Nyugat-Európában csökkenti, Kelet-Európában növeli a vallásosság a radikális jobboldal esélyeit
Ellenkező előjelű a kapcsolat a vallásosság és a radikális jobboldali pártok támogatottsága között Nyugat- és Kelet-Európában: amíg ugyanis nyugaton nincs olyan ország, ahol a vallásosság növeli annak a valószínűségét, hogy valaki ilyen pártokra szavazzon, keleten több országban van ilyen összefüggés, leginkább Lengyelországban és Magyarországon – derült ki egy nemrég publikált tanulmányból.
A két szerző, Kamil Marcinkiewicz és Ruth Dassonneville az európai társadalmak demográfiai, társadalmi jellegzetességeit kétévente felmérő European Social Survey 2016-os kiadása alapján vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés van a vallásosság és a radikális jobboldali pártokra való szavazás hajlandósága között, 11 nyugat-európai és 4 kelet-európai országban.
A szerzők szerint azért is érdekes vizsgálni ezt a kapcsolatot, mert bár az elmúlt évtizedekben egész Európában csökken a vallásosság, az elmúlt években az európai országok pártrendszeriben olyan változások voltak, amelyek relevánssá teszik ezt a kérdést. Az egyik fontos változás a szerzők szerint az, hogy a hagyományos kereszténydemokrata pártok több kérdésben is, mint például az abortusz, vagy az azonos neműek házassága, mérsékeltebb pozíciót kezdtek el képviselni. Ezzel új szavazók felé tudtak nyitni, azonban gyengülhetett a támogatottságuk a hagyományos, vallásos szavazók körében (akiknek a száma egyébként csökken).
A másik fontos változás a populista, radikális jobboldali pártok megerősödése, amelyekre a hagyományos értékek hangsúlyozása mellett a család kiemelt szerepe, a határozott migrációellenesség, és különösen muszlim ellenesség jellemző. A tanulmány szerint ezek a pártok gyakran hivatkoznak a kereszténységre és keresztény tradíciókra, mindezt viszont a hagyományos kereszténydemokrata pártokhoz képest jóval hangsúlyosabb nacionalizmussal keverik.
Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes országokban azok, akik templomba járnak, milyen valószínűséggel szavaznak a radikális jobboldali pártokra. Nulla felett a valószínűség magasabb: ebben a csoportban nagyon erős a kapcsolat a lengyel Jog és Igazságosságnál és a Fidesznél is elég jelentős az összefüggés, kisebb mértékben, de majdnem elhanyagolható szinten pedig az észt EKRE és az olasz Fratelli d’ Italia (FdL – Olasz Fivérek) nevű párt szavazói között is van ilyen összefüggés.
Forrás: Marcinkiewicz K, Dassonneville R. Do religious voters support populist radical right parties? Opposite effects in Western and East-Central Europe. Party Politics. Január 2021. doi:10.1177/1354068820985187
Emellett az is érdekes, hogy 2016-ban a vallásosság inkább csökkentette annak a valószínűségét, hogy valaki a Jobbikra szavazzon.
A kutatók szerint a politikai kínálatnak jelentős hatása lehet arra, hogy egy országban a vallásos szavazók melyik pártot választják. Számos vizsgált országban, például Ausztriában, Svájcban, Németországban, Svédországban és Hollandiában a vallásos szavazókat “elszipkázzák” a radikális jobboldali pártok elől a hagyományos kereszténydemokrata pártok. Kelet-Európában erős kereszténydemokrata pártok hiányában a szerzők szerint a vallásos szavazók a radikális jobboldalra szavaznak, bár ez alól kivételt képez Csehország, ahol a vallásos szavazók a viszonylag kicsi, de stabil támogatottságú kereszténydemokrata pártra szavaznak.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
