Ellenkező előjelű a kapcsolat a vallásosság és a radikális jobboldali pártok támogatottsága között Nyugat- és Kelet-Európában: amíg ugyanis nyugaton nincs olyan ország, ahol a vallásosság növeli annak a valószínűségét, hogy valaki ilyen pártokra szavazzon, keleten több országban van ilyen összefüggés, leginkább Lengyelországban és Magyarországon – derült ki egy nemrég publikált tanulmányból.

A két szerző, Kamil Marcinkiewicz és Ruth Dassonneville az európai társadalmak demográfiai, társadalmi jellegzetességeit kétévente felmérő European Social Survey 2016-os kiadása alapján vizsgálta meg, hogy milyen összefüggés van a vallásosság és a radikális jobboldali pártokra való szavazás hajlandósága között, 11 nyugat-európai és 4 kelet-európai országban.

A szerzők szerint azért is érdekes vizsgálni ezt a kapcsolatot, mert bár az elmúlt évtizedekben egész Európában csökken a vallásosság, az elmúlt években az európai országok pártrendszeriben olyan változások voltak, amelyek relevánssá teszik ezt a kérdést. Az egyik fontos változás a szerzők szerint az, hogy a hagyományos kereszténydemokrata pártok több kérdésben is, mint például az abortusz, vagy az azonos neműek házassága, mérsékeltebb pozíciót kezdtek el képviselni. Ezzel új szavazók felé tudtak nyitni, azonban gyengülhetett a támogatottságuk a hagyományos, vallásos szavazók körében (akiknek a száma egyébként csökken).

A másik fontos változás a populista, radikális jobboldali pártok megerősödése, amelyekre a hagyományos értékek hangsúlyozása mellett a család kiemelt szerepe, a határozott migrációellenesség, és különösen muszlim ellenesség jellemző. A tanulmány szerint ezek a pártok gyakran hivatkoznak a kereszténységre és keresztény tradíciókra, mindezt viszont a hagyományos kereszténydemokrata pártokhoz képest jóval hangsúlyosabb nacionalizmussal keverik.

Az alábbi ábrán az látszik, hogy az egyes országokban azok, akik templomba járnak, milyen valószínűséggel szavaznak a radikális jobboldali pártokra. Nulla felett a valószínűség magasabb: ebben a csoportban nagyon erős a kapcsolat a lengyel Jog és Igazságosságnál és a Fidesznél is elég jelentős az összefüggés, kisebb mértékben, de majdnem elhanyagolható szinten pedig az észt EKRE és az olasz Fratelli d’ Italia (FdL – Olasz Fivérek) nevű párt szavazói között is van ilyen összefüggés.

Forrás: Marcinkiewicz K, Dassonneville R. Do religious voters support populist radical right parties? Opposite effects in Western and East-Central Europe. Party Politics. Január 2021. doi:10.1177/1354068820985187

Emellett az is érdekes, hogy 2016-ban a vallásosság inkább csökkentette annak a valószínűségét, hogy valaki a Jobbikra szavazzon.

A kutatók szerint a politikai kínálatnak jelentős hatása lehet arra, hogy egy országban a vallásos szavazók melyik pártot választják. Számos vizsgált országban, például Ausztriában, Svájcban, Németországban, Svédországban és Hollandiában a vallásos szavazókat “elszipkázzák” a radikális jobboldali pártok elől a hagyományos kereszténydemokrata pártok. Kelet-Európában erős kereszténydemokrata pártok hiányában a szerzők szerint a vallásos szavazók a radikális jobboldalra szavaznak, bár ez alól kivételt képez Csehország, ahol a vallásos szavazók a viszonylag kicsi, de stabil támogatottságú kereszténydemokrata pártra szavaznak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVan egy olyan törésvonal a magyar politikában, amiben jobban hasonlítunk az USA-hoz, mint LengyelországhozCsehország, Lengyelország és Magyarország politikai törésvonalai sok szempontból nagyon hasonlóan alakultak a rendszerváltás óta, de a különbségek talán még érdekesebbek. Lindner Attila a G7 Podcast vendége.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet pártok politika tanulmány vallás Olvasson tovább a kategóriában