Nem csak béremelésért, az osztályok létszámkorlátozásáért és jobb tankönyvellátásért is tüntetnek a lengyel tanárok
A méltatlanul alacsony pedagógusbérek Lengyelországban is problémát jelentenek, az Európai Bizottság friss elemzése szerint a helyi árakhoz viszonyítva a lengyel tanárok fizetése nagyjából a magyar kollégáikkal volt egyenértékű – európai összehasonlításban tehát rendkívül alacsony – a 2020-21-es tanévben. A szakma helyzete emiatt nagyon hasonló a két országban: a legnagyobb lengyel pedagógus-szakszervezet is tüntetésekkel igyekszik nyomatékosítani a bérköveteléseket, egyre több tanár hagyja el a pályát, és az utánpótlás is elmarad a Notes from Poland beszámolója szerint.
A már említett szakszervezet (a ZNP – Związek Nauczycielstwa Polskiego) múlt péntek óta folyamatosan szervez vitákat és demonstrációkat az oktatási minisztérium épülete előtt kialakított helyszínen. A megmozdulások célja a szeptember elejéig visszamenőleges húsz százalékos béremelés elérése, majd a jövő év elejétől az inflációt legalább öt százalékponttal meghaladó további fizetésnövekedést követelnek a pedagógusok.
Egyelőre azonban csak a közszférát általános megillető 7,8 százalékos béremelésben reménykedhetnek a tanárok, akik közül a pályakezdők fizetése már idén is nőtt két lépcsőben, májusban 4,4, majd szeptemberben 20 százalékkal. A bérigényeken felül az osztálylétszámok húsz főre történő korlátozását és az eszköz-, illetve tankönyvellátás javítását is várják a tiltakozók a lengyel kormánytól, amit már egy hónapja is jeleztek egy olyan megmozdulás keretében, aminek során egy hétig tartózkodtak a saját számítógépeik és más eszközeik használatától a munkavégzés során.
Przemysław Czarnek, a lengyel oktatási miniszter a követeléseket mindeddig visszautasította, a ZNP tiltakozását politikai mutatványnak nevezve. Egy interjúban azonban nyitottnak mutatkozott a szakszervezet vezetőjével való találkozásra, igaz, ennek időpontjáról konkrétum nem hangzott el.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
