Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. augusztus 26. 16:30 Világ

Máig érezhető gazdasági hatásai vannak a spanyol inkvizíciónak

A tudományos munkák már régóta foglalkoznak a vallásosság és a gazdasági teljesítmény kapcsolatával, hiszen az, hogy milyen módon gondolkodik valaki a világról, nagyban befolyásolja a hozzáállását, a döntéseit. De mi van akkor, ha egy állam a támogatás vagy tűrés helyett egyenesen megtilt bizonyos vallási irányokat, és amikor sokakat bűnösként bélyegeznek meg még bizonyos vallási felekezetek is? Az ilyen jellegű üldöztetések hatásaival még viszonylag kevesen foglalkoztak tudományos szinten, és kevés olyan egyértelmű példa szolgál erre, mint a spanyol inkvizíció.

Az spanyol inkvizíció minden idők egyik leghosszabb ideig fennálló egyházi bírósága volt, közel 400 éven keresztül, 1478 és 1834 között ítéltek el embereket akár hitetlenségért, vagy vallási normaszegésekért. Becslések szerint 150-300 ezer ember ellen folyhatott eljárás, és egyes adatok szerint akár 30 ezer esetben végezhettek ki embereket, sokszor élve elégetéssel. Bár ez mai szemmel nézve, és az azóta bekövetkezett népirtások és világháborúk fényében nem feltétlenül tűnik soknak, a korszak kezdetén a világ össznépessége még csak 400 millió fő körül volt, az akkori spanyol népesség is sokkal kisebb volt, mint ma, vagyis az elítéltek aránya ebben a megközelítésben kifejezetten magasnak mondható.

Az inkvizíció intézményének általános megítélése egyébként minden történelmi ismeretünk mellett is a mai napig heves viták tárgya, többek között ezért is lehet érdekes a kutatók számára, hogy milyen hatással volt, illetve van a befolyásolt területek gazdaságára.

Ahhoz, hogy megválaszolják a kérdést, Mauricio Drelichmannak és szerzőtársainak fel kellett térképeznie Spanyolországot. Meg kellett ugyanis határozniuk, hogy mely területeken volt komolyabb jelenléte az inkvizíciónak, és mely területek maradtak viszonylag érintetlenek, ehhez régi inkvizíciós perek dokumentációját szedték elő és digitalizálták.

Annak ellenére, hogy a dokumentumok a többségét nem őrizték meg, hiszen az intézmény felszámolásával az esetek többségében kifosztották a helyiségeket, a kutatók találtak lehetőséget arra, hogy kiküszöböljék a problémát: 1540-1700 között ugyanis éves központi összesítéseket is készítettek a perekről. Így a kutatók összesen 67 000 dokumentumot dolgoztak fel.

Az adatokból kiderült, hogy melyik régióban mennyire volt intenzív az inkvizíció tevékenysége, és így már össze tudták vetni az inkvizíció által nagyon, vagy kevésbé érintett területek mai gazdasági teljesítményét.

A kutatók szerint 200 évvel az intézmény fennállását követően is érezhető, hogy az inkvizíció által komolyabban érintett területek kevésbé fejlettek gazdaságilag. Az eredmények ugyanis jól látható jövedelembeli különbségeket mutatnak.

Azokban a régiókban, ahol nem volt jelentős az inkvizíció, az éves egy főre jutó GDP ma 19,5 ezer euró, míg az inkvizíció által komolyabban sújtott területeken csupán 18 ezer.

A tanulmány cáfolja azt a logikusnak tűnő felvetést, hogy az inkvizíció eleve a szegényebb régiókat érintette volna jobban. A kutatók szerint a különbség oka az, hogy az inkvizíció korszaka alatt kiterjedt helyi besúgóhálózatok épültek ki. Sem a szomszédokban, sem az üzlettársakban, de még egyes családtagokban sem bízhattak meg az emberek, mert komoly következménye volt annak, ha valakit feljelentettek. Az esetek többségében ugyanis a feljelentést követően a vádlott egyből börtönbe került, ahol gyakran kínvallatással kellett szembenéznie. Ebben a környezetben pedig mindenki óvatosan megválogatta, hogy mikor, mit, és kinek mond, és ez alapvetően hatott a gazdasági tevékenységre is.

A zsigeri bizalmatlanságot tetézte, hogy az inkvizítorok folyamatosan járták az országot, és sosem lehetett tudni, hogy szúrópróbaszerűen mikor jelennek meg egy-egy településen. Érkezése után nem sokkal az inkvizítor általában tartott egy olyan misét, amelyen minden keresztény köteles volt megjelenni. Ekkor ismertették az eretnekségeket, és ezt követte az önkéntes jelentkezés aktusa, ami általában tömeges vallomástételhez vezetett. Minél többen voltak vétkesek, annál kisebb büntetés járt, emiatt gyakori volt az önbeismerés: Toledo városában például volt olyan alkalom, hogy egyszerre 2400-an adták fel magukat.

A kutatók szerint komoly visszatartó erőnek bizonyult a folyamatos félelem attól, hogy valaki más feljelenti az embert, és ez a teljesen defenzív berendezkedés csökkentette annak az esélyét, hogy valaki vállalkozzon, új ötleteket találjon ki, vagy egyszerűen csak vagyonos legyen. Ezeket a cselekvésformákat vagy élethelyzeteket ugyanis a korszellem nem feltétlenül tartotta előremutatónak.

Világ fejlettség inkvizíció kutatás Spanyolország történelem vallás Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Váczi István
2022. január 24. 13:41 Világ

Mire mennek az ukránok az új, nyugati fegyvereikkel az oroszok ellen?

Egyre több nyugati páncéltörő fegyvert kap Ukrajna, de kérdéses, hogy egy esetleges háborúban ezek mennyire lesznek hatékonyan alkalmazhatók.

Mészáros R. Tamás
2022. január 21. 05:54 Világ

A német gazdaság olyan válságálló gerincre épül, ami nálunk alig van

Az ipari termelés gyengélkedik, de a német ipar gerincét adó kkv-k pénzügyileg stabilak és nyereségesek maradtak a járvány alatt.

Stubnya Bence
2022. január 20. 15:44 Világ

Egyre többen látnak kartellt a rekordprofitot elkönyvelő konténerpiac káosza mögött

Viszont senki sem tudja ezt bizonyítani, más kérdés, hogy a szabályozás erre eszközt sem ad az érintett hatóságok kezébe.

Fontos

Hajdu Miklós
2022. január 23. 16:57 Pénz

Nincs két egyforma inflációs időszak, de adódott már a mostanihoz hasonló helyzet a történelemben

A termelési láncok második világháború alatti megakadása, majd a békekötés után a kereslet gyors élénkülése a mostanihoz hasonló inflációhoz vezetett.

Debreczeni Anna
2022. január 23. 07:32 Közélet

Zöld címkét kaphatnak idén a földgáz- és nukleáris projektek az EU-tól

Örök vita maradhat, hogy az atomerőmű, és főleg a földgáz bármilyen felhasználása mennyire zöld, és ezt várhatóan az új európai szabályozás sem fogja csitítani.

Hajdu Miklós
2022. január 22. 16:21 Adat

Tavaly nyáron több magyar dolgozott Ausztriában, mint a járvány előtt

Nem tántorították el a magyarokat az osztrák munkaerőpiactól az ottani lezárások, hiába szűntek meg tömegével egyik hónapról a másikra a munkahelyek.