Az afrikai sertéspestis olyan súlyos pusztítást végzett a kínai disznók között, hogy az országban sok helyen a lehető legnagyobbra hizlalják a megmaradt állatokat. Normális körülmények között a legtöbb sertést – Kínában és Magyarországon is – 110-130 kiló körüli tömeggel szokták levágni, mert ezek az állatok adják a legjobb minőségű húst. Az ennél nehezebbek egyre zsírosabbak, a disznózsírra pedig manapság már sokkal kisebb az igény, mint pár évtizeddel ezelőtt.
A Bloomberg cikkében több extrém példa is szerepel. A Honan tartománybeli Csengcsou városában egy farmon van például egy 750 kilós példány. Ez még annál is nagyobb, mint egy átlagos hím jegesmedve (350-700 kilogramm), és – ha hihetünk a Wikipediának – a 600 kilós magyarországi sertéscsúcstartót is messze maga mögé utasítja.
A Vietnammal határos Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen az egyik gazdaságban most épp egy féltonnás egyed a legnagyobb. Egy hasonló állatért jelenleg 10 ezer jüant (nagyjából 420 ezer forintot) fizetnek a vágóhidak, ami háromszor annyi, mint amivel a tartomány fővárosában gazdálkodhat egy átlagember egy hónapban.
Máshol nem ennyire extrém a helyzet, az északkeleti Csilin tartományban általában a 175-200 kilós tartomány elérését célozzák a kisebb termelők. A nagyvállalatoknál pedig egy elemző szerint átlagosan a vágósúly 14 százalékos gyarapodását igyekeznek elérni a korábbi szinthez képest. Hozzátette: 30 százalékkal növeli a profitot, hogy sok nagy farmnál a szokásos 110 helyett 140 kilóra növelték a vágósúlyt.
Egyes becslések szerint a sertéspestis a kínai állomány felével végzett – a fertőzött állományokat teljes kiirtják –, emiatt a diszóhús nagykereskedelmi ára idén 70 százalékkal nőtt az országban. A kínai alelnök szerint idén 10 millió tonna sertéshús hiányzik a kínai piacról, és ennyit külföldről sem tudnak behozni, ezért sürgette a gazdálkodókat, hogy tegyenek meg mindent az ellátás biztosítása érdekében.
A kínai helyzet következményeit a világ minden részén lehet érezni. A KSH adatai szerint áprilistól kezdve a korábbi szinthez képest látványosan nőni kezdett a sertéshús felvásárlási ára idehaza.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
