A kiskereskedelmet is sújtja a válság, de vannak nyertesei is a tavalyi változásoknak
Megszenvedte a kiskereskedelmi szektor is a tavalyi évet, hiába indult a koronavírus-járvány pánikszerű nagybevásárlásokkal és a számítástechnikai eszközök iránti érdeklődés gyors felfutásával. A magyarok vásárlóereje a gazdasági válság következtében visszaesett, például a tavalyi Black Friday időszaka sem sikerült olyan erősre, mint 2019-ben. Az ágazatot persze nem egyöntetűen érintik a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, többek között az internetes kereskedők, diszkontok és a műszaki áruházak alapvetően jól jártak 2020-ban.
Négyszázezer új online vásárló jelent meg tavaly
A GfK adatai szerint szinte minden magyar internetező vásárolt már online, és 2020-ban már közel a fele legalább havonta rendelt valamit a webáruházakból. A leginkább figyelemre méltó változás a havonta online vásárló és fizető internetezők arányában történt, ami tavaly már negyven százalék közelében volt.
Fontos és kedvező fejlemény a magyar e-kereskedelem szempontjából, hogy az online vásárlók egyre nagyobb részben veszik meg a keresett termékeket a magyar oldalakon:
2020-ban már csak 40 százalékot tett ki azok aránya, akik legalább olyan gyakran vásárolnak külföldről, mint magyar weboldalról, míg két éve még az akkori online vásárlók több mint fele tett így.
A piackutatók szerint a jelenség hátterében a külföldi oldalakkal kapcsolatos rossz tapasztalatok és a hosszabb szállítási határidők állnak.
Az online rendelések felfutása komoly eltéréseket mutat a különböző kereskedelmi kategóriákban – mondta el kérdésünkre Sztupár Andrea, a GfK ügyvezetője. Az online élelmiszer-vásárlás évek óta növekszik, amire a tavalyi piaci átrendeződés még egy kicsit rásegített, de az értékbeni részesedése még így is nagyon alacsony, 1,8-2 százalék körüli – ez nagyjából hasonló a környező országokban is. A jelentősebb növekedés egyik korlátja az volt, hogy tavaly év elején a kereskedők még nem készültek fel a fokozódó érdeklődésre, és nem tudtak időben szállítani. Az év második felében a fejlesztéseknek köszönhetően már zökkenőmentesebb volt az online élelmiszer-vásárlások kiszolgálása.
A műszaki piacon viszont már jól bevált módszerek működnek évek óta, amelyeket tavaly még tovább is fejlesztettek, leginkább a csomagpontok számának növelésével az érintésmentes szállítás érdekében. Az online értékesítés ebben a szegmensben eddig is évről-évre egyre nagyobb szerepet kapott, de a pandémia miatt nagyjából kétévnyi növekedésnek megfelelő ugrás történt 2020-ra Sztupár Andrea szerint. A szakértő úgy látja, hogy a járvány elhúzódásával még többen fogják kipróbálni és ismételten igénybe venni az internetes vásárlás lehetőségét, a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (vagyis az FMCG-áruk*Például az élelmiszerek, kozmetikumok, háztartási szerek.) beszerzése során is, miközben a piac is folyamatosan fejlődik. Ezzel szemben valamekkora visszarendeződés is várható a korlátozások majdani feloldásakor, igaz, ennek mértéke egyelőre megjósolhatatlan.
Az élelmiszer-kereskedelemnek sem volt rossz éve, de igazán jól a műszaki áruházak jártak
A GfK adatai szerint a háztartások élelmiszerköltései ugyan tavaly márciusban meredeken felfutottak (lásd az alábbi ábrán a kék vonalat), az év bizonyos későbbi időszakaiban már nem voltak jelentősen magasabbak a 2019-ben mért szinthez képest, főleg, ha a lentebb sárgával jelölt inflációt is figyelembe vesszük. A bevásárlások gyakorisága ugyanakkor jelentősen csökkent: a zölddel jelölt adatsor csak 2020 februárjában mutatott több boltlátogatást az előző évihez képest. Összességében tehát ritkábban jártunk boltba tavaly, de ezen alkalmak során többet költöttünk, amiről a vásárlások átlagos értéke (a lila szín jelöli) is árulkodik.
Sztupár Andrea hozzátette, hogy a teljes lakossági FMCG-forgalom 13 százalékkal nőtt tavaly, a változások nyertesei pedig egyértelműen a diszkontáruházak voltak: a forgalmuk több mint ötödével nőtt a vásárlások értékét nézve 2020-ban 2019-hez képest. A hipermarketeknél ez a növekedés 2,2 százalékos volt, a láncokhoz tartozó és független kisboltok forgalma pedig 6-8 százalékkal bővült.
Korábban is a diszkontoknak volt a legnagyobb a részesedése, ez idén csak tovább erősödött. Azért is volt még jelentős az átrendeződés a piacon, mert az étkezések túlnyomó többsége – a nyári nyitást kivéve – áttevődött az otthonokba, ezért a háztartások jóval több élelmiszert vittek haza.
Műszaki eszközökre szintén több pénzt fordítottak a magyar háztartások tavaly, mint egy évvel korábban – a két év közötti különbség 9,2 százalékra tehető. A forgalom növekedéséből elsősorban az internetes kereskedők részesültek, az online értékesítés ugyanis 28 százalékkal nőtt, míg a hagyományos boltokban csak 2 százalékos emelkedés volt 2020-ban 2019-hez képest. Így tavaly az elektronikai cikkek közel egyharmadát interneten keresztül vásárolták meg Magyarországon. Az e-kereskedelem hirtelen előretörése persze egész Európában megfigyelhető volt: a piackutatók adatai szerint míg 2015 és 2019 között 23 százalékról 28 százalékra nőtt az online csatornák részesedése a műszaki cikkek forgalmában, addig a tavalyi év alatt 40 százalékra ugrott ez az arány, ami 12 százalékpontos növekedés.
A felfutás az egyes termékkategóriákat is különböző mértékben érintette: az informatikai és a háztartási kisgépek eladásai jelentősen nőttek, köszönhetően annak, hogy sokkal több időt töltöttek az emberek otthonaikban, így az otthoni főzés, munka, tanulás, szépségápolás tette szükségessé ezeket a készülékeket. A fotókészülékek visszaesésének két oka van: az egyik az okostelefonok térnyerése, a másik, hogy a professzionális szegmens iránti kereslet a korlátozott szabadidő-eltöltési lehetőségek miatt csökkent.
A Black Friday gyengén sikerült
A hagyományosan kirobbanó eladásokat produkáló Black Friday során megmutatkozott a háztartások meggyengült anyagi helyzete: 2020 novemberében a legnagyobb árleszállítások hetében három százalékkal kevesebb pénzt költöttek a magyar vásárlók, mint egy évvel korábban. Ez a visszaesés nemzetközi összehasonlításban nem olyan jelentős, Csehországban például 16 százalék, Franciaországban pedig 37 százalékos forgalomkiesést könyvelhettek el 2020 fekete péntekén az előző évihez képest. Persze ettől még a többi hét átlagához képest a Black Friday időszakában mért forgalom kiemelkedő volt tavaly is, a magyar vásárlók a szokásosnál 75 százalékkal költöttek többet (ugyanez az arány a már említett Csehországban 71 százalék, Franciaországban pedig 42 százalék volt).
A tavaly március és május közötti időszak a kényszervásárlásokról szólt, és a szeptemberi iskolakezdés is. A Black Friday gyengébb teljesítménye mögött áll többek között, hogy ezekben az időszakokban már sokan megvették azokat a termékeket, amelyeket esetleg csak karácsonyra szántak volna, mivel szükség volt rájuk.
– mondta Sztupár Andrea, hozzátéve, hogy a kedvezmények mértéke sem volt akkora, mint egy évvel ezelőtt, a forint gyengülése nyomán bekövetkezett kényszerű áremelés és az alapanyaghiány miatt. A GfK vezetője szerint ebben az évben sem lesz növekedés például a notebookok, nyomtatók piacán, inkább a cserék fogják mozgatni az eladásokat.
A válságos gazdasági körülmények visszatükröződnek a kereskedelem más szegmenseiben is. Például a konjunktúrának kitett építőanyagpiac forgalma tavaly áprilisig még felülmúlta a 2019-es szintet, májustól kezdve viszont jelentős csökkenés látható – egyedül decemberben haladták meg kicsivel az építőanyag-eladások az egy évvel korábbi mértéket.
A mostani visszaesés természete azonban aligha hasonlítható a korábbi recessziókhoz. Sztupár Andrea szerint, míg a 2008-as összeomlás alapvetően egy gazdasági válság volt, most a gazdasági problémák a lezárások, korlátozások következményei. Jelenleg tehát egy olyan válságot élünk meg, ami az egészségügyre, a biztonságunkra, és – sok esetben – a mindennapi megélhetésünkre is hatással van. Ha a gazdaság nem is esik vissza annyira, mint 2008-ban, az emberekben ez az időszak sokkal jobban meg fog maradni.
Támogatói tartalom
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Megérkezett a bankkártyák Usain Boltja, amivel igénylés után szinte rögtön fizethetünk is
Ha valaki új kártyát igényel az Erste Banknál, akkor ezentúl nem kell megvárnia, amíg a plasztiklap elkészül, mert egy órán belül használhatja a mobilján keresztül.
A generatív MI olyan, mint az úthenger – dönteni kell, hogy elé állunk vagy felülünk rá
Minden cégnek jobb, ha inkább felül, és megpróbálja irányítani ezt a dolgot.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
