Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. július 30. 08:31 Támogatói tartalom

Rekordszinten a magyarok vagyona, csakúgy, mint az értékükből folyamatosan veszítő, párnába varrt pénzeik is

A tavalyi 12 százalékos növekedés után az idei év első hónapjaiban tovább nőtt a magyar háztartások különféle pénzügyi eszközökben tartott vagyona. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ez az állomány történelmi csúcsra emelkedett és meghaladta a 68 ezer milliárd forintot. A hitelek és tartozások levonása után kapott nettó pénzügyi vagyon pedig meghaladta az 56,5 ezer milliárd forintot. 2020-ban és 2021 első három hónapjában a lakosság pénzügyi eszközei több mint 7400 milliárd forinttal nőttek (és a kötelezettségek növekedése nélkül is nagyjából 6000 milliárd forinttal, ami a nettó pénzügyi vagyon növekedését jelenti).

Mindez ugyanakkor egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden magyar háztartásnak nagyot javult volna a pénzügyi helyzete, sokan ugyanis a járvány miatt a munkaerőpiacon nehéz helyzetbe jutottak: az OTP Öngondoskodási Index kutatás alapján 2020 szeptemberében például a megkérdezettek 35 százaléka válaszolta azt, hogy romlott a háztartása anyagi helyzete, és közülük minden második kénytelen volt hozzányúlni a megtakarításaihoz is.

Kiknél van a pénz?

Az MNB 2017-es vagyonfelméréséből tudjuk, hogy a magyar lakosság pénzügyi vagyonának jelentős része, a nettó vagyon több mint 50 százaléka a háztartások leggazdagabb 10 százalékánál koncentrálódik. Tőzsdei részvénnyel mindössze a lakosság nagyjából 1 százaléka rendelkezett ekkor, és még a leggazdagabb tizedben is csak a háztartások harmadának volt kötvénye, és tizedének tőzsdei részvénye. A járvány miatt tavaly az otthoni munkavégzésre átálló, magas keresetű rétegek megtakarításai a szokásos kiadások, például nyaralás, étterembe, koncertre vagy kiállításra járás elmaradása miatt még nőttek is.

A vagyonfelmérésből viszont azt is tudjuk, hogy a középső vagyoni tizedekbe tartozók is viszonylag jelentős arányban tartják készpénzben a megtakarításaikat. Tehát nem minden esetben azért nem tartják hozamot biztosító eszközökben a pénzüket a magyarok, mert nincs nekik. Az OTP Öngondoskodási Index felmérése szerint sokan túl kicsinek gondolják a megtakarított összeget, hogy betegyék bankba és befektessék, pedig elérhetőek lennének kifejezetten kisebb összegek havi megtakarítását megcélzó lehetőségek.

Hol a pénz?

Mindezek tudatában is érdekes kérdés, hogy mi lett azzal a több mint 7400 milliárd forinttal, ami a lezárások miatt fellendülő spórolás miatt maradt a lakosságnál? Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a megtakarítások csaknem fele, megközelítőleg 2300 milliárd forint kötött ki részvényekben, és az értékpapírok is népszerűek voltak (ezen belül főleg az állampapírok, amikbe csaknem 1400 milliárd forint áramlott).

 

A megtakarítások több mint negyven százaléka, csaknem 3000 milliárd forint ugyanakkor a hozamot egyáltalán nem vagy csak alig hozó betétekbe és készpénzbe áramlott, ami az idei magasabb inflációs szint mellett borítékolhatóan a megtakarítások reálértékének csökkenését vetíti előre.

A készpénzben hiszünk?

A lakosságnál lévő készpénz és betétek állománya ezzel egyébként történelmi csúcsra, 18 ezer milliárd forint fölé emelkedett. Ezen belül pedig a készpénzállomány szintje is csúcsot döntött: összesen csaknem 6000 milliárd forint volt március végén a lakosságnál készpénzben.

A készpénzállomány növekedése azért is furcsa, mert egyrészt a járvány alatt biztonságosabb volt a kártyás fizetés, másrészt idéntől egyre több helyen lehetséges is, mióta minden pénztárgéppel rendelkező kereskedőnél kötelező biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.

 

A készpénzállomány növekedése ugyanakkor nem most kezdődött. Az alábbi ábráról ezzel kapcsolatban több érdekes trend is leolvasható: a lakosságnál lévő készpénz és betétek állományának aránya az összes pénzügyi eszközön belül az elmúlt 10 évben elég jelentősen, 12 százalék körülről 20 százalék fölé növekedett. Ezen belül a készpénzben tartott megtakarítások aránya 6,5 százalékról csaknem 9 százalékra nőtt.

 

GDP-arányosan a régióban csak Csehországban haladják meg a lakosság pénzügyi megtakarításai a magyarországi szintet, tehát a magyar lakosság megtakarításai magasnak számítanak. Viszont ahogy az alábbi ábrán is látszik, az EU és a régió országaihoz képest is kiemelkedő a magyar GDP-arányos készpénzállomány (a fentebb említett 9 százalék és az ábrán látható 11 százalék közti eltérést az magyarázza, hogy előbbi a pénzügyi eszközök arányában, utóbbi pedig a GDP arányában értendő).

 

Szeretnénk megtakarítani, de bizonytalanok vagyunk

Az OTP Bank 2020-ban készült reprezentatív kutatása is megerősíti ezeket a trendeket: ebből az derült ki, hogy tavaly szeptemberben a megkérdezettek csak a 40 százaléka rendelkezett bankban lekötve vagy befektetési termékben tartott megtakarítással, és 60 százalékuknak pedig nem volt ilyen megtakarítása. A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek mindössze 45 százaléka készített akár egy hónapra előre pénzügyi terveket.

Mindeközben a kutatás szerint a magyarok nem voltak híján olyan vágyaknak, vagy céloknak, amikre érdemes félretenni. A megkérdezettek negyede említette meg a nyaralást, mint olyan célt, amit szeretne megvalósítani a következő évben. Ötödük említette az autóvásárlást vagy az otthona felújítását. Nagyjából minden tizedik ember pedig ingatlan, vagy telekvásárlásban is gondolkodott.

A járvány okozta válságos helyzet miatt a megkérdezettek 17 százaléka arról is beszámolt, hogy kifejezetten az ilyen helyzetekre készülve szeretne pénzt megtakarítani. A megvalósításban viszont még azok is bizonytalanok a felmérés alapján, akiknek egyébként lenne módjuk rendszeren félretenni. A bankszámlával rendelkező 18-70 éves válaszadók fele tartott otthon készpénzt, csaknem kétharmaduk azért, mert túl kicsinek tartotta a félretett összeget ahhoz, hogy bevigye a bankba és befektesse.

A párnacihában nincs hozam

Az, hogy mit gondolunk magunkról megtakarítás terén és az, hogy mit teszünk, egyelőre még nagyon távol áll egymástól – mondta Nyitrai Győző, az OTP Bank Retail Megtakarítási Igazgatóság vezetője az OTP Bank podcastjában, amelyben a megtakarítási szokásokat járták körül. Az adás ide kattintva hallgatható meg.

Az OECD vonatkozó felmérése alapján Magyarország a legutolsó 26 országból, amikor előre kéne gondolkodni pénzügyekben, a „valaki csinálja meg helyettünk” hozzáállás jellemző ránk a szakértő szerint. Ha viszont valamire szükségünk van, az mindig azonnal kell – ezért is lenne fontos folyamatosan foglalkozni a pénzünkkel. Havi 10-15 ezer forint félretétele sokkal kevésbé megterhelő a családi költségvetésnek, mintha egy összegben kellene előteremteni akár egy egyetemet kezdő gyermek támogatását, vagy egy autó árát – mondta Nyitrai Győző.

A jövőbeni célok elérése érdekében tehát érdemes minél előbb elkezdeni a takarékoskodást. Rendszeres, kis összegű megtakarítással is van már lehetőség arra, hogy az ügyfelek magasabb hozamot érjenek el, mintha a pénzüket otthon vagy lekötés nélkül, csak a bankszámlájukon „parkoltatnák”. Nem is beszélve arról, hogy így a kamatos kamat hatásról is lemondanak, ami hosszú távon akár a megtakarított összeget is meghaladhatja Nyitrai Győző szerint.

Ha pedig ki akarunk jönni a bankbetétek világából, az értékpapírszámlával érdemes kezdeni, amelyben az értékpapír-típusú befektetéseinket tudjuk tartani. Ehhez kapcsolódóan érdemes olyan formát választani, ahol helyettünk végzik ezt a befektetést, nem nekünk kell hónapról hónapra figyelni és követni a megtakarításunk alakulását. Ilyenkor csak egyszer kell elindítani, aztán a bank végzi a megtakarítást az általunk megadott befektetési alapokba és értékpapírokba. Így folyamatosan tud teljesülni a megtakarításunk anélkül, hogy bármivel is foglalkozni kellene – ismertette Nyitrai Győző a podcastban.

Értékpapír havi 10 ezerért

Erre kínál megoldást az OTP Bank Rendszeres Megtakarítási Programja, ami már havi 10 ezer forint befizetésével igénybe vehető. Az ügyfelek egyetlen megbízással gondoskodhatnak arról, hogy folyószámlájukról minden hónapban a számukra megfelelő napon az értékszámlájukra, az általuk kiválasztott befektetési alapba kerüljön a megadott összeg.

Idén a bank az OTP Céldátum Alapok termékcsaláddal bővítette tovább befektetési alapjait. Ezek az értékpapír alapú, hosszútávú, rendszeres megtakarítási lehetőséget kínáló konstrukciók azért számítanak újdonságnak, mert egy előre meghatározott időtávra optimalizált befektetési stratégiát kínálnak, és az ügyfelek a befektetni kívánt összeget apránként, akár már havi 10 ezer forintonként helyezhetik el.

Ráadásul ez a konstrukció jó megoldást nyújt a nyugdíjas évekre történő rendszeres előtakarékoskodásra is, hiszen az OTP Céldátum Alapok ajánlott befektetési időtávja jól illeszkedik az OTP Nyugdíj-előtakarékossági Számlához (NYESZ) – így az alapok által nyújtott előnyöket kombinálni lehet a NYESZ számla által kínált adóoptimalizálás előnyeivel.

*Forrás: 2020 szeptemberében készült OTP Öngondoskodási Index felmérés: bankszámlával rendelkező 18-70 évesek, országosan reprezentatív minta, amely 1500 fő személyes megkérdezésével készült.

A cikk kizárólag tájékoztatási célt szolgál, nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Rendszeres Megtakarítási Program és az OTP Céldátum Alapokkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az alapok forgalmazási helyein található hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint a Forgalmazó által közzétett hirdetményből OTP Bank www.otpbank.hu honlapján.

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.

Támogatói tartalom befektetés hozam járvány készpénz megtakarítások Olvasson tovább a kategóriában

Támogatói tartalom

Váczi István
2021. szeptember 21. 09:19 Támogatói tartalom, Tech

Villany-hibrid mozdonyokkal lép új szintre a magyar vasúti árufuvarozás

Klímavédelmi okokból növelni kellene a vasút árufuvarozási részarányát, de ez nehéz a nem villamosított pályahálózaton. Erre a problémára nyújt megoldást a villany-hibrid technológia.

László Pál
2021. szeptember 20. 12:15 Podcast, Támogatói tartalom

Héja és a galamb típusú jegybankárt biztosan ismersz, de ki lehet a bagoly?

A magyar jegybank héjává változott, de hogyan hat mindez a hitelek törlesztőrészére és a zöldségárakra?

Debreczeni Anna
2021. szeptember 16. 11:14 Élet, Támogatói tartalom

Jól hangzik, de a műanyagevő baktériumok egyedül nem oldják meg a globális szemétproblémát

Minél fiatalabb egy vásárló, annál több pénzt hajlandó fizetni a zöld termékekért.

Fontos

Pletser Tamás
2021. szeptember 21. 16:22 Világ

Az európai energiakrízis oka részben az erőltetett zöldpolitika

Azelőtt kezdtük megszüntetni a szenes forrásokat, hogy kitaláltuk volna, mi legyen helyette - véli szakértő szerzőnk.

Stubnya Bence
2021. szeptember 21. 06:05 Pénz

A járvány alatt beragadt SZÉP-kártyás pénzeket nyáron költötték el, ez is drágította a szállodákat és éttermeket

A lakosságnál jelentős "játékpénzek" ragadtak be a SZÉP-kártyákon, és ez már az inflációs adatokban is látszódhat.

Mészáros R. Tamás
2021. szeptember 20. 06:50 Világ

Ha demokrácia van, miért nyer majdnem mindig ugyanaz a párt?

Idén sem ígér sok izgalmat a japán választás, amiben az állami források pártcélra használása mellett a választási rendszer, a baloldal bénázása és a vallási mozgósítás is komoly szerepet játszik.