A Nemzeti Sportközpontok 270 milliárd forintért fejlesztett az elmúlt évtizedben, a bevétele azonban alig nőtt. Évi 12 milliárdba kerül a Puskás Aréna és az olimpiai edzőtáborok fenntartása. Megéri?
A deklaráltan ilyen célra fordított összeg ugyan emelkedett az elmúlt években, aránya az összes sportra fordított pénzhez képest jelentősen csökkent.
Többnyire futnak és jógáznak a magyar női menedzserek, és kiderült az is, hogy más előnyöket kaptak a sporttól, mint külföldi társaik.
Nem kezdtek el tömegek futni és kerékpározni a fitnesztermek bezárása miatt - mások mellett ez derült ki a Reacty Digital és a G7 együttműködésében készült kutatásból.
Egyik uniós tagállam sem fordít akkora részt az állami költségvetéséből, vagyis a lehetőségeihez képest sportra és szabadidőre, mint Magyarország, még megközelítőleg sem.
A zárt kapus verseny után milliárdokkal kevesebbet kell fizetni, igaz, cserébe egy évvel tovább marad a nemzetközi szinten is kimagaslóan magas jogdíj.
Főleg néhány megyeszékhelynél durvult el a pénzköltés a sportlétesítmények fenntartására. A lakosság egészségi állapota ettől biztosan nem lesz jobb.
Sima szövetmaszkban futni vagy biciklizni embert próbáló dolog, a járvány miatt hirtelen nagy kereslet lett olyan maszkokra, amelyek védenek, de jobban lehet levegőt kapni bennük.
Nemcsak a sportolók és a nézők, hanem a befektetők is várják a tokiói olimpiát, hogy kiderüljön, ráharapnak-e a szurkolók az új technológiai megoldásokra.
Az esport szeretne sporttá válni, vagy valami hasonlóvá, és a legnagyobb akadálya ennek nem az, hogy sokaknál nem fér bele a sportdefinícióba.