Kisebb pánik van kialakulóban az Egyesült Államokban, egyre többen érik el ugyanis tárhelykorlátjukat a Gmailben, így ha nem kezdenek alapos törlésbe, akkor vagy fizetnek, vagy nem tudják használni a levelezést.
A Google 2004-ben alaposan felforgatta az e-mail-üzletágat, az ekkor elindított Gmail ugyanis sokkal nagyobb ingyen tárhelyet biztosított, mint a versenytársak. Ezt egészen 2013-ig rendszeresen bővítette, onnantól kezdve azonban nem.
A Bloomberg több példát is idéz dühös vagy éppen pánikba esett felhasználók reakcióiról, akik meglepve tapasztalták, hogy a tárhelykorlátjuk elérése után egyszerűen nem tudják használni a levelezőrendszert. Volt, aki ezt úgy oldotta meg, hogy már hét Gmail-fiókot használ, de akad olyan is, aki nem akart ezzel szórakozni, inkább fizet havi két dollárt, hogy ne korlátozza a 15 gigabyte-os tárhely.
Az amerikai hírügynökség gyűjtése szerint a Google sok fronton csökkenti az ingyenesen elérhető tárhely méretét, amivel minden bizonnyal a bevételgenerálás a cél. (A vállalat nem válaszolt a megkeresésre.) A Google 2016-ban piacra dobott Pixel okostelefonjának használói korlátlan tárhelyet használhatnak a cég Photos szolgáltatásán, és bár ez nem változott, az októberben bemutatott Pixel 4 vásárlóinak már azzal kellett szembesülniük, hogy a fotóik tömörítve kerülnek fel a felhőbe, ami rontja a minőséget. Ez ellen online petíció indult, egyelőre eredmény nélkül.
A Chromebook laptopok vásárlói korábban két éven keresztül grátisz kaptak 100 GB tárhelyet, idén májusban azonban egy évre csökkent ez az időszak. A vállalat szintén májusban mutatta be a 15 GB-os ingyen felhőalapú tárhelyet kínáló Drive-ot kiegészítő Google One szolgáltatást, amellyel havi két dollárért lehet 100 GB-os tárhelyhez jutni, illetve természetesen tovább is van tér felfelé. (A maximum 30 terabyte havi 300 dollárért.) Ez nemcsak az eddig a Drive-ban tárolt dokumentumokra vonatkozik, hanem e-mailekre, fotókra és videókra is.
A Gmailnek, a Drive-nak és a Google Photosnak egyenként van több mint egymilliárd felhasználója.
Ha csak a Gmail-használók tizede csenget ki havonta két dollárt a nagyobb tárhelyért, az évente közel 2,4 milliárd dollárral dobja meg a vállalat bevételeit,
ráadásul folyamatos és jól tervezhető pénzáram formájában. Az Apple már régóta kihasználja ezt. Ha valaki az iPhone-ján eléri a memória korlátját, értesítést kap, hogy töröljön fájlokat, vagy vegye igénybe a fizetős felhőtárhelyet, az iCloudot. Márpedig ha valaki sokat fotóz, gyorsan megtelik a telefon memóriája vagy egy kisebb online tárhely.
A levelezésnél nyilván jobb a helyzet, hiszen nem feltétlenül üzemszerű, hogy valaki hatalmas fájlokat küldözgessen. Ha viszont valaki régóta használja a Gmailt, és nem szereti kidobálni a leveleit, akkor bizony előbb-utóbb szembesülni fog a fizetni vagy törölni dilemmával. A tárhely aktuális állapotát egyébként meg lehet nézni például a Google Fiókra kattintva vagy a Drive felületén a bal oldali sávban.
Tech
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Vihar előtti csend van az elektromos autók piacán
Az év végén látott számokból sokan azt a következtetést vonták le, hogy mégsem zajlik olyan gyorsan a villanyautós átállás, de ez csupán átmeneti lassulás.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
