Egy új divatipari kezdeményezés a Google által fejlesztett nyílt forráskódú platform segítségével igyekszik a résztvevő cégek ellátási láncainak fenntarthatóságát előmozdítani. A techóriáson kívül Stella McCartney angol divattervező, a Természetvédelmi Világalap (WWF), és a The Textile Exchange nevű nemzetközi nonprofit szervezet is beszállt a kezdeményezésbe – írja a Financial Times.
A divatipar egyes becslések szerint több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország együttvéve.
Az iparágat ellepő „fenntartható” és „környezetbarát” marketing ellenére csak az iparág szereplőinek töredéke, mintegy 50 márka vállalta, hogy teljesíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) éghajlatváltozással kapcsolatos chartájában meghatározott kibocsátáscsökkentési célokat. A McKinsey becslése szerint az iparágnak még a vállalásai ellenére is közel kétszer akkora lesz a kibocsátása, mint ami ahhoz szükséges, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 1,5 Celsius-fokkal az iparosodás előtti időszakhoz képest.
A Google szerint az Impact Fibre Explorer névre hallgató platform lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy azonosítsák az ellátási láncukban lévő több mint 20 anyagfajtához kapcsolódó legnagyobb kockázatokat. A tesztidőszakban a H&M, az Adidas és az Allbirds már feltöltötte a rendszerbe a beszerzési adatait, amiket számos régióspecifikus környezeti tényező – többek között a légszennyezés, a biológiai sokféleség, az üvegházhatású gázok kibocsátása és a vízminőség – alapján értékeltek.
Stella McCartney arról számolt be, hogy a platform jelzése alapján vette észre, hogy a Törökország délnyugati részén fekvő Büyük Menderes folyó mentén vízellátási problémákat eredményezhet a felmelegedés, ezért a helyi farmerekkel együttműködve kezdeményezték, hogy a hagyományos helyett regeneratív mezőgazdasági módszerekre álljanak át a régióban.
A tervek szerint a platform segítségével el lehet majd dönteni, hogy egy adott anyagnak, például a gyapjúnak mennyire térnek el a környezeti hatásai és termelési kockázatai a különböző régiókban.
Hana Kajimura, az Allbirds cipőgyártó fenntarthatósági menedzsere a Financial Times-nak azt mondta, a szoftver segített beazonosítani az Allbirds három legnagyobb beszerzési kockázatát, és hogy mit lehetne tenni ezek mérséklése érdekében. Kajimura szerint amíg más hasonló szoftverek csak azt mutatják ki, ha egy anyaggal valami probléma van, az Explorer abban is segít, hogy mik lehetnek a következő lépések. Tehát hogy például milyen alternatív beszállítókat lehet megkeresni, akik megfelelnek a fenntarthatósági szabványoknak.
A Google-nél egy 80 fős csapat fejleszti az Explorert, amely a terv szerint jövőre ingyenesen elérhetővé válik. A Google igyekszik zöldíteni a márkáját, miután a vállalat Cloud részlegét tavaly sok kritika érte, amikor egy Greenpeace jelentésből kiderült, olaj- és gázipari vállalatoknak biztosít egyedi eszközöket, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok felkutatásában és kitermelésében segítenek. A Google azóta vállalta, hogy felhagy ezekkel a szolgáltatásokkal.
Tech
Kapzsi fiatalokat, hiszékeny időseket és céges profikat is csőbe húznak az online csalók
Egyre kifinomultabban és gyorsabban dolgoznak az online pénzügyi csalók; ha túl jó egy ajánlat ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az átverés.
Nyolc eltékozolt év után vége a személyi igazolványhoz járó e-aláírásnak
Túl bonyolult volt igényelni, nem segítették a terjedését, értelmetlenné is vált, és most más jön helyette.
Új korszak kezdődhet a cukorbetegség kezelésében az okos inzulinnal
Egyre komolyabb esélye van, hogy a cukorbeteg úgy érezhesse, szinte meggyógyult; a remények szerint meg lehet majd úszni a kezelést heti egyetlen tűszúrással.
Fontos
A szép magyar alma elmehet külföldre, jöhet helyette az olcsóbb külföldi
Ha nem kapja össze magát az időjárás, akkor a szezon indultával legalábbis eléggé félő, hogy ez fog történni.
A szenvedő magyar iparnak is jó hír, hogy a németek visszahozzák az e-autók állami támogatását
Nagy Márton uniós szintű támogatást szeretne, de a németnek is örülhet, mert a német e-autó piac az uniós piac harmadát tette ki júliusban.
Hogyan kerülhet egy címeres papírra több ezer milliárd forint, ha nem is létezik a pénz?
Elég sok embernek kellett félrenéznie, hogy T. János György meghekkelhesse a rendszert ezermilliárdos, brazil kötvényes cégeivel.
