Stabilabb beszállítói kapcsolataiknak köszönhetően az okostelefonok gyártói elég sokáig megúszták komolyabb gond nélkül a globális chiphiányt, amely rengeteg vállalat életét keseríti meg egyebek mellett az autók, a személyi számítógépek vagy az elektronikus háztartási eszközök előállítói közül. Mostanra azonban náluk is elfogytak a korábban lekötött készletek, így egyre több cég kénytelen visszafogni a termelését, és az árak is emelkedni kezdtek.
Félvezetők nélkül nem működne egyetlen termék sem, amely az elmúlt 5-10 évben készült, és áram működteti. Egy modern autóban akár 3 ezer chip is lehet, de nemcsak a kocsikban vagy számítógépekben fontosak a félvezetők. A hűtőktől a vízszűrőkön keresztül a digitális mérlegekig olyan termékek gyártóinak is problémát okozott ez a válság, amelyekről nem feltétlenül gondolnánk, hogy szükségesek hozzá félvezetők. A problémát fokozza, hogy magukon a termékeken kívül a megtervezésüknél és legyártásuknál használt berendezésekhez is szükség van chipekhez.
Szakértők nem is várják már idén a probléma enyhülését, egyrészt a továbbra is hatalmas igények, másrészt a chipgyártás monopolisztikus szerkezete, harmadrészt az előállítás extrém körülményessége miatt. A világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC a világ félvezetőgyártásának több mint felét végzi, a második legnagyobb szereplő, a Samsung piaci részaránya nem éri el a 17 százalékot. Így a chiphiánnyal küzdő cégek nem nagyon tudnak kihez fordulni, miközben a piacra való belépés csillagászati költségekkel járna, arról nem is beszélve, hogy az évtizedek óta innováló vetélytársakhoz felzárkózni közel lehetetlen feladat lenne. Ráadásul normális esetben a chipgyártás nem is egy túl nagy nyereségtartalmú tevékenység.
A nagy okostelefon-gyártók eddig azért úszták meg a más ágazatokban már az év elején jelentkező problémákat, mert a kulcsfontosságú alkatrészeket fél évvel hamarabb rendelik meg a szükségesnél, tartalékot képezve. Ezek az időben lekötött készletek azonban már elfogytak, és ez egyre jobban tetten érhető a vállalatok számain és bejelentésein.
A világ legnagyobb okostelefon-gyártója, a Samsung esetében például várhatóan 20 százalékos visszaesést mutatnak majd a második negyedéves értékesítési adatok, míg a Google új telefonja, a Pixel 5a csak az Egyesült Államokban és Japánban lesz elérhető, pedig az elődjét szélesebb körben értékesítették. A Xiaomi egyik készülékét az előre bejelentettnél csak később kezdte el forgalmazni Indiában, egy másik árát pedig nem sokkal a piacra dobása után már meg is emelte.
De ez az eset egyáltalán nem egyedi, az okostelefonok drágulása globális jelenség, az idei második negyedében 5 százalékkal nőttek a készülékek nagykereskedelmi árai, míg a korábbi években csak 2 százalékos emelkedés volt jellemző.
A chiphiány az új készülékek felhozatalán is látszik: míg a tavalyi első félévben 370 új készüléket mutattak be a gyártók, az idei első hat hónap során csak 310-et. A probléma minden bizonnyal az ágazat egész évére rányomja majd a bélyegét. Míg az első negyedévben világszerte 20 százalékkal több okostelefont adtak el, mint tavaly – 2019 első három hónapjához képest pedig 4 százalék a plusz –, a Wall Street Journal cikkében idézett elemzőcég szerint a második félévben csak 1,3 százalék lesz a növekedés, jórészt a gyártási problémák miatt.
