Egyre gyakrabban merül fel, hogy miért nem csökkenti az átlag felett fogyasztók számára a rezsidíjakat a kormányzat, ha egyszer hónapok óta zuhan a gáz ára. A rövid válasz az, hogy nem tudják, és valójában rövid távon okuk sincsen rá.

Mi történt? Múlt hét végén alig tizenötödét kellett fizetni a gázért a holland tőzsdén, mint a tavaly augusztusi árcsúcs idején. Bár az előző napokban kissé korrigáltak a jegyzések, a tőzsdei gázár így is kétéves mélypont közelében mozog.

Miért fontos ez? Az elmúlt nagyjából két évet a gazdaságban elsősorban az energiaárak elszállása határozta meg. A gáz drágulása miatt a kormányzat is kénytelen volt hozzányúlni a szent tehénnek tekintett rezsicsökkentéshez.

• Tavaly az átlag feletti fogyasztásra vonatkozó díjak, az úgynevezett lakossági piaci ár emelését a tőzsdei jegyzések elszállásával magyarázta a kormányzat. Az elmúlt hónapok trendjei miatt ez az érvelés már nagyon látványosan nem áll meg, így egyre gyakrabban kerül elő, hogy a magyar háztartások sokszorosát fizetik a tőzsdei árnak.

Igen, de a lakossági piaci árat a tőzsdei jegyzésekkel összevetni valójában több okból is téves következtetésekre vezet. Tipikusan almát a körtével összehasonlítás.

• Egyrészt a lakosságot ellátó MVM nem elsősorban a tőzsdén vásárol, a háztartásoknak szánt gázt az orosz Gazpromtól szerzi be. Az oroszokkal kötött szerződésről pedig annyit biztosan tudunk már, hogy az árazás eltolva követi a tőzsdei jegyzéseket, így a mostani alacsony árak csak két hónap múlva jelennek majd meg az MVM beszerzésében.
• A lakosság által fizetett díj nem a gáz ára, hanem egy tarifa, amely a gázár mellett a 27 százalékos áfát, és a gáz adott háztartásba történő eljuttatásának költségét is tartalmazza. Ezért nem a számlán szereplő 767 forintos ár látható a fenti grafikonon sem.
• A lakossági piaci árat csak azok fizetik, akik az átlagnál többet fogyasztanak, és ők is csak az átlag feletti felhasználásuk után, így a teljes hazai fogyasztás nagy részére továbbra sem ez, hanem a 66 forintos rezsicsökkentett ár érvényes.

Számokban: a lakossági fogyasztásnak csak kicsi, sőt egyre kisebb része csúszik át a magasabb díjtétellel sújtott sávba. A KSH adatai alapján a teljes felhasználás 9 százalékáért sem fizetik a háztartások a 767 forintos díjat.

• Ennek eredményeként a becsült átlagtarifa folyamatosan csökken. A rezsiemelés idején még úgy számoltak, hogy átlagosan 238 forint lehet, májusban azonban ennél már 80 forinttal alacsonyabb volt a becslés.
• Ebben ráadásul az áfa és a szállítási költségek is benne vannak. Ha ezeket levonjuk, akkor májusban már alig több, mint 104 forintot fizetett a gázért átlagosan a magyar lakosság.

Következtetés: mindez azt jelenti, hogy a hazai háztartások továbbra is jellemzően olcsóbban kapják a gázt, mint amennyibe a tőzsdén kerül. Az elmúlt két évben mindössze 12 olyan nap volt, amikor a tőzsdei jegyzés nem haladta meg a magyar lakossági árat.  

Felülnézet: a rezsi ráadásul nem piaci, hanem politikai termék, amit a Fidesz-kormány mindig is támogatottsága növelésére használt. A rezsicsökkentést közvetlenül a 2014-es választások előtt vezették be, a 2018 elején egyszeri visszatérítést adtak téli rezsicsökkentés néven, 2022-ben pedig csak a választások után nyúltak az árakhoz.

• Most viszont rövid távon semmilyen politikai haszna nem lenne egy árcsökkentésnek, így mivel a költségvetés helyzete sem épp kedvező rövid távon nem is fognak hozzányúlni a lakossági árakhoz.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gázár rezsicsökkentés rezsiemelés Olvasson tovább a kategóriában