Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2021. február 11. 12:06 Közélet

Nyugat-Európában csökkenti, Kelet-Európában növeli a vallásosság a radikális jobboldal esélyeit

Ellenkező előjelű a kapcsolat a vallásosság és a radikális jobboldali pártok támogatottsága között Nyugat- és Kelet-Európában: amíg ugyanis nyugaton nincs olyan ország, ahol a vallásosság növeli annak a valószínűségét, hogy valaki ilyen pártokra szavazzon, keleten több országban van ilyen összefüggés, leginkább Lengyelországban és Magyarországon – derült ki egy nemrég publikált tanulmányból.

A két szerző, Kamil Marcinkiewicz és Ruth Dassonneville az európai társadalmak demográfiai, társadalmi jellegzetességeit kétévente felmérő European Social Survey 2016-os kiadása alapján vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés van a vallásosság és a radikális jobboldali pártokra való szavazás hajlandósága között, 11 nyugat-európai és 4 kelet-európai országban.

A szerzők szerint azért is érdekes vizsgálni ezt a kapcsolatot, mert bár az elmúlt évtizedekben egész Európában csökken a vallásosság, az elmúlt években az európai országok pártrendszeriben olyan változások voltak, amelyek relevánssá teszik ezt a kérdést. Az egyik fontos változás a szerzők szerint az, hogy a hagyományos kereszténydemokrata pártok több kérdésben is, mint például az abortusz, vagy az azonos neműek házassága, mérsékeltebb pozíciót kezdtek el képviselni. Ezzel új szavazók felé tudtak nyitni, azonban gyengülhetett a támogatottságuk a hagyományos, vallásos szavazók körében (akiknek a száma egyébként csökken).

A másik fontos változás a populista, radikális jobboldali pártok megerősödése, amelyekre a hagyományos értékek hangsúlyozása mellett a család kiemelt szerepe, a határozott migrációellenesség, és különösen muszlim ellenesség jellemző. A tanulmány szerint ezek a pártok gyakran hivatkoznak a kereszténységre és keresztény tradíciókra, mindezt viszont a hagyományos kereszténydemokrata pártokhoz képest jóval hangsúlyosabb nacionalizmussal keverik.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes országokban azok, akik templomba járnak, milyen valószínűséggel szavaznak a radikális jobboldali pártokra. Nulla felett a valószínűség magasabb: ebben a csoportban nagyon erős a kapcsolat a lengyel Jog és Igazságosságnál és a Fidesznél is elég jelentős az összefüggés, kisebb mértékben, de majdnem elhanyagolható szinten pedig az észt EKRE és az olasz Fratelli d’ Italia (FdL – Olasz Fivérek) nevű párt szavazói között is van ilyen összefüggés.

Forrás: Marcinkiewicz K, Dassonneville R. Do religious voters support populist radical right parties? Opposite effects in Western and East-Central Europe. Party Politics. Január 2021. doi:10.1177/1354068820985187

Emellett az is érdekes, hogy 2016-ban a vallásosság inkább csökkentette annak a valószínűségét, hogy valaki a Jobbikra szavazzon.

A kutatók szerint a politikai kínálatnak jelentős hatása lehet arra, hogy egy országban a vallásos szavazók melyik pártot választják. Számos vizsgált országban, például Ausztriában, Svájcban, Németországban, Svédországban és Hollandiában a vallásos szavazókat “elszipkázzák” a radikális jobboldali pártok elől a hagyományos kereszténydemokrata pártok. Kelet-Európában erős kereszténydemokrata pártok hiányában a szerzők szerint a vallásos szavazók a radikális jobboldalra szavaznak, bár ez alól kivételt képez Csehország, ahol a vallásos szavazók a viszonylag kicsi, de stabil támogatottságú kereszténydemokrata pártra szavaznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint LengyelországhozCsehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.

Közélet pártok politika tanulmány vallás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2021. február 27. 16:10 Közélet

A határon túli magyaroknak köszönhetjük, hogy az orvoshiányunk nem sokkal nagyobb

Keletről nyugatra vándorolnak az orvosok Európában, Magyarország azonban különleges helyzetben van.

Fabók Bálint
2021. február 25. 12:07 Közélet

Lakosságarányosan Magyarország tizedik a koronavírusban eddig elhunytak globális listáján

A decemberi csúcsnál alacsonyabb halálozási adatok ellenére az elmúlt héten Magyarországon haltak meg a negyedik legtöbben a járványban.

Hajdu Miklós
2021. február 24. 16:40 Adat, Közélet

Az új vírusváltozatok ellen nem elegendőek az eddigi intézkedések

A visegrádi országok példái jól mutatják, hogy a brit és az egyéb változatok mennyire átírják a forgatókönyveket.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.