Nem elég, hogy a tavalyinál 545 euróval, mostani árfolyamon csaknem 200 ezer forinttal kevesebb elkölthető jövedelemből gazdálkodhatunk éves szinten, a koronavírus a magyar gazdaságot nagyobb mértékben sújtotta az európai átlagnál. Magyarország így is évek óta a 30. helyen áll a 42-ből az európai országok lakosságának fogyasztói potenciálját mutató vásárlóerő-rangsorban.

A GfK szokásos, évente kiadott általános vásárlóerő-rangsorát az európai országok fogyasztóinak elkölthető jövedelméről az idén kiegészítette az európai Koronavírushatás-Indexszel, amely tükrözi, mekkora hatással bír a koronavírus az egyes országok és térségek vásárlóerejére^*Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – mint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíjpénztári befizetés, egészségbiztosítás, rekreáció, közlekedés – fordít. A vásárlóerő az adózás utáni, egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti – az állami juttatásokkal együtt. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.. Az index számításához még a járvány előtt, a 2020-ra tervezett adatokhoz képest nézték meg, hogy a legfrissebb előrejelzések alapján hogyan alakultak a háztartások bevételei és kiadásai, hogyan változott az adott ország GDP-je, mindezt pedig kiegészítették a friss regionális munkanélküliségi adatokkal és figyelembe vették az árfolyamváltozás – így Magyarország esetében a forint zuhanásának elég jelentős – hatását is – mondta el Sztupár Andrea, a GfK ügyvezető igazgatója a G7-nek. Mindezek alapján az alábbi térképek rajzolódnak ki Európában.

A Vásárlóerő Index: minél pirosabb, azaz magasabb, annál nagyobb az ország lakosainak elkölthető jövedelme.

A Koronavírushatás-Index térképe – minél pirosabb, azaz magasabb, annál nagyobb hatása volt a járványnak – és járt rosszabbul az adott ország.

Kiderült, hogy Magyarországot az európai átlagnál másfélszer jobban sújtotta a vírus gazdasági szempontból, csakúgy, mint a cseheket. „Azt kell megnézni egy adott országnál, van-e olyan iparága, amely teljesen leállt a vírus miatt, és az mekkora súlyt képvisel a gazdaságában. Olaszországban, Spanyolországban ilyen például a turizmus, Magyarországon és Csehországban a turizmus mellett a több hétre leálló autóipar is hatott az ország gazdaságára” – magyarázta a GfK ügyvezetője.

Forrás: GfK Purchasing Power Europe 2020 ^*A nem euróövezeti országok esetében az átváltási árfolyam: az Európai Bizottság 2020. május 6-án közzétett 2020. évi prognózisa.

A legkevésbé az amúgy is kiemelkedően magas vásárlóerővel bíró országokat érintette a járvány – de ez sem volt mindenhol így. Az egy főre vetítve 13 894 eurós átlagos európai vásárlóerő 4,6-szorosát produkáló Liechtenstein és az európai átlagnál háromszor több elkölthető jövedelemmel bíró Svájc ilyenek, ezek az országok voltak a leginkább ellenállók a járvány gazdasági hatásaival szemben. Az előkelő helyezés nem jelenti azonban, hogy egy ország védett marad – nemzeti valutája leértékelődése miatt a vásárlóerőben 4. és 5. helyen álló Izland és Norvégia az eurót használó országokhoz képest sokkal erőteljesebben – és még Magyarországnál is jobban – megszenvedte ezt az időszakot.

Messze az élbolytól

Az utóbbi évek folyamatos növekedése ellenére a vásárlóerő egy főre számított összege még mindig csak az európai átlag 50 százaléka körül alakul itthon. Az idén Magyarországon 7,3 százalékkal, 545 euróval, mai árfolyamon fejenként csaknem 200 ezer forinttal csökkent az egy főre eső elkölthető jövedelem éves átlaga, ami így 6871 eurót, mostani árfolyamon 2,47 millió forintot tett ki.

Forrás: GfK

Jelentős ugyanakkor az eltérés az ország megyéi, települései között – a főváros, Pest és Heves megyék mellett a közép- és nyugat-dunántúli régiók hozták az országos átlagot leginkább, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elkölthető jövedelem éves nagysága az országos átlag 80 százaléka, 1,97 millió forint alatt maradt.

Vásárlóerő Magyarországon, az országos átlaghoz viszonyítva, 2020. Forrás: GfK

A leggazdagabb, 5000 főnél nagyobb település az idén is Üröm lett, az országos átlag több mint másfélszeresével, míg a megyéket nézve Budapest vezet, ahol 8627 euró az egy főre jutó éves vásárlóerő, ami 25 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Amire nem sajnálunk költeni

A GfK évközben folyamatosan végzett háztartási panel felmérései alapján nem kérdés, hogy az FMCG^*A napi fogyasztási cikkek piaca, például a mosószer vagy a liszt. nagy nyertese volt a vírusnak, főleg a március-áprilisi költések alapján. A műszaki elektronikai cikkek eladásai is felpörögtek a tavasszal – ilyenek az informatikai eszközök és minden, ami az otthoni munkavégzéshez kapcsolódik, de fogytak a kenyérsütők és a hajnyírógépek is – mivel ezekből nem kell gyakran újat venni, most inkább stagnál a piacuk. Ennek a fényében különösen érdekes, mit hoz idén a hagyományosan kirobbanó eladásokat produkáló Black Friday. Éves szinten már biztos, hogy a műszaki piac és az FMCG is pluszos lesz, a növekedés ugyanakkor várhatóan 10 százalék alatt marad – mondta a GfK ügyvezetője.

Sztupár Andrea szerint 2021 nem fogja túlszárnyalni 2020-at, stagnálást várnak a gazdaságban és a vizsgált termékek fogyasztásában is. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy lesz-e olimpia, ami mindig keresletnövelő erővel bír – nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a sör, a televízió, szponzorált pólók, játékok, sporttal kapcsolatos további termékek eladásai ugranak meg ilyenkor.

Kérdéses még az is, hogy a megbetegedések miatti munkaerőhiány következtében kisebb kapacitással termelő és ugyanezért szállítmányozási gondokkal is küzdő kínai és európai gyárak hogyan tudnak lépést tartani a kereslettel. Pillanatnyilag a készletek szűkössége miatt először a nagybevásárló cégek, országok megrendeléseit szállítják le, oda küldik az alkatrészeket, ahonnan nagyobb mennyiséget rendeltek. Ezek jellemzően Olaszország, Németország vagy Franciaország, és csak utánuk következnek a sorban a kelet-közép-európai országok igényei.

Tehát a jövő év is nagy kihívások elé fogja állítani a piaci szereplőket. A 2020-as év bebizonyította, hogy a GfK gyors reakciójával és szolgáltatásaival képes arra, hogy versenyelőnyhöz juttassa ügyfeleit nemzetközi- és hazai szinten is – egészítette ki nyilatkozatát Sztupár Andrea.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában