Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. szeptember 24. 06:33 Közélet

Bécsben főpályaudvar is kijött annyiból, mint amennyiért Budapesten Mészáros Lőrinc pár kilométer vasutat fejleszt

Közlekedési szakemberek sem akartak hinni a fülüknek, amikor a Kelenföld és Ferencváros pályaudvar közötti vasúti vágányok bővítését közel 338 milliárdért nyerte el a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Építő Zrt. A nyertes ajánlat olyannyira túlzónak tűnik, hogy egy nagyságrenddel alacsonyabb lehet a munkák valós értéke: a téma érzékenysége miatt név nélkül nyilatkozó szakértők úgy gondolták, egy ilyen munka ára valahol 30-50 milliárd forint lehet legfeljebb.

A költség nagyságrendjét jól mutatja, hogy a Portfolio.hu számításai szerint 2019-ben a teljes vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam, amiben benne volt a pályahálózat fenntartásának és fejlesztésének költsége mellett a diákok és nyugdíjasok utazási kedvezményeinek az ára, ahogy az új vonatok beszerzésének költségei is.

Vitézy Dávid, a projektet vezető Budapesti Fejlesztési Központ Zrt. ügyvezetője korábban közösségi oldalán a Déli Körvasút fejlesztését az évszázad beruházásaként írta le. Könnyen lehet azonban, hogy később – bár erős a verseny – inkább az évszázad túlárazott fejlesztéseként fogunk emlékezni rá.

A beruházás közbeszerzési eljárását az állami Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) írta ki, a V-Híd győzelmét szeptember 3-án tették közzé (elsőként a 24.hu írt róla). Az alvállalkozók között szintén Mészáros-cégek jelennek meg, mint a V-Híd Vagyonkezelő Kft., a KÖZGÉP Zrt. és a Híd-Tám Kft*Mészáros Lőrinc öccsének, Jánosnak a tulajdonában áll.. Emellett szintén alvállalkozó lesz a hídépítés specialistájának számító A-Híd Zrt., illetve a vasútépítésekben speciális gépparkkal és szaktudással rendelkező, állami tulajdonú MÁV FKG Kft.

Sosem könnyű persze eldönteni egy nagyobb építőipari beruházásról, hogy mekkora az indokolható árszint. Érdemes először is megnézni, hogy miről szól a projekt. Az alábbi térképen látható, hogy Kelenföld vasútállomás és Ferencváros pályaudvar között építenek a meglévő két vágány mellé végig egy harmadik és részben egy negyedik vágányt. Emellett Nádorkert és Közvágóhíd néven létrehoznak két új vasútállomást. (És a Népligetnél egy harmadikat, de ez nem része a mostani projektnek.)

Forrás: BFK

A két állomás között a vasútvonal keresztezi a Dunát, ám a különösen költséges hídépítés nem ennek a projektnek a része. Ezt az állami megrendelésekkel szintén kiemelkedően jól ellátott Duna Aszfalt Zrt. végzi 35,9 milliárdért. Így a hídfelújítással együtt a Kelenföld és Ferencváros közti 6 kilométer vasútvonal bővítése közel 374 milliárd forintba, kilométerenként több mint 62 milliárd forintba kerül.

De nézzük csak a V-Híd által elnyert munkát! A közbeszerzési kiírás szerint a 337,9 milliárdos szerződésnek ezek a főbb részei:

  • a 6 kilométeres vasútfejlesztés megtervezése és engedélyeztetése,
  • 1950 méteren harmadik vágány kiépítése,
  • 1730 méteren harmadik és negyedik vágány kiépítése, tehát összesen 3,7 kilométeren vágánybővítés.
  • A meglévő két vágányon a tengelyterhelés 210 kilonewtonról az európai standardnak számító 225 kilonewtonra növelése, miközben a pályasebesség részlegesen 80-ról 100 kilométer/órára emelkedik (bár ennek semmilyen érdemi hatása nem lesz a vonatok eljutási idejére).
  • A biztosítóberendezés bővítése.
  • Két új állomás:
    • Nádorkert a XI. kerületben, a Mol-torony térségében: 4675 négyzetméter alapterület, négy lift és négy mozgólépcső, két peron.
    • Közvágóhíd a IX. kerületben, a Soroksári út feletti hídszerkezeten: 3000 négyzetméter alapterület, négy lift és négy mozgólépcső, két peron. Innen át lehet majd szállni a már Kálvin térig (a föld alatt) közlekedő HÉV-ekre is. Ez egy valóban költséges megálló, mivel két óriási hídszerkezeten kell kialakítani, ezek 147 méter hosszúak lesznek.
  • Hat, közút felett átvezető vasúti híd*A Gubacsi út feletti,
    a Soroksári út feletti,
    a Budafoki út feletti,
    a Szerémi út feletti,
    a Fehérvári út feletti és
    a Bartók Béla út feletti.
    bontása és helyette új létesítése, plusz a Rákóczi híd felhajtója feletti vasúti híd kiszélesítése, illetve egy új vasúti híd építése Nádorkert megállónál.
  • 45 ezer négyzetméter zajvédő fal építése, a vasúti közlekedés mellett 5,1 km hosszon vasbeton támfalak építése.

Nehezíti a munkákat, hogy mindezt a vasúti közlekedés fenntartása mellett kell elvégezni. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a Dunán átívelő (Rákóczi híd melletti) vasúti hidat érintő, említett projekt akkorra (2022. június vége) valósul meg, amikor várhatóan a vágánybővítés elindul. A híd kapacitását így egyelőre teljesen feleslegesen bővítették, mert az oda vezető vágányoknak 2027. december 31-re kell elkészülni a kiírás szerint.

A 62 milliárd forintos kilométerenkénti ár nemcsak elsőre tűnik borzasztóan drágának, hanem akkor még inkább, ha összevetjük más nagyvárosi vasúti fejlesztésekkel. Féltucatnyit szedtünk össze Európából, hogy érzékeltessük, hasonló összegből mennyivel nagyobb fejlesztéseket lehet végrehajtani. Ezek részletezése előtt érdemes megnézni két ábrát. Az elsőn a szóban forgó fejlesztések egy kilométernyi, egy vágányra eső költségét összesítettük. (Tehát ha egy háromvágányos szakaszról van szó, akkor az összes költséget háromfelé osztottuk.)

A Déli Körvasút esetében kétféle számítást is végeztünk, az egyiknél csak az új (harmadik és negyedik) vágányok hosszával számoltunk, a másodiknál pedig a meglévő két vágány hosszát is figyelembe vettük, mivel ezeket is újra kell cserélni a kiírás szerint. (Utóbbi munka ezzel együtt is felújításnak számít, aminek általában azért illik olcsóbbnak lennie az új építésénél, ezért indokolt az első számítást is elvégezni.)

Ha csak az új vágányokat vesszük számításba, akkor kilométerenként 62,5 milliárd forint adódik – ennél a TGV-k, a bécsi főpályaudvar, de a még csak kezdeti munkáknál járó müncheni második vasúti alagút is jóval olcsóbb fajlagosan.

Amennyiben a régi sínpárok felújítására is leosztjuk a költségeket, akkor már „csak” 26,5 milliárd forint adódik, aminél ugyan drágább arányaiban a müncheni projekt, de ott nem felszíni építkezésről és felújításról, hanem egy 40 méter mélyen vezetett vasúti alagútról van szó, összetett állomásokkal. A 4-es metró felszínrendezés nélküli költségei is sokkalta alacsonyabbak ennél, márpedig a Déli Körvasút jelen szerződésében nincsen parkosítás – az feltehetően még külön költség lesz.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogyan jöttek ki az előző grafikon számai, vagyis azt gyűjtöttük össze, mekkora egy-egy projekt teljes költségvetése, és milyen hosszú az érintett vasúti infrastruktúra. Az abszolút számokat nézve megdöbbentő, hogy

a Déli Körvasút építési költségei olyan óriásprojektekkel mutatnak közelítőleg egyezést, mint a bécsi főpályaudvar vagy a malmői városi vasúti alagút.

 

Az egyes nagyprojektek között sok különbség van, ezért ezeket részletesebben is bemutatjuk. Felmerülhet, hogy miért pont ezekhez hasonlítjuk a magyar beruházást. Pontosan ugyanolyan projektet nem fogunk találni, mint a Déli Körvasút, ezért gyűjtöttünk össze eltérő jellegű (városi és főként településeken kívüli, felszíni és föld alatti, továbbá szerkezetépítést is tartalmazó) projekteket. Minél régebbi egy fejlesztés, természetesen annál jelentősebb az azóta bekövetkezett építőipari áremelkedés, és az évek alatt a devizaárfolyamok is sokat változtak. De nem is a forintra pontos összehasonlítás a lényeg, hiszen látszik, hogy a magyarnál lényegesen magasabb árszínvonalú országokban is sikerült a Déli Körvasútnál nagyobb fejlesztéseket is kihozni kevesebből.

Budapest-Belgrád vasútvonal

Az eddig a magyar közbeszédben az elképesztő módon túlárazott nagyberuházások iskolapéldájaként kezelt vasútépítés egy szerény munkának tűnik a Déli Körvasúthoz képest. Hiszen 590 milliárd forintért 152 kilométer vasútvonalon bővítik a pályát egy vágányosról kettőre, és a pályasebességet felemelik a mostani 60-80 kilométer/óra helyett 160-ra. Mindez azt jelenti, hogy egy kilométerre „csak” 3,9 milliárd forint költség jut – ez alig tizenötöd része a mostani projektének. A különbségek persze jelentősek a munka jellegében, például nagyon könnyű terepen kell építkezni, és a teljes hosszra vetítve a költséges műtárgyak száma is sokkal kisebb. Vagyis ez az összehasonlítás még nem jelenti azt, hogy a Soroksár és a Kelebia közötti fejlesztés ne lenne túlárazva.

A Déli Körvasúttal való összehasonlításra egyébként alkalmasabb lesz a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának másik, Ferencváros és Soroksár közötti szakasza, hiszen ez szintén teljesen Budapesten belül van, és a 7 kilométeres hossza is hasonló. Erre múlt hónapban írták ki az építési tendert.

4-es metró

A Déli Körvasút fejlesztését irányító Vitézy Dávid szerint a 4-es metró túlárazott volt. Magyarországon az érintetteken kívül valószínűleg nem sokan vonják kétségbe, hogy korrupcióval erősen terhelt volt a projekt, és ezt állapította meg az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) jelentése is. (Az más kérdés, hogy a hazai igazságszolgáltatás nem sokra jutott ezekkel az ügyekkel.) A metró tervezése, megépítése az állomásokkal, járműteleppel, a 15 metrószerelvénnyel*csak ez 22 milliárd forintot tett ki, automata forgalomirányítással, a Kiskörút, a Móricz Zsigmond körtér, a Bartók Béla út átépítésével, az ehhez kapcsolódó, közel 10 kilométer villamosvonal-átépítéssel együtt volt 452,5 milliárd forint. Ha csak a 7,4 kilométeres alagutat, az állomásokat, valamint a kész vasúti infrastruktúra kiépítését vesszük számba, az körülbelül 280 milliárd forint volt.

A metró 2014-es átadása és 2020 között a magyar építőipar árszintje 43 százalékkal került magasabbra, ezzel számolva az utóbbi összeg 400 milliárd forint lenne. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a metróépítés mindenhol a legdrágább infrastrukturális beruházások között van, hogy mást ne mondjunk, fúrópajzsok bevetésére például nem lesz szükség a Déli Körvasútnál.

Bécsi főpályaudvar

Európa egyik legnagyobb városi vasúti fejlesztésének számított, hogy Bécsben 2015-re elkészült az új főpályaudvar – csupán öt évvel a 2010-es munkakezdés után. A Wien Hauptbahnhof projekt keretében 970 millió eurót költöttek a vasútállomásra és a kapcsolódó vasúti infrastruktúrára, ami a cikk írásakor jellemző árfolyamon*350 forint/euró 340 milliárd forint. Ezért az összegért 50 hektáron építkeztek, 100 kilométer új vasúti sínt fektettek le, 8 kilométer új zajvédő falat építettek, 12 vágányon tudnak a személyvonatok közlekedni, és négy autószállító vonati peron is létesült. Megépült továbbá egy 100 üzletes bevásárlóközpont, egy 630 autós mélygarázs, egy 11 állásos buszpályaudvar. Az alábbi videó mutatja, hogy mekkora nagyságrendű munkáról van szó:

Az osztrák főváros főpályaudvara nem egyedi eset. A még 2006-ban átadott berlini főpályaudvar – ahol nyolc-nyolc vagány találkozik egymásra merőlegesen – is kijött mostani árfolyamon 420 milliárd forintból, a végszámla ott 1,2 milliárd euró volt.

Malmői vasúti alagút

A dél-svédországi Malmőben Citytunneln néven építettek a Svédország és Dánia közti tengerszoroson átívelő Öresund hídhoz kapcsolódóan egy 6 kilométeres, kétvágányos vasúti alagutat és 11 kilométernyi kapcsolódó felszíni szakaszt 2005 és 2010 között. Mindez kicsivel 300 milliárd forintnál kevesebből jött ki – a magyarnál háromszor magasabb bérszínvonalon dolgozó svédeknél az eredetileg becsült 9,5 milliárd svéd korona helyett végül 8,6 milliárd korona is elég volt.

Francia szuperexpresszek

A hivatalos nevén Bretagne-Pays de la Loire nem is TGV, hanem LGV, mivel a francia szuperexpresszek egyébként szokásos 300 kilométer/órás tempójánál is gyorsabban, 320-szal közlekedik. A Le Mans és Rennes közötti kapcsolat összesen 214 kilométer hosszú, amiből egy 182 kilométeres szakaszt építettek meg 2017-ig ppp szerződés keretében*az állam és a magánszféra közötti partnerség keretében, 3,4 milliárd euróért. Nem egyedi esetről van szó: ugyanúgy 2017-ben adták át a Tours és Bordeaux közötti 300 kilométeres nagysebességű vasutat, számos kiegészítő vasúti kapcsolattal – igaz, új állomást itt nem kellett építeni. Ez is messze olcsóbb volt, mint a budapesti pályaépítés, pedig itt még a területet is meg kellett vásárolni a munkákhoz.

München, második városi vasúti alagút

Még csak tervezett projekt, de érdemes a 7 kilométeres, kétvágányú vasúti alagútból és 11 kilométer csatlakozó felszíni vasútvonalból álló müncheni fejlesztést idevenni. A tervezés, területszerzés és kivitelezés mellett a biztosítóberendezést, 40 méteres mélységben található három vasútállomást tartalmazó projektet 3,2 milliárd eurós költségűre tervezi a Deutsche Bahn. Ehhez 22 százalékos tartalékkeretet hozzáadva 3,8 milliárd euró költséggel számolnak.

Németországban már most meg lehet ismerni, hogy milyen vonalakon járnak majd a vonatok – és milyen gyakran -, míg nálunk sem a BFK, sem a MÁV, sem a NIF nem tartja fontosnak bemutatni, hogy mire számíthatnak a közlekedők a fajlagosan minden rekordot megdöntő költésért cserébe. (Hacsak valaki nem merül el a projekt 251 oldalas megvalósíthatósági tanulmányában – ez esetben a 223. oldal környékén találhat valamennyi információt a modellezésnél használt menetrendről.) Németországban az is példás, hogy a közbeszerzések kiírása előtt közlik a projekt tervezett költségvetését, a beruházás alternatíváit, és közzéteszik a költség-haszon elemzést.

A Déli Körvasút esete nem csak azért szomorú, mert szakértői vélemények és nemzetközi példák alapján úgy tűnik, hogy akár több száz milliárd forinttal túlárazták a projektet. Ha ilyen tempóban emelkednek tovább a kivitelezési árak, akkor – elegendő forrás híján – szinte biztosan csak terv marad a számos fontos és előremutató elemet felvonultató Budapesti agglomerációs vasúti stratégia. Hiszen ha a Déli Körvasút 6 kilométeres szakaszára el kell költeni 338 milliárdot, akkor vajon hány ezer milliárd forintba kerülne a Déli és a Nyugati pályaudvar összekötését biztosító vasúti alagút?

De már a Déli Körvasút finanszírozása is akadályokba ütközhet, a kiírás szerint ugyanis ehhez uniós forrást is fel akarnak használni. Érdekes lesz látni, mit szól majd a projekt költségeihez az Európai Bizottság.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszaEddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiközben Budapesten lerohad, az elővárosi közlekedés 1200 milliárdból újulhat megHiába lennének kiemelkedően hasznosak, valahogy pont azokra a fejlesztésekre nincs állami forrás, amelyeket a fővárosi önkormányzat valósítana meg.

Közélet Budapest-Belgrád vasút déli körvasút Mészáros Lőrinc V-Híd vasútépítés vasútfejlesztés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Váczi István
2021. október 16. 16:58 Adat, Közélet

Eldőlt a hazaárulózásig fajuló kormány-ellenzék vakcinavita

Nem tudta volna felgyorsítani a magyar oltási programot, ha a kormány az év elején leköti a hazánknak az uniós beszerzés keretében járó teljes Moderna-mennyiséget.

Molnár Boglárka
2021. október 13. 06:55 Közélet

Van kiút a rezsicsapdából, ha a kormány is úgy akarja

Csak látszólag áll jól Magyarország a lakóépület-felújításokkal, pedig szándék van a lakosság részéről a nagyobb munkákra, és az EU pénzt is adna, hogy teljesüljenek a klímacélok.

Bucsky Péter
2021. október 12. 06:53 Közélet

Egyre többet költ a kormány autó-motor sportra, Szijjártó sógorának is jutott belőle

Idén már 36 milliárdot szán a kormány erre a területre, az ágazatban Szijjártó Péter sógora is egyre fontosabb szereplő.

Fontos

Stubnya Bence
2021. október 16. 07:20 Podcast

Az energiakáosz miatt elkerülhetetlen, hogy egyes élelmiszerek is dráguljanak

Az inflációs rekord újra megdőlhet az év végén, mielőtt az árak csökkenni kezdenek. Hosszabb távon viszont egyre több a kiszámíthatatlan tényező. Suppan Gergely a G7 Podcast e heti vendége.

Gyurcsik Attila
2021. október 15. 14:36 Világ

Orosz függéshez és csúcsra járatott szénerőművekhez vezetett az uniós energiapolitika

Európa sorsa jelenleg az időjárás kezében van: egy átlagosnál hidegebb tél esetén az elszálló energiaárak tönkretehetik az európai ipart és élelmiszertermelést, brutális inflációt okozva.

Hajdu Miklós Stubnya Bence
2021. október 15. 06:55 Adat

Egyetlen megyeszékhelyen tartottak lépést a bérek a lakásárakkal

Az ingatlanárak sprintjéhez képest kocogás volt az elmúlt évek nagy bérrobbanása szinte az összes vidéki magyar nagyvárosban.