Kevés férfi tanít Magyarországon, de ez nem csak a bérezés miatt alakul így
„Remélem, hogy egyre több férfiember találja vonzónak a pedagóguspályát” – fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a tanárok fizetésemelésével kapcsolatos várakozásait illetően. A tanárok között valóban kisebb a férfiak aránya, ami nem magyarországi sajátosság, de az alulreprezentáltságuk mértéke viszonylag magas.
Számokban: az alapfokú intézményrendszerben négy, a középfokú oktatás szintjén 31 százalék volt férfi tanítók illetve tanárok aránya 2021-ben az OECD statisztikái szerint. Az uniós átlag ezzel szemben rendre 15, illetve 37 százalék, míg az OECD-tagállamok körében 18, illetve 38 százalék.
- A férfiak aránya stabilan alakult a magyarországi pedagógusok körében 2013 és 2021 között az elmúlt évtized pedagógus-béremelései, illetve a tanári fizetések elértéktelenedése ellenére – kérdés, mennyiben kötődik a bérszínvonalhoz a nemi összetétel a tanári pályán.
Háttér: egyrészt kulturális tényezők miatt dönt viszonylag kevés férfi a pedagógus-hivatás mellett, a nemeket és a tanítói pályát érintő sztereotípiák is erősítik a férfiak és nők arányai közötti kiegyensúlyozatlanságot.
- Ezt a szakmán belüli különbségek is alátámasztják: a természettudományos és a matematika szakos tanárok körében viszonylag sok a férfi, és a magasabb képzési szinteken is nagyobb az arányuk, ami a fenti ábrákból is kiderül.
- Azonban fizetések sem közömbösek a nemi megoszlás szempontjából, általános jelenség a fejlett országokban, hogy a tanárok fizetései jócskán elmaradnak attól a bérszínvonaltól, amivel más felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök kecsegtetnek a férfiak körében, míg e különbségek a nőkre nézve kevésbé élesek.
Miért fontos ez? A miniszterelnök a nemek közötti 50-50 százalékos egyensúly „visszaállását” szeretné néhány éven belül elérni a pedagógusok körében – kérdés, hogy mikor volt erre példa utoljára –, véleménye szerint mindkét nemre szükség van a gyermekek nevelésében.
- Egyelőre kevés bizonyíték van arra nézve, hogy a tanári karok nemi összetétele befolyásolná a diákok teljesítményét az OECD elemzése szerint, de az egyenlőbb arányok kedvezően hathatnak a tanulók identitásformálására és a sztereotípiákkal szembeni kritikus gondolkodásmód kialakulására.
Adat
Hiába nőnek meglepően a fizetések, nem merjük elkölteni
A jelenlegi helyzet jó példát mutat arra, hogy aligha csak a jövedelmek alakulásán múlik, mennyire visszafogott a háztartások fogyasztása.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
