G7 Podcast! Bor Alexander szerint több százezer éves beidegződések határozzák meg a politikai viselkedésünket, aminek a csúnyább részeit az internet csak láthatóbbá teszi.
A második hullámban végig inkább pozitív volt a kormányzati intézkedések megítélése, a harmadik hullám idején viszont csak a lazítások után kezdett javulni.
A baloldali pártoknak az sem segít, hogy a választók nagyobbnak látják a jövedelmi, mint a vagyoni egyenlőtlenségéket, miközben a valóságban ez pont fordítva van.
A témáról tanulmányt író kutatók szerint nyugaton még mindig nem tudnak versenyezni az új jobboldaliak a hagyományos kereszténydemokrata pártokkal a vallásos szavazók megszerzéséért.
Hat hét tőzsdézés után a kísérletben résztvevők jobbra tolódtak általánosabb társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésekben is.
Már az AstraZeneca oltásának magyar engedélyénél látszott, hogy szakmailag értelmezhetetlen dolgok történnek, mától pedig még világosabb lett a helyzet.
Hogy lehet egy választónak ugyanarról a témáról két véleménye? Janky Béla magyarázza el az eheti G7 Podcastban.
A firenzei elit a 17. században bizonyos szempontból jóval humánusabb volt a 2020-as magyarnál. Kísértetiesen sok az áthallás a múlt nagy járványaival.
Sok lényeges kérdésről nem tájékozódunk, mert ezek nem elég megosztóak, és ezért a politikusok sem foglalkoznak ezekkel a témákkal.
560 euró havonta, megkötés nélkül - jól hangzik, de a finn alapjövedelem-program egy nemes cél szürreálisan banális bukásával ért véget.