Ha önmagában minimálisan is, de minden Google-keresés hatással van a környezetre. A Quartz szerint egy átlagos nap 3,5 milliárd keresése az internethez köthető teljes károsanyag-kibocsátás 40 százalékát teszi ki.
Bár hajlamosak vagyunk úgy tekinteni az internetre, mint egy virtuális térre, amelynek nincs negatív hatása a környezetre, valójában több millió szerver működteti különböző adatközpontokban, amelyek üzemeltetéséhez rengeteg környezeti erőforrásra van szükség, a szerverekről vagy a tenger alatti vezetékekről nem is beszélve.
A Netflix-nézésről, egy virális macskás videó elindításáról vagy egy online cikk megnyitásáról aligha jut eszünkbe Magyarország elsivatagítása, egy 2015-ös tanulmány szerint azonban a Facebook, a Google és a hasonló adatközpontok szerverei az üvegházhatású gázok 2 százalékáért felelősek világszinten. Ez azt jelenti, hogy nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek gondolt légi közlekedés.
A Quartznak nyilatkozó kutató, Joana Moll becslése szerint egy másodperc alatt 47 ezer Google-keresés fut le, amely ötszáz kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár. Egy keresés tehát 10 gramm szén-dioxid-kibocsátást generál. A Google ezt nem erősítette meg, így mindössze egy 2009-es adat áll rendelkezésre, a cég akkori becslése szerint egy keresés 0,2 gramm széndioxid-kibocsátásért felelős.
A Google a cikk szerint sokat áldoz arra, hogy minél kisebb legyen a cég károsanyag-kibocsátása. Kevesebb energiával működő adatközpontokat fejleszt, és pénzt is fektet be megújuló energiákba.
Moll a mérete miatt elsősorban a Google hatásával foglalkozott, de a Facebook is a jelentős szennyezők közé tartozik. A Facebook adatközpontjai és üzleti tevékenysége 2016-ban 718 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásáért feleltek, amely nagyjából 77 ezer amerikai háztartás fogyasztásával egyenlő.
A Quartz cikke arról nem szól, hogy bár az internetezés valóban sok szennyezéssel járhat, ezzel párhuzmaosan jelentős erőforrásokat is megspórol. Egy írott napilap nyomtatása és terjesztése például jelentősen szennyezőbb lehet, mint online olvasni híreket, de hasonló a helyzet például a levelezéssel is.
Tech
Jöhetnek a pénztárgépek, amelyek már csak kérésre adnak papíros nyugtát
Az online pénztárgépet 2028 közepéig minden kereskedőnek e-pénztárgépre kell majd cserélnie, ezek már csak külön kérésre fogják kinyomtatni a nyugtát és az áfás számlát.
Világító kutyanyakörvektől jutott milliárdos regionális webshopig három magyar testvér
A pendrive, a longboard és a rovartelep nem jött be, a kutyatáp viszont nagyon, ez a Vargyas testvérek tanulságos útja a nullától az egymilliárdig.
Magyarországon alig ismert márkák hajtják a világ okostelefon-piacát
Az Apple és a Samsung egyaránt visszaesett, a hasító kínai márkáknak köszönhetően azonban tavaly újra nőttek az eladások.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
