Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Hiába ért el nemzetközi összevetésben is jelentős növekedést Magyarország a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó kiadások növelésében, ennek nem volt érdemi hatása az innovációra, hazánk továbbra is a nemzetközi k+f segédmunkása maradt. Egy ország innovációs sikereit ugyanis nem a kiadásokkal, hanem az eredményekkel, például a nemzetközi szabadalmak számával érdemes szemléltetni. Ebben pedig egyáltalán nem sikerült felzárkóznunk a nálunk fejlettebb országokhoz.
Az alábbi ábra lakosságarányosan azt mutatja meg, hogy az adott ország állampolgárai hány bejegyzett szabadalmat nyújtottak be az elmúlt két évtizedben. Az utolsó évek csökkenését az indokolja, hogy a bírálat több évet is igénybe vehet, de a statisztikákban a szabadalmi igény benyújtásának időpontja számít. Az adatokból jól látható, hogy térségünkből csak Ausztria és Csehország büszkélkedhet az OECD átlagánál több szabadalommal, az összes többi régiós ország messze elmarad a fejlett országokat tömörítő csoport átlagától.
Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon hiába jelentős a k+f költés, az eredményekben ez sokkal kevésbé látszik. Ráadásul ezeknek az eredményeknek a hasznát sem törvényszerűen mi élvezzük.
A szabadalmakat ugyanis ma már nem magányos feltalálók finanszírozzák és adják be, hanem a műszaki eredményeket hasznosítani képes vállalkozások. Egy adott ország szempontjából pedig egyáltalán nem mindegy, hogy ezek milyen vállalatok, és a kutatás-fejlesztésre fordított költésük mennyire valós.
A k+f költés dinamikus növekedése és a szabadalmak viszonylag alacsony száma közötti ellentmondás hátterében épp az állhat, hogy itthon a kutatás-fejlesztési kiadások jelentős részét transznacionális vállalatok könyvelik el. Márpedig a globális nagyvállalatok a hivatalos statisztikákat igencsak képlékennyé teszik olyan kétséges innovációs értékű, leginkább adóelkerülést és adóoptimalizációt segítő tranzakciókkal, amelyeket cégcsoporton belül valósítanak meg az általuk meghatározott transzferárakon.
Korábbi cikkünkben az Audi példáján mutattuk be, hogy bár az autógyártó az egyik legnagyobb k+f költő az országban a céges beszámolók szerint, ennek nincsen érdemi hatása a hazai innovációra. Az elkönyvelt k+f a valóságban adózási szempontból fontos tranzakció, hiszen a kiadások java része az anyavállalattól igénybe vett szolgáltatás.
Emellett az is jellemző hazánkban, hogy a nemzetközi vállalatok a k+f folyamatok belépő szintjén vesznek részt, az innováció eredményeit pedig külföldön hasznosítják, itthon csak a kutatók vagy a műszaki szakemberek bére marad.
Épp ezért nem érdemes egy ország innovációs teljesítményét csak a k+f kiadások alapján megítélni. Az Európai Bizottság 2014 óta évente közreadott innovációs eredménytáblája egyetlen mutatóban ad összehasonlító értékelést az országok kutatási és innovációs teljesítményéről, valamint kutatási és innovációs rendszereik relatív erősségeiről és hiányosságairól.
Magyarország pedig ebben a mutatóban sajnos a sereghajtók közé tartozik Európában. A legutóbbi, 2021 nyarán közzétett elemzés szerint csak Szlovákiát, Lengyelországot, Lettországot, Romániát és Bulgáriát sikerült megelőznünk.
Ráadásul Magyarország nemcsak hogy az utolsók egyike az Európai Unióban, de egyre jobban le is maradunk.
Miközben ugyanis az EU egészében 13 százalékkal emelkedett az innovációs mutató értéke 2014 és 2021 között, nálunk csak nyolccal. A magyar növekedés szintje régiós összevetésben is a legalacsonyabb, azaz még a szűkebben vett térségünkben is inkább leszakadóban vagyunk.
Az innováció területén egyébként nemcsak az egyes országok, hanem az uniós régiók között is nagy különbségek vannak. Az alábbi térképen látható, hogy térségünk szinte teljes egészében a lemaradást jelző narancssárga színnel van jelölve. A visegrádi országok közül Csehország az üdítő kivétel, hiszen régiói többsége a mérsékelt innovátor besorolást kapta. Magyarországon csak Budapest került ugyanebbe a kategóriába.
Mindez azt is jelenti, hogy a térképen látható kivételektől eltekintve a 2021-es európai innovációs eredménytábla alapján az egész térségünk egy kategóriába esik Törökországgal, Ukrajnával és a Nyugat-Balkán unión kívüli, gazdaságilag jóval elmaradottabb országaival. Így sem Magyarországnak, sem a kelet-közép-európai térségnek nem sikerült lassan két évtizeddel az uniós csatlakozás után érdemben közelebb kerülni a nyugati országokhoz.
Tech
Fontos