Meddig emelkedhet az EU legfontosabb klímavédelmi eszközének az ára?
(A szerző a Diófa Alapkezelő Üzletfejlesztés területének munkatársa.)
Az 1997-es kiotói egyezmény egyik fő pontja a szén-dioxid-kvótarendszer alapjainak a lefektetése volt, melyet fontos lépésnek tekintettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorításában. A rendszer pontos részleteinek kidolgozása jó pár évet vett igénybe, így csak 2005-ben került sor először az Európai Unióban a kvóták kibocsátására. Az azóta eltelt 16 évben nagy fejlődésen ment keresztül a piac, az elmúlt fél évben pedig óriásit emelkedett a kvóták ára.
Az EU kibocsátás-kereskedési rendszere
Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (angol rövidítése: ETS) leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy az üvegházhatást okozó gázokat kibocsátó gyáraknak vásárolniuk kell szén-dioxid-kvótát az aukciós piacon, melyért cserébe egy adott mennyiségű káros anyagot juttathatnak a levegőbe. A rendszer célja, hogy a vállalatok az üzletmenetük során változó költségként kalkuláljanak a kvóta díjával, és így ellenösztönzőként hasson a károsanyag-kibocsátásra. Ezzel együtt ugyanakkor motiválja is a vállalatokat, hogy megújuló energia segítségével termeljenek, ezzel csökkentve a kvótára kifizetett összegeket.
Amennyiben a vállalat nem használja ki a károsanyag-kibocsátáshoz való jogát, akkor értékesítheti a fennmaradó szabad részt a piacon egy olyan vállalatnak, amely pedig épp többet szeretne termelni, és emiatt kénytelen kvótát vásárolni. Az EU-s kvótarendszer jelentős kínálati többlettel rendelkezett hosszú évekig, ami alacsony árakat eredményezett a piacon. A kínálat visszavágásával a szabályozó 2019-ben elérte az árak olyan mértékű emelkedését, mely árszint mellett a vállalatok szignifikáns költségelemként tekintenek a kvótákra, így megvalósulhat a rendszer hatékonyabb kibocsátás-korlátozó szerepe. Cikk a kvótarendszer részletesebb működéséről:
Új szereplők a piacon
2020-ban a kibocsátás-kereskedelemi piacokon az aggregált forgalom elérte a 229 milliárd eurót, ami ötszörös növekedés a 2017-es értékhez képest. Az ETS-en kötött ügyletek adják a növekedés és a teljes volumen közel 90 százalékát. Az EU korábbi fenntarthatósági célja az volt, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, azonban tavaly decemberben ezt felemelték 55 százalékra. Mivel ezzel egyidejűleg az aukciós piacon a kereslet megmaradt hasonló szinten, ezért a kvóták ára nagymértékben emelkedett. Ahogy azt az alábbi diagramon is látni, egy év alatt több mint duplájára emelkedett az árfolyam, jelenleg majdnem 42 euró/tonnánál tart.
Az ETS-en kereskedett szén-dioxid-kvóta napi árfolyama az elmúlt egy évben (euró/tonna). Forrás: ember-climate.org
Ez a hirtelen emelkedés természetesen sok gazdasági szereplő figyelmét a piacra terelte, és új belépők próbáltak részesülni a magas hozamokból. A piac szereplőit három fő csoportba lehet osztani:
- Áram- és gázszolgáltatók, mint például az MVM. Ezek a vállalatok kvótákat vásárolnak az aukciós piacon, hogy fedezzék a károsanyag-kibocsátásukat.
- Különböző gyártó és bányászati vállalatok (például az ArcelorMittal). Ezen csoportba tartozó cégek gyakran ingyen kapják a kvótákat, mivel fennáll a veszélye, hogy a gyártást áthelyezik egy másik országba, ahol lazább a környezetvédelmi szabályozás.
- Befektetési bankok és hedge fundok, melyek befektetési céllal tartanak kvótákat, vagy ügyfeleknek értékesítik.
A pénzügyi intézmények egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon, ami nemcsak azt jelenti, hogy ezek a cégek a kvóta árának alakulásából közvetlenül akarnak nyereséget szerezni, hanem azt is, hogy ehhez kapcsolódó pénzügyi termékeket kínálnak a kvótákat használó vállalatoknak. A koronavírus-járvány miatti lezárások következtében lenne alapunk azt feltételezni, hogy az alacsonyabb gazdasági aktivitás alacsonyabb kvótaárakat eredményez, azonban épp, hogy emelkedtek az árak a járvány kitörése óta, habár a kitörés után egy rövid ideig csökkenés volt megfigyelhető.
A spekulatív befektetők – az intézményi befektetők vezetésével – tavaly nagy fogadásokat tettek a kvóták árának emelkedésére, ami már önmagában – a kereslet növekedésével – feljebb hajtotta az árakat. Többen a kereslet-kínálati érvek mellett arra alapozták a befektetésüket, hogy az EU többször hangoztatta, hogy elkötelezett a fenntarthatósági céljainak elérésében, és az úgynevezett green recovery szellemiségében képzeli el a mostani gazdasági kilábalást.
Meddig emelkedhet még az árfolyam?
Ha az előbb említett kereslet-kínálati oldali érveket nézzük, akkor könnyen gondolhatjuk, hogy az árfolyam továbbra is növekedni fog, azonban a kép ennél árnyaltabb. Mint minden szakpolitikai irányelv implementálásánál, itt is fontos tényező a kiszámíthatóság és a transzparencia, ezért a korábbi klímacélok rendszerében az EU deklaráltan 2,2 százalékkal csökkentette évente a kiadott kvóták mennyiségét, ezzel fokozatosan szűkítve a kínálatot. A vállalatok erre időben felkészülhettek, és módosíthatták a termelési folyamataikat, hogy megfeleljenek a szabályozásnak.
A decemberi klímacélok megemelésével azonban újra kell kalibrálni a rendszert, mivel a célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy felgyorsítsa a kvótakínálat csökkentését az EU. A mostani várakozások szerint 3-5 százalékkal fognak kevesebb kvótát kibocsátani, ami szignifikáns növekedés a korábbi évekhez képest. Ez szintén hozzájárulhat az árak növekedéséhez, azonban egy bizonyos árszint felett kifejezetten káros lehet ez az erőltetetten gyors átállás, ezért az EU-nak nem célja, hogy az árak az egekbe emelkedjenek. Mivel a vállalatok egy része nem lesz képes alkalmazkodni a változó környezethez, és kiszorulhat a piacról, az így kialakult kevésbé versenyző környezet káros hatásait végül a fogyasztók éreznék meg az emelkedő árakon. Emellett alacsonyabb termelékenység és a foglalkoztatottság csökkenése is negatív következményként jelenhet meg.
Nehéz meghatározni az a célárat, ami mellett a klímavédelmi célok teljesülnek, és a gazdasági prosperitás is biztosított. A kvótarendszer 25 eurós árszintnél már rendelkezik olyan hatással, hogy kiszorítson szénerőműveket a termelésből, mivel ekkor már túl drágának ítélik meg a termelést. Iparági szakértők szerint viszont 50 euró körüli az az érték, ami mellett sikeresen tudja teljesíteni az EU a klímacéljait. Két világhírű közgazdász, Nicholas Stern és Joseph E. Stiglitz kutatása szerint 2020-ig 40-80 dollár között kell lennie az árfolyamnak, míg a 2020-2030-as periódus alatt 50-100 dollár közé kell emelkednie ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezményben vállaltak teljesüljenek.
Mit hoz a jövő?
Habár az ETS a legfejlettebb cap and trade rendszer a világon, így is csak a 40 százalékát fedi le a kontinens károsanyag-kibocsátásának. A következő években tervezik olyan új iparágak felvételét ebbe a rendszerbe, mint például a tengeri szállítmányozás, amely jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok termeléséhez. Ezen felül az ETS fejlettsége lehetőséget adhat arra, hogy más hasonló rendszereket integráljon, mint például a brit (UK ETS) vagy a Kaliforniában létrehozott kvótarendszer.
A Bruegel Intézet szerint a klímacélok elérése kapcsán kifejezetten nagy hangsúlyt kell fektetni a jövőben az ingyenesen adott kvóták csökkentésére, mivel ez a piactorzító hatás lefelé nyomja az árakat, és nem tud kialakulni a piaci optimum. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy sajátos piac abból a szempontból, hogy az EU kontrollálja a teljes kínálatot, így a kínálat változtatásával befolyásolni tudja az árakat. Korábban ez akkor jelent meg, amikor nagyon olcsón kereskedtek a kvótákkal, ekkora kiszívták a többletkínálatot, de manapság az ellenkező szcenárió relevánsabb.
Kérdéses, hogy újabb kvótákat önt majd a rendszerre a szabályozó, ha túl magasnak ítéli meg az árfolyamot, mivel ezzel a céljai elérését kockáztatja. A folyamatos egyensúlyozás a klíma és a társadalmi jóléti célok között nehézzé teszi, hogy a kínálati oldalra pontosan előrejelzést tegyenek a szakértők. Egy biztos, a kvótapiac napról napra bővül, és egyre több szereplő akar részesülni a szárnyalásából, amely folyamat önmagában hatással van az árra, tovább nehezítve ezzel a szabályozó dolgát.
A cikk megjelenését a Diófa Alapkezelő Zrt. támogatta.
Támogatói tartalom
Megérkezett a bankkártyák Usain Boltja, amivel igénylés után szinte rögtön fizethetünk is
Ha valaki új kártyát igényel az Erste Banknál, akkor ezentúl nem kell megvárnia, amíg a plasztiklap elkészül, mert egy órán belül használhatja a mobilján keresztül.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
