Ha sorba állítanánk a naponta levágott 900 ezer marhát, Budapesttől Barcelonáig állnának az állatok.
Növekvő takarmányárak mellett csökkenő eladási árak, alaposan fel van adva az üzleti lecke a magyar tenyésztőknek.
Az Ivy Farm Technologies nevű vállalkozás 2025-re már évi 12 ezer tonna műsertéshúst akar eladni.
A német hatóságok fémkerítést kezdtek építeni a lengyel határ egy szakaszán, hogy megpróbálják megállítani a vaddisznók között terjedő afrikai sertéspestist.
A kínai államapparátusnak egy olyan problémával kell ismét foglalkoznia, amely sok energiáját kötötte le tavaly: a sertéshús drágulásával.
A táplálkozás-egészségtani adatok alapján felesleges, a környezetvédelmi szempontok miatt nem jó irány, de még a nemzetközi trendeknek is ellene megy a húsfogyasztást ösztönző intenzív magyar kampányok sora.
Ezzel megint a magyar disznóhúst szeretné megtolni a kormány, de a lépésnek valószínűleg zéró közeli hatása lesz a piaci folyamatokra.
Az afrikai sertéspestis olyan súlyos pusztítást végzett a kínai disznók között, hogy az országban sok helyen a lehető legnagyobbra hizlalják a megmaradt állatokat.
Államtitokként kezelik, hogy hány tonnát tartanak a központi stratégiai disznóhús-tartalékban.
Úgy tűnik, hogy az ötletet az Angela Merkel vezette kormányzópárt sem veti el, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy a megvalósítással el lehet érni minden célt.