A nyugati szankciók bevezetése után az orosz kőolajra kényszerből adott diszkont az 50 százalékot is elérte, ez mostanra mintegy 15 százalékra csökkent.
A rubel mélyrepülése megmutatta, hogy repedezik az orosz pénzügyi modell, amely egyszerre tudta finanszírozni a háborút és a lakosság lojalitását biztosító juttatásokat.
Miután az orosz gazdaság tavaly elkerülte az összeomlást, idén jó eséllyel már a recessziót is megússza, és akár egészen jelentős növekedés is összejöhet.
Sokat gyengült a rubel az utóbbi egy évben, és Prigozsin zendülése sem tett neki jót. Az inflációs veszély miatt a nemzeti bank kénytelen volt kamatot emelni.
Csökkenti az orosz költségvetés bevételeit a túl erős deviza, már készülnek a gyengítését célzó tervek.
A magas árfolyam nem az orosz gazdaság ellenálló képességét jelzi, sokkal inkább a szankciók miatti féloldali bénultság tünete, és valójában Oroszországnak sem jó.
Az előrejelzések szerint a megugró infláció miatt az emelésekkel együtt is 7,5 százalékkal csökkennek idén a reáljövedelmek Oroszországban.
A pénzügyi káoszt sikerült legyűrnie az orosz kormánynak, de már a lakosságnak is fájnak a büntetőintézkedések. Más kérdés, hogy egyelőre úgy néz ki, Putyint ez nem hatja meg.
Euróban fizetünk, de a rubelt támogatjuk vele, az EU több tagországa nem szeretné, ha lehetne ezzel trükközni.
Putyin csütörtöki határidővel várja a kormánytól, a Gazpromtól és a jegybanktól a jelentést arról, hogyan lesz kivitelezhető a rubeles gázfizetés.