Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. október 7. 10:23 Világ

Jegesmedve nagyságú disznókat tenyésztenek Kínában

Az afrikai sertéspestis olyan súlyos pusztítást végzett a kínai disznók között, hogy az országban sok helyen a lehető legnagyobbra hizlalják a megmaradt állatokat. Normális körülmények között a legtöbb sertést – Kínában és Magyarországon is – 110-130 kiló körüli tömeggel szokták levágni, mert ezek az állatok adják a legjobb minőségű húst. Az ennél nehezebbek egyre zsírosabbak, a disznózsírra pedig manapság már sokkal kisebb az igény, mint pár évtizeddel ezelőtt.

A Bloomberg cikkében több extrém példa is szerepel. A Honan tartománybeli Csengcsou városában egy farmon van például egy 750 kilós példány. Ez még annál is nagyobb, mint egy átlagos hím jegesmedve (350-700 kilogramm), és – ha hihetünk a Wikipediának – a 600 kilós magyarországi sertéscsúcstartót is messze maga mögé utasítja.

A Vietnammal határos Kuanghszi-Csuang Autonóm Területen az egyik gazdaságban most épp egy féltonnás egyed a legnagyobb. Egy hasonló állatért jelenleg 10 ezer jüant (nagyjából 420 ezer forintot) fizetnek a vágóhidak, ami háromszor annyi, mint amivel a tartomány fővárosában gazdálkodhat egy átlagember egy hónapban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKína a stratégiai disznóhús-tartalékhoz nyúl, olyan súlyos a sertéspestis miatt a helyzetÁllamtitokként kezelik, hogy hány tonnát tartanak a központi stratégiai disznóhús-tartalékban.

Máshol nem ennyire extrém a helyzet, az északkeleti Csilin tartományban általában a 175-200 kilós tartomány elérését célozzák a kisebb termelők. A nagyvállalatoknál pedig egy elemző szerint átlagosan a vágósúly 14 százalékos gyarapodását igyekeznek elérni a korábbi szinthez képest. Hozzátette: 30 százalékkal növeli a profitot, hogy sok nagy farmnál a szokásos 110 helyett 140 kilóra növelték a vágósúlyt.

Egyes becslések szerint a sertéspestis a kínai állomány felével végzett – a fertőzött állományokat teljes kiirtják –, emiatt a diszóhús nagykereskedelmi ára idén 70 százalékkal nőtt az országban. A kínai alelnök szerint idén 10 millió tonna sertéshús hiányzik a kínai piacról, és ennyit külföldről sem tudnak behozni, ezért sürgette a gazdálkodókat, hogy tegyenek meg mindent az ellátás biztosítása érdekében.

A kínai helyzet következményeit a világ minden részén lehet érezni. A KSH adatai szerint áprilistól kezdve a korábbi szinthez képest látványosan nőni kezdett a sertéshús felvásárlási ára idehaza.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marhaMár hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

Világ disznóhús Kína sertés sertéshús sertéspestis Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2021. február 25. 09:49 Élet, Világ

Elkezdődött a huzavona az egységes európai oltásigazolásról

A görögök, a spanyolok és a légitársaságok nagyon sürgetik, a franciák és a németek nem annyira, és rengeteg a nyitott kérdés.

Torontáli Zoltán
2021. február 24. 11:07 Élet, Világ

A világ összes szennyvizének már fele tisztítókba folyik, de van hova fejlődni

A maradék 50 százalék felhasználása jóval nehezebb feladat, mert a tőkeszegény fejlődő világban keletkezik.

Fabók Bálint
2021. február 22. 17:11 Világ

A föld szennyezése miatt van a legtöbb kalóztámadás a Guineai-öbölnél

A Niger-Delta szennyezésének is van szerepe abban, hogy a Guiniai-öböl vált a legveszélyesebb tengeri területté.

Fontos

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Avatar
2021. február 24. 15:24 Közélet

Jól szolgálják-e a kormány tervei a COVID által okozott társadalmi és gazdasági károk helyreállítását?

A leginkább sújtott emberek és vállalkozások segítése, az ország ellenállóképességének növelése helyett lobbiérdekeket szolgálhat az új uniós források egy része.

Bucsky Péter
2021. február 24. 06:03 Adat, Vállalat

A multik, és azon belül a németek igen jól jártak a kormány gazdasági akcióprogramjával

A német hátterű vállalkozások a hozzáadott érték 13,5 százalékát adják, de ehhez a támogatások 21,5 százalékát kapták meg.