A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.
A németek híresen rettegnek az inflációtól. Csakhogy valójában nem infláció, hanem defláció volt a weimari köztársaság szétesésének éveiben, ami a traumákat megalapozta.
Ahol a besúgóhálózatok jól működnek, és a félelem igazgatja az emberek mindennapjait, ott a vállalkozó szellem, és ezzel együtt a gazdasági aktivitás is visszaszorul.
Egymástól kölcsönösen függő, sokat kereskedő, magas technológiai szintet képviselő birodalmak sora tűnt el vagy gyengült meg végleg a bronzkor végén. Miért?
Peter Turchin 2010-ben a Nature felkérésére arról írt, hogy 2020 körül komoly felfordulásra lehet számítani a világban. A tudós szerint nehéz évek várnak ránk.
Az elmúlt húsz év a gazdasági kockázatok egyénre tolásáról szólt, a koronavírus-járvány lendületet adhat egy új társadalmi szerződésnek.
A firenzei elit a 17. században bizonyos szempontból jóval humánusabb volt a 2020-as magyarnál. Kísértetiesen sok az áthallás a múlt nagy járványaival.
A történelmi példák alapján gyorsan magára találhat a gazdaság, de a koronavírus következményei hosszú távon is velünk maradhatnak.
A nemzethalál réme és a nagyhatalmiság délibábja között csapongott a magyarok önértékelési zavara.
A hercegek egymást akarták aláásni a pénzrontással, de végül mindenki rosszul jött ki az őrületből.