A hetvenes és a kétezres évek válságtünetei most is visszaköszönnek, túl sok a párhuzam ahhoz, hogy optimisták legyünk.
Többet és mást is láthatunk a magyar történelemből, ha nem nemzeti fókuszból, hanem a globális trendek helyi hatásai felől közelítjük meg. Laczó Ferenc és Varga Bálint az e heti G7 Podcast vendégei.
Nemcsak morálisan, de gazdaságilag is indokolt, hogy a nők egyenlő jogokat kapjanak - támasztja alá egy 19. századi adatokat feldolgozó kutatás.
A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.
A németek híresen rettegnek az inflációtól. Csakhogy valójában nem infláció, hanem defláció volt a weimari köztársaság szétesésének éveiben, ami a traumákat megalapozta.
Ahol a besúgóhálózatok jól működnek, és a félelem igazgatja az emberek mindennapjait, ott a vállalkozó szellem, és ezzel együtt a gazdasági aktivitás is visszaszorul.
Egymástól kölcsönösen függő, sokat kereskedő, magas technológiai szintet képviselő birodalmak sora tűnt el vagy gyengült meg végleg a bronzkor végén. Miért?
Peter Turchin 2010-ben a Nature felkérésére arról írt, hogy 2020 körül komoly felfordulásra lehet számítani a világban. A tudós szerint nehéz évek várnak ránk.
Az elmúlt húsz év a gazdasági kockázatok egyénre tolásáról szólt, a koronavírus-járvány lendületet adhat egy új társadalmi szerződésnek.
A firenzei elit a 17. században bizonyos szempontból jóval humánusabb volt a 2020-as magyarnál. Kísértetiesen sok az áthallás a múlt nagy járványaival.