Mintha szándékosan a magyar közlekedéspolitika ellentétét valósítanák meg a szerbek.
A kínai partnerek nem folytatják a munkát Budapest és Belgrád között, Mészáros Lőrinc cége is inkább a győri fővonal javításán dolgozik.
Nemzetközi példák alapján nehéz belátni, miért kerül annyiba a Déli Körvasút egyik szakasza, mint amennyit az állam a teljes magyar vasúti rendszerre költ egy évben.
A térségben mindenhol a hazai építőipari cégek viszik el a nagy közbeszerzések döntő részét. A magyar cégek nem nyernek külföldön, az osztrákok viszont rendszeresen.
Több afrikai országban is visszavonulót fújt Kína, illetve a kínai Eximbank, amellyel a hazai projekt finanszírozásáról sem írták alá a remélt időpontig a szerződést.
Eddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.
A Belfry-cégek rakétához hasonlítható karriert futottak be az utóbbi hónapokban a magyar közbeszerzésekben. Nem nehéz kikövetkeztetni, ki állhat a cég mögött.
Tíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.