Az Európai Unió legnagyobb gabonatermelője, az elsősorban északi területein termesztő Franciaország 30 százalékkal több búzát takarított be idén az előző évhez képest. Az aszályokkal és hőhullámokkal sújtott, délebbi fekvésű Spanyolországban még viszont ennél is erőteljesebben, több mint 30 százalékkal esett vissza a termés.

Az EU mezőgazdasága összességében jó évet zárt, de a két adat rávilágít arra, hogy a globális éghajlatváltozásból fakadó egyre szeszélyesebb időjárás miatt egyre nagyobb az eltérés a tagállamok között. A legnagyobb vesztesek közé tartozhat Magyarország, annak ellenére, hogy idén rekordközeli értéket ért el az itthoni búza termésátlaga.

Több kutatás is igazolta, hogy Európában a déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak. Ennek a hegyekkel körülölelt Kárpát-medence sajátos klímája a fő oka. Extrém hőmérsékleti ingadozások és nagy szárazságok érzékenyebben érintik. A medence a szárazföld belsejében van, és a tengerhez közelebbi területek lassabban melegszenek fel a víz hűtő hatása miatt. Magyarországon éppen a legelmaradottabb északkeleti és déli területek vannak leginkább kitéve a klímaváltozásnak, ezek a régiók európai léptékben is kiemelkedően sérülékenyek.

Nyaranta 4-5 fokos melegedés várható

Magyarországon a melegedés a ‘80-as évektől gyorsul. Az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) éghajlati szakértője, Lakatos Mónika szerint minden évszak melegszik, de eltérő mértékben. Leginkább a nyár, amelynek középhőmérséklete közel 2 Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 30 évben. Egyre gyakoribbak az időjárási szélsőségek, a hőhullámos napok száma nő, a csapadék eloszlása pedig egyre végletesebb.

Éves középhőmérsékletek országos átlaga 1901-től. Forrás: OMSZ

Az éghajlat jövőbeli változását és ennek a hatásait különböző modellekkel tesztelik. Ezeket több bizonytalanság is nehezíti, már csak amiatt is, mert a hatások nem egyszerre és nem azonos módon jelentkeznek. Az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról több kutatás is készült Magyarországon, amelyekben jellemzően különböző forgatókönyvek alapján szimulálják a klímaváltozás következményeit.

Az OMSZ egyik kutatásában a Magyarországon várható éghajlatváltozást pesszimista és átlagos forgatókönyvekkel számított modellkísérletek alapján vizsgálták. Az OMSZ kutatója, Zsebeházi Gabriella szerint egyértelműen kijelenthető, hogy minden évszakban növekedni fog az átlaghőmérséklet, a 2071 és 2100 közötti időszakban a nyári átlaghőmérséklet 4-5 fokkal lehet magasabb az 1971 és 2000 között mért átlaghoz képest.

A nyári átlaghőmérséklet változása 1981 és 2015 között.

Jön a szárazság

A mezőgazdaság a klímaváltozásnak egyik leginkább kitett szektor, és ezzel párhuzamosan – az energiaszektor mögött – a leginkább felelős is érte. A magyar mezőgazdaságra több szempontból is jelentős hatása lesz az éghajlatváltozásnak. A legfontosabb tényező a csapadék, amely a leginkább meghatározza a magyar agrártermelést.

Míg jelenleg az esővíz többnyire biztosítja a termeléshez szükséges csapadékot, ez a század végére teljesen megváltozhat. Az OMSZ szerint ugyan a modellek bizonytalanabbul írják le a csapadékváltozás irányát, de az elmondható, hogy az éves mennyiség kismértékű változása mellett a csapadék évszakos eloszlása átrendeződik. Ősszel és télen több csapadékra számíthatunk, a nyári összeg viszont akár több mint 20 százalékkal visszaeshet a század végére a 1971-2000 közötti értékhez képest (ugyanakkor ellentétes irányú változás sem zárható ki). A nyarak tehát valószínűleg szárazabbak lesznek, és egyre nagyobb területeket sújt majd aszály.

A hőhullámos napok számának változása 1981 és 2015 között.

Az öntözésnek emiatt kulcsszerepe lesz, ami viszont komoly kihívás elé állítja az ágazatot. Magyarországon az öntözési területek aránya a ‘50-es évek szintjének felel meg. A termőterületek mindössze 1 százalékát öntözzük, miközben az EU-ban ez az arány 9 százalék. Az öntözés ráadásul érzékeny kérdés is, mert környezetvédelmi szempontból aggályos a vízfelhasználás miatt.

Szalai Sándor, a Szent István Egyetem docense szerint a klímaváltozás általános jellemzője, hogy a csapadék intenzitása mindenhol növekszik, még ott is, ahol a mennyisége csökken. “Mivel a mennyiség nálunk csökkenni fog, viszont egyre intenzívebb lesz, a hozzáférhető csapadékmennyiség duplán romlik. Így különösen fontos lesz, hogy a lehullott csapadékkal hogyan gazdálkodunk” – mondta.

A hőmérséklet-növekedés és az intenzívebb csapadék mellett a harmadik legnagyobb kihívás a szélsőségesség lesz, leginkább az egyre gyakoribb aszályok és árvizek. Számolni kell az éghajlatváltozás hatására megjelenő és gyorsan terjedő kártevők, kórokozók és gyomok elterjedésével is. Szalai szerint a szimpla felmelegedésnél jóval komplexebb folyamat ez, emiatt becsapós arról beszélni például, hogy Budapest éghajlata olyan lesz, mint mondjuk Várnáé. Ez ugyanis kiszámíthatatlan, legfeljebb a középhőmérsékletre igaz, a csapadék intenzivitása vagy a tenger hatása nincs belekalkulálva.

Az egyik első áldozat a krumpli

Magyarország területének 60 százaléka művelhető föld. Ennek a felén termesztenek gabonát (alapvetően búzát, kukoricát és árpát), 20 százalékán pedig ipari növényeket (napraforgót és repcét). Két legfontosabb mezőgazdasái terményünk, a búza és a kukorica is a kiszolgáltatottabbak közé tartozik az éghajlatváltozás szempontjából. Termésátlaguk 30 százalékkal csökkenhet a század végére több tanulmány szerint. Ez amiatt lenne érzékeny veszteség a gazdaság számára, mert mindkettőben jelentős exportőrök vagyunk, tavaly a világ nyolcadik legnagyobb kukoricaexportőre voltunk.

A Nemzeti Fejleszési Minisztérium idén februárban publikálta a 220 oldalas második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, amelyben a várható hatásokat és a megoldási javaslatokat foglalják össze. A dokumentum szerint gyökeresen ellentétesen fognak reagálni az éghajlat változására az őszi és a tavaszi vetésű növények. Míg a nyári aszályok miatt a tavaszi vetésű nővényeknél jelentős termésátlag-romlás várható, addig a várhatóan csapadékosabb tél-tavasz miatt az őszi vetésű terményeknek akár nőhet is a hozama. Jelenleg az ország háromnegyedén alapozzák tavaszi vetésű növényekre a mezőgazdaságot.

Napraforgót aratnak Baranya megyében. MTI Fotó: Sóki Tamás

Bár a folyamat már elindult, Neményi Miklós, az MTA tagja szerint a hosszútávú negatív kilátások ellenére a legszélsőségesebb modellek is azt jelzik előre, hogy 2050-ig nem lesz durva változás a magyar mezőgazdaságban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa, Gaál Márta két spanyol kutatóval közösen egyenesen arra a következtetésre jutott, hogy a legtöbb magyarországi terményre pozitív hatása lehet a klímaváltozásnak a közeljövőben, bár ebben annak is van szerepe, hogy nem a felmelegedés előtti, hanem 2002-2011 közötti időjárásból indultak ki. A század második felében azonban megfordul a tendencia, és akár több mint 30 százalékkal is csökkenhetnek a termésátlagok a 2000-es évekhez képest. Az MTA kutatói is arra jutottak, hogy a termésátlagok 30 százalékkal csökkenhetnek a század végére.

A legnagyobb területen termesztett kukorica ugyan jól bírja a meleget, de különösen a legszárazabbnak várható júliusban és augusztusban van szüksége sok vízre, így a kutatások szerint a század végére kizárólag öntözéssel lehet majd termeszteni. A zöldborsó szintén nagy vesztese az éghajlatváltozásnak, amelynek szintén 30 százalékkal csökkenhet a hozama.

Az AKI munkatársa, Gaál Márta és két spanyol szerzőtársa által szerzett kutatás egyik eredménye

A zöldborsó mellett a krumpli az a termény, amelyet legnagyobb arányban öntöznek Magyarországon. A krumpli a hűvösebb, nedvesebb éghajlatot szereti, és az éghajlatváltozás egyik első magyarországi áldozatának tűnik. Szalai Sándor szerint pár évtizede még nem volt szükség a krumpli öntözésére, jelenleg már csak öntözéssel lehet biztonsággal krumplit termelni. Krumpliból már most is importra szorulunk, a termelékenysége pedig tovább fog csökkenni.

Gaál Mártáék kutatása alapján a szőlőtermesztésre nem lesz jelentős hatása a klímaváltozásnak, kivéve Heves megyét – itt van az egri borvidék -, ahol a szőlő meg fogja sínyleni a változó időt. Szalai Sándor szerint a szőlőtermesztés északi határa Magyarországon húzódott, de egyre tolódik északabbra. Szlovákiában már az egész ország területén termelnek szőlőt, és szerinte már Lengyelországban is tervezik. “Északi területeken először a fehér jelenik meg, majd a vörös szőlő is. Szlovákiában most már vörösbort is gyártanak, és már elég jó boraik is vannak egész északi területeken” – mondta Szalai. A szőlőt most nem kell öntözni, de szerinte elképzelhető, hogy ez 30-40 év múlva megváltozik.

MTI Fotó: Vajda János

A termelési határok tolódásán ugyan nyerhetnek északi országok, de ez csak átmeneti állapot. “A melegedésnek a kezdeti stádiumában vagyunk, és vannak olyan területek, amelyek nyertesnek tűnnek. Ez nagyjából 2 fokos melegedésig így is lesz, de ha 3-4 fokkal lesz több az átlaghőmérséklet, akkor azok is vesztesek lesznek” – mondta Szalai.

Az örökfagy (azaz permafroszt, a legalább két éven át befagyott területeket jelenti) például metán és szén-dioxid révén több mint kétszer annyi szenet tartalmaz lekötve, mint ami a levegőben van. Ezeknek a gázoknak a felszabadulása folyamatosan katalizálja az éghajlatváltozást. Csakúgy, mint a hóolvadás: a hó rengeteg hőt visszasugároz, a hó felolvadásával így sokkal több hőt fog elnyelni a talaj. Az örökfagy olvadása miatt a fagyott talajra tervezett épületek, vasúti sínek, közutak vagy éppen olajvezetékek válhatnak instabillá.

A precíziós módszereké a jövő

A továbbgyűrőző hatások miatt az általunk megkérdezett kutatók nem is tudtak olyan terményeket felsorolni, amelyek a klímaváltozásnak köszönhetően jelenhetnének meg Magyarországon. Szerintük a mezőgazdaság átstrukturálása helyett a meglévő termelési mix megóvására érdemes koncentrálni.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet kutatója, Fogarasi József szerint a magyar gazdáknak változtatni kell a jól bevált technológiájukon, többek között a precíziós módszerek alkalmazásával.

A precíziós mezőgazdaság különböző informatikai módszerek széleskörű alkalmazásán alapszik. Az USA-ban például egy farmer egy tablettel egyszerre öt, GPS-szel felszerelt önvezető traktort is képes irányítani. “Adatokat gyűjtenek parcella szinten, amelyeket elemeznek és így képesek jobban optimalizálni a termelést. Ráadásul sokkal pontosabban tudják őket vezetni, nincsenek üresjáratok, kevesebb az üzemanyagköltség” – mondta Fogarasi. A precíziós módszerekkel adatokat gyűjtenek a hőmérsékletről, a termésről, így a jelenben és a jövőben is reálisabban dönthetnek a gazdák.

Fogarasi szerint a nagy magyar agrárcégek élenjárónak is tekinthetők a precíziós módszerek meghonosításában. A legnagyobb problémájuk inkább az, hogy rengeteg adatot gyűjtenek, de még nincsenek kellő számban olyan agrárinformatikus szakemberek, akik értelmezni tudják azokat. A sok kis és közepes magángazdaság jelentős része viszont “hagyományos-tradicionális tudással rendelkezik”, kevesebb forrásuk van a tőkeigényes beruházásokra és nincsenek rendesen informálva a bekövetkező változásokról. Fogarasi szerint emiatt a gazdák jelentős része válságba kerülhet a klíma megváltozása miatt, ami a jövőben drágíthatja az élelmiszereket.

Míg a klímaváltozás kiváltó okai ellen globálisan lehet a leghatékonyabban harcolni, a hatásai ellen leginkább helyben lehet védekezni. A kollektív cselekvést nehezíti, hogy a magángazdaságok szét vannak aprózva: 90 százalékuk kisebb, mint 10 hektár. Mikroszinten előrelépést jelenthet a drágább, ezért nem elterjedt szárazságtűrő magok használata, a szárazságfüggő növények termesztése vagy az ökológiai gazdálkodási módszerek használata.

MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

A klímaváltozás elleni harcban az állam is kulcsszereplő. Az általunk megkérdezett kutatók szerint a magyar kormány hozzáállása pozitív, bár a koordinációt lehetne hatékonyabbá tenni. A releváns felelősségi körök szét vannak osztva több minisztérium között: a klímapolitika az NFM-hez tartozik, a vízügy a BM-hez, a mezőgazdaság pedig az FM-hez. “A minisztériumok együttműködési szintje eléggé meghatározza, hogy milyen erőfeszítéssel lehet ezeket a célokat elérni” – mondta Szalai Sándor.

“A politika végre valamiben egyetért, bár a kérdés nincs intenzíven a napirenden” – mondta Neményi Miklós, aki szerint a klímakutatásokat elég komoly pénzekkel támogatják. A kutatás-fejlesztés állami finanszírozására és koordinációjára létrehozott Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovácis Hivatal (NKFIH) kérdésünkre azt közölte, hogy 2015 óta 67 olyan projektet támogatott több mint 16 milliárd forinttal, amely a klímaváltozáshoz kapcsolódik. Ennek keretében 4 milliárd forintos keretösszeggel támogatták a Kaposvári Egyetemen létrejövő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot, amely alapvetően a klímaváltozásához alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési technológiák kifejlesztését kutatja. A hivatal szerint a 2017-ben a támogatott alapkutási projektek ötöde kötődik tágabban a klímaváltozáshoz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Tech Agrárgazdasági Kutató Intézet klímaváltozás mezőgazdaság MTA NKFIH OMSZ Olvasson tovább a kategóriában