(A szerző a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Pár napja egy barátommal arról beszélgettünk, hogy júliusban hány kilométert tett meg autóval, gyalog és vitorlással. Amikor megkérdeztem tőle, honnan tudja ezeket, megmutatta, hogyan tudom megnézni a Google Maps-en a saját profilomban, merre jártam és milyen közlekedési eszközöket használtam ehhez. Ha elindítjuk a telefonunkon az alkalmazást, akkor jobb felül a monogramunkra vagy kis arcképünkre kattintva előugrik a menü, ahol az idővonalat (timeline) kell kiválasztani és máris láthatjuk az adatokat. Először csalódott voltam, hogy nálam teljesen üres az idővonal, nem tartalmaz információkat, aztán jobban belegondolva megnyugodtam, hogy jól van ez így. Mint utánanézve kiderült, a Google helyelőzmények (Location History) alapértelmezésben ugyanis ki van kapcsolva a Google fiókokban. Ha a Google nem követi, merre jártam, ezeket az információkat nem tudja kiadni másnak sem. Nem mintha tilosban járnék vagy titkolni valóm lenne, de mégsem szeretném, ha ezekhez az adatokhoz bármikor hozzá lehetne férni.
Az, hogy a helyadatok szenzitívek lehetnek, a Google számára is világos: 2022. július elsején jelentette be, hogy törli az abortuszklinikák meglátogatásával kapcsolatos helyinformációkat, miután az Egyesült Államokban a legfelsőbb bíróság június 24-i döntését követően hosszú évtizedek után megváltozik az abortusszal kapcsolatos szabályozás. Becslések szerint várhatóan a tagállamok felében a korábbinál jóval szigorúbb megítélés alá esik majd az abortusz, míg a másik felében az eddigi megengedőbb gyakorlat maradhat érvényben. Ugyanakkor kutatók szerint a Google nem képes betartani ezt az ígéretét és teljesen elrejteni a kíváncsi szemek elől az érzékeny információkat. Ha ugyanis valaki bejelentkezik a követni kívánt személy telefonján a saját Google fiókjába és aktiválja az idővonal funkciót, akkor a készülék helyváltoztatásait a tulajdonos tudta nélkül is láthatja. Vagyis például az abortuszt tervező hölgy partnere tudomást szerezhet az abortuszklinika meglátogatásáról. A Google szerint ez a szcenárió meglehetősen életszerűtlen, elkerülésére azt javasolja, hogy ne osszuk meg a telefonunkat olyasvalakivel, akiben nem bízunk, és rendszeresen ellenőrizzük, hogy milyen fiókok vannak társítva a készülékünkhöz.
Titkosítsd a Messengert
Néhány nappal ezelőtt egy másik fontos eset is napvilágot látott. Egy szülő és 17 éves gyermeke Nebraskában illegális abortuszt követett el. A nebraskai hatóságok a Facebookhoz fordultak, hogy adja ki a szülő és a gyerek közötti üzenetváltásokat, amik Messengeren folytak, amit a cég meg is tett. Ennek köszönhetően a szülő és gyermeke feltehetően bíróság elé fognak állni az ügyben.
A témára érzékeny közönség hamar felkapta a történetet, ami viharos sebességgel járta be a világsajtót is. A szakértők egy része vészharang kongatásba kezdett, hogy mi várható a legfelsőbb bíróság abortuszt korlátozó döntése után, hogyan használják majd fel a hatóságok a big tech cégek által gyűjtött adatokat a felhasználók ellen.
A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy az eset még júniusban, a legfelsőbb bírósági döntés előtt történt. Nebraskában jelenleg a terhesség 20. hetéig lehet abortuszt végrehajtani, ebben az esetben a magzat már ennél idősebb volt. A Meta szűkszavú közleménye szerint a hatósági megkeresés nem is szólt abortuszról, egy holtan született csecsemő ügyében nyomoztak, akit illegálisan elhamvasztottak és eltemettek. A Meta szerint így merő belemagyarázás azt feltételezni, hogy ez valamiféle precedens lenne a cég abortusz ügyekkel kapcsolatos jövőbeli gyakorlatára a legfelsőbb bírósági döntés után. Ugyanakkor, amikor Mark Zuckerberget megkérdezték, hogy mi a cég válasza az abortusz esetleges kriminalizálására és a felhasználóik megvédésére, akkor a cégnek a csetelés titkosításával kapcsolatos kampányát említette: mindenki állítsa be, hogy az üzenetei kerüljenek titkosításra.
Nagy Testvérek helyett Kis Nővérek
A modern infokommunikációs eszközöket használva akaratlanul, a cégek szándéka ellenére is rengeteg információs nyomot hagyunk magunkról, amik összességében Orwell 1984-ének Nagy Testvérét juttathatják az eszünkbe. Egyelőre azonban úgy tűnik, sokkal inkább Kis Nővérekről beszélhetünk, a Google, a Meta és az egyéb tech cégek az adatvezérelt világban üzleti okokból (is) féltik a rólunk összegyűjtött adatokat, így azok nem képesek teljes egésszé összeállni. De még így is jobb az óvatosság, mint a Facebook nebraskai esete is mutatja, ha jogilag megállja a helyét egy hatósági megkeresés, akkor az érintett cégnek ki kell adnia a kért adatokat. Viszont, ha nem rendelkezik ezekkel az adatokkal, vagy csak titkosítva tárolja ezeket, akkor erre nincs lehetősége. Persze az üzeneteink végpontok közötti titkosítása sem véd meg attól, ha mondjuk a saját ügyvédünk küldi el véletlenül a telefonunk tartalmát mondjuk a felperes ügyvédének, ahogy az Alex Jones rágalmazási perében történt 2022 júliusában. Az Amerikában ismert konteó hívő és terjesztő Jones ügyvédének ballépése igen kínos jeleneteket okozott a per során és lehetetlen helyzetbe hozta a saját ügyfelét.
A Google és a Facebook példája jól mutatja azt is, hogy az évtizedek óta működő cégek még az évszázados demokratikus hagyományokkal bíró országokban is új kihívásokkal találják szembe magukat a változó jogi környezet miatt, aminek nem könnyű megfelelni. Kelet-Európában, ahol történeti okai vannak a hatalommal, a hatóságokkal és a rendszerrel szembeni bizalmatlanságnak, talán egy fokkal könnyebb a felhasználói óvatosságra alapozni. Nem beszélve azokról a további országokról és állampolgáraikról, ahol az elmúlt évtizedekben rendszerváltás történt (demokráciából hibrid rezsimbe és diktatúrába vagy fordítva) és az elnyomó hatalom minden eszközt felhasznál(t) az ellenállók kilétének felderítésére, mint például az arab tavasz esetében. (Nem véletlen az sem, hogy az olyan országokban, mint Oroszország vagy Kína, egyértelműen a hazai rendszerek használatát erőlteti a hatalom.)
A megfigyelés az internet génjeiben van
Az abortusszal kapcsolatos szabályozás újdonsága miatt egyébként újnak tűnik az a fajta félelem, hogy az adatainkat később ellenünk használhatják fel. Valójában folyamatos harc zajlik a hatóságok és a tech cégek között, hogy azok hátsó ajtókat építsenek a termékeikbe és egyéb módon is szabad bejárást biztosítsanak a titkosszolgálatok és a hatóságok számára a felhasználók eszközeibe, például tegyék hozzáférhetővé az üzeneteiket. A Snowden-botrány kirobbanása, 2013 óta tudjuk, hogy ez nem összeesküvés-elmélet, hanem a korábbi rémálmokat is felülmúló alapossággal működő rendszer.
Az internet genezise óta benne van a DNS-ében, hogy szisztematikus módon alkalmas a tömegek és azon belül egyének megfigyelésére, illetve ezen keresztül ellenőrzésére.
Persze az átlagfogyasztó úgy érzi, túl kicsi pont ő ahhoz, hogy bármit számítana is a megfigyelése. Ez feltehetően így is van, ezért a kényelemért cserébe szabadon megfigyelhetővé teszi az adatai egy jó részét. Mégis azt gondolom, hogy annak ellenére, ha nem is járunk tilosban, lehetőség szerint minél kevesebb adattal fizessünk az ingyenes szolgáltatásokért és azokat is titkosítsuk. A big tech cégek ugyanis nem morális alapon járnak el egy adott helyzetben (mi helyes vagy mi nem), hanem a jogszabályokat követik, a jogszabályok pedig időnként legálissá tehetnek olyan dolgokat is, amik alapvetően helytelenek. Ezért is javasolják ezek a cégek saját felhasználóiknak, hogy éljenek a lehetőséggel és titkosítsák az adataikat.
