Hiába változott a tanárok bérhelyzete az elmúlt évtizedben, a nemek aránya mindvégig stabil volt.
Átlagosan 42 évig kell dolgoznia egy tanárnak itthon, hogy a szakmában elérhető legmagasabb fizetést kapja, amíg Hollandiában például csak 12 évig.
A kormány szerint nincs rendszerszintű tanárhiány, miközben folyamatosan olvashatunk ezzel ellentétes hétköznapi tapasztalatokról. De mit mutatnak az adatok?
Több a jelentkező, mint tavaly és tavalyelőtt, de több ok miatt hosszú távon így sem biztosított az utánpótlás, a szaktanárhiány pedig már most is jelentős.
Hogyan alakult át a tanárképzés, és miért béremeléssel kellene kezdeni a pálya vonzóvá tételét? A 28. óra vendége Csapodi Csaba, az ELTE Tanárképző Központ főigazgató-helyettese.
A béreken emelni kell, de pusztán anyagi dotációval nem lehet előre lépni, nem lehet flow állapotot elérni - mondja az egyik legjobb egyházi iskola igazgatóhelyettese.
Az elbocsátások utáni sztrájknapon többen szüntették be a munkát, mint az előtte lévőn, és a polgári engedetlenséget választók száma is nőtt.
A pedagógusok Lengyelországban is nehéz helyzetben vannak, egyelőre a kormány ott sem engedett a követeléseiknek.
Bár a tanárbéreket még 2014-ben fagyasztotta be a kormány, évtizedes tendenciák jutottak el nagyjából mostanra arra a pontra, ahonnan már nincs visszaút, ahol már nincs veszítenivaló.
A kormány továbbra sem mutat hajlandóságot a követelések teljesítésére, így a konfliktus egyre élesebb. Az őszi félév akár sztrájkkal is kezdődhet.