Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsiemelés előtti időszakban megszokottól.
A rezsicsökkentés tavalyi korlátozása óta az idén júliusban fordult elő először, hogy a statisztikai hivatal a lakossági gázárak növekedéséről számol be.
Az elmúlt két évben mindössze 12 olyan nap volt, amikor a tőzsdei jegyzés nem haladta meg a magyar lakossági árat, erre alapozva pedig politikai hasznon nélkül nem fog a rezsihez nyúlni a kormány.
Ez a teljes fogyasztásunk negyede. Bár a felhasználás visszaesésében a kedvező időjárásnak is volt némi szerepe, a fő ok a gáz drasztikus drágulása volt.
Januárban is hatalmasat esett a magyarországi földgázfelhasználás. A fogyasztás a 2022-es szinttől és a korábbi évek átlagától is jó 30 százalékkal maradt el.
Jópofa az irodai sókamra vagy zen-szoba, de sokaknál többet nyom a latba, ha a bejárásnak köszönhetően nem lépik túl az otthoni kedvezményes áram- és gázfogyasztási keretet.
Az elérhető adatokból úgy tűnik, hogy az MVM-nek nagyjából 1000 milliárd forinttal kerülhet többe a lakosságnak biztosított gáz, mint amennyit kap érte.
Most érné meg igazán Oroszország helyett máshonnan, tőzsdei áron vásárolnia a gázt a magyar állami energiacégnek. A rezsicsökkentést is befolyásolhatja, hogy megteszi-e ezt.
A budapesti önkormányzat által fenntartott Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és fiókkönyvtárai is nehéz helyzetbe kerültek az egekbe szökő energiaárak miatt.
A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint is több millió fogyasztót érintenek a „lakossági piaci" árak.