Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. augusztus 26. 16:30 Világ

Máig érezhető gazdasági hatásai vannak a spanyol inkvizíciónak

A tudományos munkák már régóta foglalkoznak a vallásosság és a gazdasági teljesítmény kapcsolatával, hiszen az, hogy milyen módon gondolkodik valaki a világról, nagyban befolyásolja a hozzáállását, a döntéseit. De mi van akkor, ha egy állam a támogatás vagy tűrés helyett egyenesen megtilt bizonyos vallási irányokat, és amikor sokakat bűnösként bélyegeznek meg még bizonyos vallási felekezetek is? Az ilyen jellegű üldöztetések hatásaival még viszonylag kevesen foglalkoztak tudományos szinten, és kevés olyan egyértelmű példa szolgál erre, mint a spanyol inkvizíció.

Az spanyol inkvizíció minden idők egyik leghosszabb ideig fennálló egyházi bírósága volt, közel 400 éven keresztül, 1478 és 1834 között ítéltek el embereket akár hitetlenségért, vagy vallási normaszegésekért. Becslések szerint 150-300 ezer ember ellen folyhatott eljárás, és egyes adatok szerint akár 30 ezer esetben végezhettek ki embereket, sokszor élve elégetéssel. Bár ez mai szemmel nézve, és az azóta bekövetkezett népirtások és világháborúk fényében nem feltétlenül tűnik soknak, a korszak kezdetén a világ össznépessége még csak 400 millió fő körül volt, az akkori spanyol népesség is sokkal kisebb volt, mint ma, vagyis az elítéltek aránya ebben a megközelítésben kifejezetten magasnak mondható.

Az inkvizíció intézményének általános megítélése egyébként minden történelmi ismeretünk mellett is a mai napig heves viták tárgya, többek között ezért is lehet érdekes a kutatók számára, hogy milyen hatással volt, illetve van a befolyásolt területek gazdaságára.

Ahhoz, hogy megválaszolják a kérdést, Mauricio Drelichmannak és szerzőtársainak fel kellett térképeznie Spanyolországot. Meg kellett ugyanis határozniuk, hogy mely területeken volt komolyabb jelenléte az inkvizíciónak, és mely területek maradtak viszonylag érintetlenek, ehhez régi inkvizíciós perek dokumentációját szedték elő és digitalizálták.

Annak ellenére, hogy a dokumentumok a többségét nem őrizték meg, hiszen az intézmény felszámolásával az esetek többségében kifosztották a helyiségeket, a kutatók találtak lehetőséget arra, hogy kiküszöböljék a problémát: 1540-1700 között ugyanis éves központi összesítéseket is készítettek a perekről. Így a kutatók összesen 67 000 dokumentumot dolgoztak fel.

Az adatokból kiderült, hogy melyik régióban mennyire volt intenzív az inkvizíció tevékenysége, és így már össze tudták vetni az inkvizíció által nagyon, vagy kevésbé érintett területek mai gazdasági teljesítményét.

A kutatók szerint 200 évvel az intézmény fennállását követően is érezhető, hogy az inkvizíció által komolyabban érintett területek kevésbé fejlettek gazdaságilag. Az eredmények ugyanis jól látható jövedelembeli különbségeket mutatnak.

Azokban a régiókban, ahol nem volt jelentős az inkvizíció, az éves egy főre jutó GDP ma 19,5 ezer euró, míg az inkvizíció által komolyabban sújtott területeken csupán 18 ezer.

A tanulmány cáfolja azt a logikusnak tűnő felvetést, hogy az inkvizíció eleve a szegényebb régiókat érintette volna jobban. A kutatók szerint a különbség oka az, hogy az inkvizíció korszaka alatt kiterjedt helyi besúgóhálózatok épültek ki. Sem a szomszédokban, sem az üzlettársakban, de még egyes családtagokban sem bízhattak meg az emberek, mert komoly következménye volt annak, ha valakit feljelentettek. Az esetek többségében ugyanis a feljelentést követően a vádlott egyből börtönbe került, ahol gyakran kínvallatással kellett szembenéznie. Ebben a környezetben pedig mindenki óvatosan megválogatta, hogy mikor, mit, és kinek mond, és ez alapvetően hatott a gazdasági tevékenységre is.

A zsigeri bizalmatlanságot tetézte, hogy az inkvizítorok folyamatosan járták az országot, és sosem lehetett tudni, hogy szúrópróbaszerűen mikor jelennek meg egy-egy településen. Érkezése után nem sokkal az inkvizítor általában tartott egy olyan misét, amelyen minden keresztény köteles volt megjelenni. Ekkor ismertették az eretnekségeket, és ezt követte az önkéntes jelentkezés aktusa, ami általában tömeges vallomástételhez vezetett. Minél többen voltak vétkesek, annál kisebb büntetés járt, emiatt gyakori volt az önbeismerés: Toledo városában például volt olyan alkalom, hogy egyszerre 2400-an adták fel magukat.

A kutatók szerint komoly visszatartó erőnek bizonyult a folyamatos félelem attól, hogy valaki más feljelenti az embert, és ez a teljesen defenzív berendezkedés csökkentette annak az esélyét, hogy valaki vállalkozzon, új ötleteket találjon ki, vagy egyszerűen csak vagyonos legyen. Ezeket a cselekvésformákat vagy élethelyzeteket ugyanis a korszellem nem feltétlenül tartotta előremutatónak.

Világ fejlettség inkvizíció kutatás Spanyolország történelem vallás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2022. november 25. 13:34 Világ

Mindent megtesznek az ukránok, de egyre nehezebben tudnak úrrá lenni a közművek rombolásán

Egyelőre alkalmazkodik a lakosság az akadozó közműszolgáltatásokhoz, de ez egyre nagyobb kihívás az áramhálózatot érő rendszeres orosz rakétacsapások közepette.

Nagy Zsolt
2022. november 25. 09:03 Tech, Világ

Az oroszok a világ legfejlettebb elektronikai haditechnikáját vitték Ukrajnába, rá is faragtak

Az invázió első napjaiban lehengerlő erőt mutatott az orosz elektronikai hadviselés. Túlságosan erőset.

Évi 711 milliárd dollár: ennyi lenne a Föld túlélésének ára

Úgy tűnik, árcédulát kell rakni a természetre ahhoz, hogy ne pusztítsuk el.

Fontos

Stubnya Bence
2022. november 26. 04:34 Podcast

Heroikus küzdelmeket vív egy-egy polgármester, de mi kell a hosszú távú sikerhez a leszakadó településeken?

Mi kell ahhoz, hogy egy kistelepülés gazdaságfejlesztési programja sikeres legyen? A G7 Podcast e heti adásában két konkrét eset alapján beszélgettünk erről.

Hajdu Miklós
2022. november 25. 19:33 Közélet, Vállalat

Tarlós célját is teljesíti Karácsony a milliárdos nyereségű FCSM visszavásárlásával

Amellett, hogy egységesen kezelheti a jövőben a főváros a vízi közműveket, egy régi konfliktus is lezárulhat a csatornázási művek külföldi befektetőjével.

Halácsy Péter
2022. november 25. 16:37 Élet, Közélet

Miért nem tudja az iskola a vállalkozói gondolkodásmódot fejleszteni?

A gyerekeknek olyan szemléletet érdemes átadni, hogy merjenek hibázni, és a sikertelenségre ne végérvényes kudarcként, hanem kihívásként tekintsenek - írja a Prezi társalapítója.