Hírlevél feliratkozás
Debreczeni Anna
2020. október 29. 13:33 Pénz, Támogatói tartalom

A koronavírus okozta gazdasági válság havonta 16 ezer forintot vesz ki a zsebünkből

Nem elég, hogy a tavalyinál 545 euróval, mostani árfolyamon csaknem 200 ezer forinttal kevesebb elkölthető jövedelemből gazdálkodhatunk éves szinten, a koronavírus a magyar gazdaságot nagyobb mértékben sújtotta az európai átlagnál. Magyarország így is évek óta a 30. helyen áll a 42-ből az európai országok lakosságának fogyasztói potenciálját mutató vásárlóerő-rangsorban.

A GfK szokásos, évente kiadott általános vásárlóerő-rangsorát az európai országok fogyasztóinak elkölthető jövedelméről az idén kiegészítette az európai Koronavírushatás-Indexszel, amely tükrözi, mekkora hatással bír a koronavírus az egyes országok és térségek vásárlóerejére*Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – mint élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíjpénztári befizetés, egészségbiztosítás, rekreáció, közlekedés – fordít. A vásárlóerő az adózás utáni, egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti – az állami juttatásokkal együtt. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak.. Az index számításához még a járvány előtt, a 2020-ra tervezett adatokhoz képest nézték meg, hogy a legfrissebb előrejelzések alapján hogyan alakultak a háztartások bevételei és kiadásai, hogyan változott az adott ország GDP-je, mindezt pedig kiegészítették a friss regionális munkanélküliségi adatokkal és figyelembe vették az árfolyamváltozás – így Magyarország esetében a forint zuhanásának elég jelentős – hatását is – mondta el Sztupár Andrea, a GfK ügyvezető igazgatója a G7-nek. Mindezek alapján az alábbi térképek rajzolódnak ki Európában.

A Vásárlóerő Index: minél pirosabb, azaz magasabb, annál nagyobb az ország lakosainak elkölthető jövedelme.

A Koronavírushatás-Index térképe – minél pirosabb, azaz magasabb, annál nagyobb hatása volt a járványnak – és járt rosszabbul az adott ország.

 

Kiderült, hogy Magyarországot az európai átlagnál másfélszer jobban sújtotta a vírus gazdasági szempontból, csakúgy, mint a cseheket. „Azt kell megnézni egy adott országnál, van-e olyan iparága, amely teljesen leállt a vírus miatt, és az mekkora súlyt képvisel a gazdaságában. Olaszországban, Spanyolországban ilyen például a turizmus, Magyarországon és Csehországban a turizmus mellett a több hétre leálló autóipar is hatott az ország gazdaságára” – magyarázta a GfK ügyvezetője.

2020. évi rangsor (előző év) Ország Lakosság Egy főre jutó vásárlóerő euróban 2020-ban Európai Vásárlóerő-Index (egy főre, az európai átlaghoz (=100) képest) Európai Koronavírushatás-Index (egy főre, az európai átlaghoz (=100) képest)
16. (16.) Olaszország 60,244,639 16,439 118,3,0 112,5
17. (17.) Spanyolország 47,026,208 13,613 98,0 136,2
25. (24.) Csehország 10,693,939 9,179 66,1 152,5
28. (29.) Lengyelország 38,382,576 7,143 51,4 136,8
30. (30.) Magyarország 9,769,526 6,681 49,5 150,3
31. (32.) Románia 19,414,458 5,611 40,4 175,4

Forrás: GfK Purchasing Power Europe 2020 *A nem euróövezeti országok esetében az átváltási árfolyam: az Európai Bizottság 2020. május 6-án közzétett 2020. évi prognózisa.

A legkevésbé az amúgy is kiemelkedően magas vásárlóerővel bíró országokat érintette a járvány – de ez sem volt mindenhol így. Az egy főre vetítve 13 894 eurós átlagos európai vásárlóerő 4,6-szorosát produkáló Liechtenstein és az európai átlagnál háromszor több elkölthető jövedelemmel bíró Svájc ilyenek, ezek az országok voltak a leginkább ellenállók a járvány gazdasági hatásaival szemben. Az előkelő helyezés nem jelenti azonban, hogy egy ország védett marad – nemzeti valutája leértékelődése miatt a vásárlóerőben 4. és 5. helyen álló Izland és Norvégia az eurót használó országokhoz képest sokkal erőteljesebben – és még Magyarországnál is jobban – megszenvedte ezt az időszakot.

2020. évi rangsor (előző év) Ország Lakosság Egy főre jutó vásárlóerő euróban 2020-ban Európai Vásárlóerő-Index (egy főre, az európai átlaghoz (=100) képest) Európai Koronavírushatás-Index (egy főre, az európai átlaghoz (=100) képest)
1. (1.) Liechtenstein 38,378 64,240 462,4 15,2
2. (2.) Svájc 8,544,527 41,998 302,3 26,1
3. (4.) Luxemburg 626,108 34,119 245,6 64,2
4. (3.) Izland 364,134 28,155 202,6 158,3
5. (5.) Norvégia 5,367,580 25,699 185,0 163,2
6. (6.) Dánia 5,822,763 25,176 181,2 68,9
7. (7.) Ausztria 8,858,775 23,585 169,7 60,8
8. (8.) Németország 83,019,213 22,388 161,1 77,6
9. (12.) Írország 4,904,240 21,030 151,4 77,2
10. (9.) Svédország 10,327,589 20,882 150,3 37,1
  Európa (összesen) 678,118,773 13,894 100,0 100,0

 

Messze az élbolytól

Az utóbbi évek folyamatos növekedése ellenére a vásárlóerő egy főre számított összege még mindig csak az európai átlag 50 százaléka körül alakul itthon. Az idén Magyarországon 7,3 százalékkal, 545 euróval, mai árfolyamon fejenként csaknem 200 ezer forinttal csökkent az egy főre eső elkölthető jövedelem éves átlaga, ami így 6871 eurót, mostani árfolyamon 2,47 millió forintot tett ki.

Forrás: GfK

Jelentős ugyanakkor az eltérés az ország megyéi, települései között – a főváros, Pest és Heves megyék mellett a közép- és nyugat-dunántúli régiók hozták az országos átlagot leginkább, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elkölthető jövedelem éves nagysága az országos átlag 80 százaléka, 1,97 millió forint alatt maradt.

Vásárlóerő Magyarországon, az országos átlaghoz viszonyítva, 2020. Forrás: GfK

A leggazdagabb, 5000 főnél nagyobb település az idén is Üröm lett, az országos átlag több mint másfélszeresével, míg a megyéket nézve Budapest vezet, ahol 8627 euró az egy főre jutó éves vásárlóerő, ami 25 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

Rangsor Megye Egy főre jutó vásárlóerő, 2020 (euró) Változás 2019-hez képest (euró) Országos index (egy lakosra jutó érték/átlag = 100) Változás 2019-hez képest (indexpont)
1. Budapest 8627 -603 125,6 1,1
2. Fejér 7590 -562 110,5 0,5
3. Komárom-Esztergom 7459 -672 108,6 -1,1
4. Pest 7130 -751 103,8 -2,5
5. Veszprém 7061 -544 1002,8 0,2
6. Vas 6808 -602 99,1 -0,8
7. Győr-Moson-Sopron 6631 -753 96,5 -3,1
8. Heves 6599 -508 96,0 0,2
9. Tolna 6551 -440 95,3 1,1
10. Csongrád-Csanád 6439 -439 93,7 1,0

Amire nem sajnálunk költeni

A GfK évközben folyamatosan végzett háztartási panel felmérései alapján nem kérdés, hogy az FMCG*A napi fogyasztási cikkek piaca, például a mosószer vagy a liszt. nagy nyertese volt a vírusnak, főleg a március-áprilisi költések alapján. A műszaki elektronikai cikkek eladásai is felpörögtek a tavasszal – ilyenek az informatikai eszközök és minden, ami az otthoni munkavégzéshez kapcsolódik, de fogytak a kenyérsütők és a hajnyírógépek is – mivel ezekből nem kell gyakran újat venni, most inkább stagnál a piacuk. Ennek a fényében különösen érdekes, mit hoz idén a hagyományosan kirobbanó eladásokat produkáló Black Friday. Éves szinten már biztos, hogy a műszaki piac és az FMCG is pluszos lesz, a növekedés ugyanakkor várhatóan 10 százalék alatt marad – mondta a GfK ügyvezetője.

Sztupár Andrea szerint 2021 nem fogja túlszárnyalni 2020-at, stagnálást várnak a gazdaságban és a vizsgált termékek fogyasztásában is. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy lesz-e olimpia, ami mindig keresletnövelő erővel bír – nem kell bonyolult dolgokra gondolni, a sör, a televízió, szponzorált pólók, játékok, sporttal kapcsolatos további termékek eladásai ugranak meg ilyenkor.

Kérdéses még az is, hogy a megbetegedések miatti munkaerőhiány következtében kisebb kapacitással termelő és ugyanezért szállítmányozási gondokkal is küzdő kínai és európai gyárak hogyan tudnak lépést tartani a kereslettel. Pillanatnyilag a készletek szűkössége miatt először a nagybevásárló cégek, országok megrendeléseit szállítják le, oda küldik az alkatrészeket, ahonnan nagyobb mennyiséget rendeltek. Ezek jellemzően Olaszország, Németország vagy Franciaország, és csak utánuk következnek a sorban a kelet-közép-európai országok igényei.

Tehát a jövő év is nagy kihívások elé fogja állítani a piaci szereplőket. A 2020-as év bebizonyította, hogy a GfK gyors reakciójával és szolgáltatásaival képes arra, hogy versenyelőnyhöz juttassa ügyfeleit nemzetközi- és hazai szinten is – egészítette ki nyilatkozatát Sztupár Andrea.

Pénz Támogatói tartalom Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Váczi István
2020. november 26. 12:27 Pénz

Sok készpénzt vettünk fel a járvány alatt, de ez semmi a lengyelekhez képest

Lengyelországban annyival nőtt a forgalomban lévő készpénz mennyisége az idei első tíz hónapban, mint az utóbbi négy évben összesen.

Avatar
2020. november 26. 10:52 Pénz

Vissza a múltba – a dohánycégek bukása és tündöklése

Miközben a technológiai részvények újabb és újabb csúcsokat döntenek, érdemes felidézni, mi történt egy a tőzsdéken agyonvert szektorral az ezredforduló után.

Avatar
2020. november 24. 17:09 Pénz

A covid után jön az adóemelés?

A kormánynak hamarosan napirendre kell tűznie az adósság elleni harc 2.0-t, amit valószínűleg nem lehet megúszni adóemelés nélkül.

Fontos

Stubnya Bence
2020. november 27. 06:57 Vállalat

Harmadszor kerültek idén padlóra, most online karácsonyi bulikban bíznak

A cégek egy része profilváltással alkalmazkodott a járványhoz a rendezvényszervezők piacán, de a legtöbben még így is csak a veszteség minimalizálására játszanak.

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. november 26. 06:57 Adat, Vállalat

Egy visszahúzódó magyar testvérpár gazdagabb, mint Mészáros és Csányi együtt

Fontos magyar vállalatok legnagyobb tulajdonosai közé tartozik Rahimkulov Timur és Ruszlan, de nyilvános fotó sincs róluk.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2020. november 25. 16:56 Adat, Közélet

Semmi értelme nincs az operatív törzs járvány-előrejelzésének

Legalábbis abban a formában, ahogy hetente közlik. Ha jól csinálják, a szennyvízadat hasznos eleme lehet a járvány követésének, de amit az NNK közzétesz, nem az.