Sosem költött még a világ annyit az energiaátmenetre, mint tavaly
Minden korábbinál többet, 501,3 milliárd dollárt költött a világ megújuló energetikai beruházásokra, elektromos autókra és más olyan technológiákra, amelyek a fosszilis energiaforrásoktól történő elszakadást segítik.
Ez 9 százalékkal több a 2019-es értéknél, ami egyrészt figyelemre méltó a koronavírus-járvány évében, másrészt még így sem elegendő ahhoz, hogy reálissá tegye a párizsi klímaegyezmény célját, a felmelegedés 1,5-2 fokra korlátozását az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Európa eltökéltségére ezúttal nem lehet panasz, leginkább az itteni 52 százalékos növekedésnek köszönhető, hogy globálisan is pozitív a mutató. Az Egyesült Államokban ugyanis tavaly 20, Kínában 12 százalékkal csökkentek ezek a költések az adatokat összesítő BloombergNEF szerint.
Ha csak kifejezetten a megújuló energiaforrásokra költött összegeket nézzük, akkor 2 százalékos a globális növekedés. A napenergia bővülése rekordot döntött, és tengeri szélerőműparkok létesítésére is 56 százalékkal többet költöttek, mint 2019-ben, 50 milliárd dollárt. A fejlesztőket a csökkenő költségek is segítették, így 132 gigawatt nap- és 73 gigawatt szélerőmű-kapacitást helyeztek üzembe, ami szintén rekord.
Emellett a közlekedés elektromos alapokra helyezésébe is sok forrás áramlott, Európában 64,7 milliárd dollár, amivel a kontinens először előzte meg Ázsiát ebben a tekintetben. Kína itt is visszavett a tempóból, a 45,3 milliárd dollárnyi beruházás a legkevesebb 2016 óta. Az elektromos autók gyártói nagyon könnyen juthattak forráshoz a tőkepiacokon: tavaly 24,5 milliárd dollárt vontak be a tőzsdén keresztül, míg 2019-ben csak 1,9 milliárd volt ez az összeg.
A szénleválasztási és –tárolási technológiára 3 milliárd dollár jutott tavaly, ami háromszoros növekedés. Ez nagyrészt egyetlen döntésnek köszönhető: a norvég kormány jóváhagyta azt a projektet, amelynek keretében az Északi-tenger alatt tárolnának rengeteg szénmolekulát, hogy ne kerüljön a légkörbe, fokozva a felmelegedést.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
