Sok technológiai megoldás létezik a klímaváltozás megállítására, azonban ezek hatékonysága egyelőre általában túl alacsony ahhoz, hogy önmagukban komolyan vehető eszközként lehessen rájuk tekinteni. Az ilyen technológiák közül az egyik a CCS (carbon capture and storage, azaz a szén-dioxid lekötése és tárolása), aminek alkalmazására világszerte vannak kísérleti projektek, a nagyüzemi alkalmazástól ugyanakkor még elég messze vagyunk.
És bár Mark Jacobson, a Stanford mérnökprofesszora a Haareztnek adott nyilatkozatában – utalva a vértesztek forradalmasítását ígérő, kamunak bizonyult amerikai gyógyszeripari cégre – nemrég az energetika Theranosának nevezte a technológiát, a Bloomberg cikke szerint egyre több az arra mutató jel, hogy a CCS a vártnál gyorsabban fejlődik.
Az American Physical Society egyik sokat hivatkozott tanulmánya 2011-ben úgy becsülte, hogy nagyjából 550 dollárba kerül egy tonna szén-dioxid levegőből való kivonása ezzel a technológiával. 2018-ban a Harvard alkalmazott fizikusa, David Keith és szerzőtársai viszont már arról írtak cikket a Joule nevű folyóiratba, hogy hogyan lehet ugyanezt 94 és 232 dollár között megoldani.
Keith cége, a Carbon Engineering most azon dolgozik, hogy a gyakorlatban is megvalósítsa a tanulmányban részletezett megoldásokat. Egész konkrétan egy olyan üzemet építenek, ami a terv szerint évente egymillió tonna – 250 ezer autó éves kibocsátásának megfelelő – szén-dioxidot von majd ki a légkörből. A texasi gyár építése 2021-ben kezdődik, és a terv szerint 2023-ra készül el.
A befektetők között van még a Chevron, az ausztrál BHP Billiton és Bill Gates is. Ha a terv sikerrel jár, Keith cége több száz vagy akár több ezer hasonló gyár megépítését tervezi világszerte. A cég vezérigazgatója nemrég arról beszélt, hogy 100-150 dollár között lesz a tonnánkénti költségük, azóta viszont egy másik nyilatkozatában kicsit elővigyázatosabban 200 dollár alatti árról beszélt.
Az utóbbi időben a másik két legnagyobb, hasonló technológiával próbálkozó cég is bővítette a kapacitásait. A zürichi központú Climeworks 14 kisebb egységet üzemeltet Európa-szerte: a legnagyobb 900 tonna szén-dioxidot képes kivonni a légkörből évente, tonnánként 600 dolláros áron. A következő három-négy évben 200, 2030-ig pedig 100 dollárra akarják csökkenteni a költségeiket. A New York-i központú Global Thermostat évente 2000 tonnás kapacitást vár a tulsai üzemétől.
Ugyanakkor még abban az esetben is drágának számítana ez a technológia, ha tényleg a terveknek megfelelő tempóban tudnák növelni a hatékonyságát.
A legolcsóbb szénmegkötő módszer, a faültetés például tonnánként 15-50 dolláros áron képes ugyanerre, és még a koncentrált kibocsátók mellé, például a szénerőművekbe tervezett CCS-technológia is jóval hatékonyabb, mint ami simán a levegőből választja le a szén-dioxidot.
A CSS-t emiatt sok kritika is éri, arra hivatkozva, hogy az egész valójában csak arról szól, hogy a szennyezésért leginkább felelős cégek, mint például az Exxonmobil, a Chevron vagy az Occidental Petroleum – amelyek mind kísérleteznek a technológiával – kizöldítsék magukat a köztudatban, miközben a leválasztott szén-dioxidot arra használják, hogy még több kőolajat bányásszanak ki.
A három legnagyobb CSS-technológiával foglalkozó cég szerint ugyanakkor nem erről van szó. Szerintük a CSS csak kiegészíti, és nem helyettesíti a kibocsátáscsökkentés már jelenleg is alkalmazott módszereit, például a szél- vagy a napenergiára épülő technológiákat. Szintén érv lehet a CSS fejlesztése mellett, hogy bizonyos területeken még gyerekcipőben járnak az alacsony kibocsátású alternatívák, elég például a légi közlekedésre gondolni. Ráadásul a többi szén-dioxid-megkötő technológiának is vannak korlátai, például nincs annyi szabad terület a bolygón, amennyi a megfelelő mennyiségű erdő telepítéséhez szükséges lenne.
A technológia mindenesetre még a legjobb esetben is csak részmegoldást jelenhet: a National Research Council 2015-ös tanulmánya szerint nagyjából 30 évig tartana, mire a légköri szén-dioxid-visszaszívásra épülő technológia évente egymilliárd tonna szén-dioxid légkörből való kivonására lenne képes. Összehasonlításképpen: a BP 2019-es statisztikai szemléje alapján tavaly a szén, az olaj és a földgáz égetése nyomán 34 milliárd tonna szén-dioxid került a Föld légkörébe.
Tech
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Évente egy kávé áráért elvárhatjuk, hogy kiderüljön, miből áll a világ
A világ legnagyobb részecskefizikai infrastruktúrája közel hárommillió eszközből áll, karbantartásukat egy magyar szakember, Jurcsó Péter menedzseli.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
