hogy a 2020-as évek végére kiöregedő Dukovany blokkjait újakra cserélje, mással nem tudná a teljes kieső kapacitást pótolni. Ráadásul egyre több szénerőművet kell bezárni, ami még mindig a teljes termelés 55 százalékát adja, viszont a következő években 21 százalékra csökken. A kieső kapacitást csak részben fedezi, ha a megújulók arányát 25 százalékra emelik. A tervek szerint az atom szerepének növelésével kompenzálnák a szén kiesését, a teljes energiamixben 50 százalék felé akarják emelni az atom szerepét. Az ország csak így tudná az energiaszükségleteit fedezni, amit egyébként az EIA adatai szerint jelenleg teljes mértékben megoldanak belföldi forrásból.
A cseh kormány már 2016-ban megkeresett kilenc céget, hogy adjanak ajánlatot az az új blokkokra, végül hat komoly érdeklődő volt. Mivel jelenleg teljes mértékben a Roszatomtól függnek a fűtőanyag szállítások kapcsán, örültek, hogy alternatív versenyzők is megjelentek.
Mivel az Westinghouse és az Oreno is pénzügyi nehézségekkel küzd, a 2017-ben megkezdett tárgyalásokon az oroszok állnak a legjobban, mert ők tudnának megfelelő finanszírozást is biztosítani. A magántulajdonú nyugati cégek pedig panaszkodnak, hogy nem fair a verseny, hiszen az oroszok – de a dél-koreaiak és a kínaiak is – állami hátszéllel tudnak megfelelő finanszírozást biztosítani.
Csakhogy a szigorú brüsszeli előírások tiltják az állami finanszírozást, így ha nyílt tendert írnak ki a csehek, könnyen szabálytalan lehet az eljárás – erről számolt be a Politico. A cseh kormány ezért tárgyalásokat kezdeményezett az Európai Bizottságnál, hogy mentsék fel a projektet a szigorú beszerzési szabályok alól, ez már csak a hazai atomipar megrendeléshez juttatása miatt is fontos lenne. Kristýna Křižanová, iparért és kereskedelemért felelős miniszterhelyettes úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem igazán haladnak a megbeszélések, és nem valószínű, hogy megkapják a kért könnyítést. A cseh kormány szeretne biztosra menni, nehogy pénzügyi nehézségekbe kerüljön a ČEZ, ami a cseh gazdaság talán legfontosabb szereplője.
Az atomerőművek fejlesztését eddig a hasonló kihívások nagyon nehéz helyzetbe hozták Európában.
De a magyarok paksi atomerőműnél bevetett trükkje kiutat kínálhat.
Az Európai Bizottság hosszas gondolkodás után, visszás körülmények között – többek között az oroszoknak több ügyben elég látványosan lobbizó német Günter Oettinger EU biztos segítségével – elfogadta, hogy nem kell a versenyre vonatkozó szabályokat betartani a Paks 2 esetében, és a tiltott állami támogatást sem kell vizsgálni, mivel nem közbeszerzésről van szó, hanem államközi egyezményről.
A csehek most azzal zsarolhatják Brüsszelt, hogyha nem hagyják jóvá a közbeszerzési felmentési igényeiket, akkor közvetlenül az orosz állammal szerződnek le. Ezt támogatná a nemrég ismét újraválasztott populista, nyíltan oroszbarát és EU-szkeptikus cseh elnök, Miloš Zeman is.
Andrej Babis miniszterelnöknek is tetszhetett az ötlet, hiszen korábban ő is ellenezte, hogy a családi ezüstnek tartott ČEZ állami részvényeinek részbeni értékesítéséből finanszírozzák az atomerőmű-építést.
A lassú brüsszeli döntéshozatal is az oroszok malmára hajthatja a vizet: a Nemzetközi Energia Ügynökség már 2016-ban sürgette Csehországot, hogy minél előbb hozzák meg a döntést, hogy fejlesztik-e az atomerőműveiket, különben könnyen kifuthatnak az időből a legrégebbi blokkok 2035-re tervezett bezárásáig. Márpedig ha Brüsszel nem ad záros határidőn belül felmentést, a csehek jó eséllyel a magyarok által kitaposott útra lépnek.
Egyre nehezebb helyzetben van az Európai Unió, amikor az oroszok energiapiaci nyomulását próbálják megállítani. Németország az EU-s célokra és érdekekre fittyet hányva, közvetlen gázvezetékeket épített Oroszországba, és az Északi Áramlatnak jelenleg zajlik a bővítése. Paks 2 is jelentős orosz siker, a cseh atomipari bővülés pedig azt jelentené, hogy tovább növekedne a közép-európai orosz energetikai függőség.
A European Security Journal térképén pedig az is nagyon jól látszik, hogy az európai országok jelentős részében már nagyon fontos pozíciókat szerzett a Roszatom:
Vállalat
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Hosszú út vezetett odáig, míg ismét magyar céghez kerül a Boci csokoládé
Élénk visszhangot váltott ki, amikor a Nestlé húsz éve Csehországba vitte az édesség gyártását, amelynek eredete közel száz évre vezethető vissza.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
