Minden korábbinál többet, 501,3 milliárd dollárt költött a világ megújuló energetikai beruházásokra, elektromos autókra és más olyan technológiákra, amelyek a fosszilis energiaforrásoktól történő elszakadást segítik.
Ez 9 százalékkal több a 2019-es értéknél, ami egyrészt figyelemre méltó a koronavírus-járvány évében, másrészt még így sem elegendő ahhoz, hogy reálissá tegye a párizsi klímaegyezmény célját, a felmelegedés 1,5-2 fokra korlátozását az iparosodás előtti időszakhoz képest.
Európa eltökéltségére ezúttal nem lehet panasz, leginkább az itteni 52 százalékos növekedésnek köszönhető, hogy globálisan is pozitív a mutató. Az Egyesült Államokban ugyanis tavaly 20, Kínában 12 százalékkal csökkentek ezek a költések az adatokat összesítő BloombergNEF szerint.
Ha csak kifejezetten a megújuló energiaforrásokra költött összegeket nézzük, akkor 2 százalékos a globális növekedés. A napenergia bővülése rekordot döntött, és tengeri szélerőműparkok létesítésére is 56 százalékkal többet költöttek, mint 2019-ben, 50 milliárd dollárt. A fejlesztőket a csökkenő költségek is segítették, így 132 gigawatt nap- és 73 gigawatt szélerőmű-kapacitást helyeztek üzembe, ami szintén rekord.
Emellett a közlekedés elektromos alapokra helyezésébe is sok forrás áramlott, Európában 64,7 milliárd dollár, amivel a kontinens először előzte meg Ázsiát ebben a tekintetben. Kína itt is visszavett a tempóból, a 45,3 milliárd dollárnyi beruházás a legkevesebb 2016 óta. Az elektromos autók gyártói nagyon könnyen juthattak forráshoz a tőkepiacokon: tavaly 24,5 milliárd dollárt vontak be a tőzsdén keresztül, míg 2019-ben csak 1,9 milliárd volt ez az összeg.
A szénleválasztási és –tárolási technológiára 3 milliárd dollár jutott tavaly, ami háromszoros növekedés. Ez nagyrészt egyetlen döntésnek köszönhető: a norvég kormány jóváhagyta azt a projektet, amelynek keretében az Északi-tenger alatt tárolnának rengeteg szénmolekulát, hogy ne kerüljön a légkörbe, fokozva a felmelegedést.
