Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán Hajdu Miklós
2021. június 9. 16:52 Adat

Ügyesen lavírozott a Fidesz a járványintézkedésekkel

Bár összességében politikai szempontból jól lavírozott a járvány elleni intézkedésekkel az eléggé eltérő igények között a kormányzat, a második és a harmadik hullám megítélése a magyar lakosság körében azért láthatóan különbözött. Legalábbis ez derül ki, ha összevetjük a Nézőpont Intézet elégedettségmérési indexének alakulását a különböző járványmutatókkal, illetve az intézkedések ütemezésével.

Persze az ilyen felméréseket érdemes fenntartásokkal kezelni, különösen, ha olyan kutatóintézet végzi, amely erősen kormányközeli. Ezúttal azonban a Nézőpont eredményei lényegében megegyeznek azzal, amit az Európai Unió is mért még télen. A február és március közepe között készített Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok 52 százaléka volt elégedett a kabinet járványkezelésével, a Nézőpont pedig végig 51-52 százalékos értéket mért erre az időszakra.

Télen elégedettek voltunk a járványkezeléssel

Ősz óta egyébként ekkor, egészen pontosan február közepe és április közepe között volt a legrosszabb a kormányzat megítélése. Ennek magyarázata valószínűleg az, hogy a járványügyi intézkedésekről a pandémia alatt szinte végig politikai szempontok alapján döntő kormányzat a harmadik hullám kezdetén volt a legrosszabb helyzetben: ekkor nem tudtak olyan döntést hozni, amely jót tett volna a megítélésüknek.

A második hullám elején ez, úgy tűnik, még sikerült. Bár akkor is elég sok jel utalt arra, hogy túl sokáig vártak ki a lezárásokkal, a lakosság így is pozitívan értékelte, hogy novemberben végül csak meglépték. A Nézőpont szerint a lakosság véleménye a járványkezelésről a hónap közepén látványosan javult, majd – hibahatáron belül mozogva – tulajdonképpen február közepéig ezen a szinten maradt, még a fertőzöttek és elhunytak számának felfutása és tetőzése idején sem csökkent.

Február közepén aztán jött egy hirtelen zuhanás az elégedettségi mutatóban. Ezt ráadásul első ránézésre a járványadatok alapján semmi nem indokolta: a fertőzöttek száma, ha kismértékben emelkedett is, de még mindig sokkal alacsonyabb volt, mint karácsony környékén, a halálozás pedig szintén három hónapos mélypont környékén volt.

Nem volt olyan megoldás, ami mindenkinek tetszett

A hirtelen hangulatromlásnak valószínűleg két oka lehetett. Az egyik, hogy ekkor már elég jól látszott, hogy a brit vírusvariáns terjedése miatt nem lehet elkerülni a harmadik hullámot, és ezért mielőbb újabb szigorításokra lenne szükség. A régiós országokban ekkor már sokkal szigorúbb intézkedések voltak hatályban, és mivel a magyar iskolákban, óvodákban is elkezdett berobbanni a járvány, egyre többen gondolták úgy, hogy itthon is be kellene zárni ezeket az intézményeket. Ráadásul az időközben megindult oltási kampány sem haladt olyan ütemben, mint ahogyan sokan remélték: ebben az időszakban jellemzően alig néhány ezer vakcinát adtak be naponta.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy robbant be az iskolákban a járvány pár nap alatt márciusbanNéhány nap alatt megduplázódott a koronavírus miatt részben vagy egészben bezárt iskolák és óvodák száma március elején.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre gyengébb hatása van a kijárási korlátozásoknakTöbb hónapnyi bezártság után már sokkal kevésbé hatásosak az újabb korlátozó intézkedések.

A másik magyarázat a lakosság fásultsága lehet. Az emberek türelmét ekkorra négy hónapja tették próbára a mindvégig fennálló korlátozások, miközben nemzetközi tapasztalatok szerint ennyi idő után már hiába hozakodnak elő a kormányok újabb szigorításokkal, az állampolgárok egyre kevésbé fogják azokat komolyan venni.

Az elhúzódó és fokozódó lezárások más országokban is jellemzők voltak ebben az időszakban, ami jól látszik az alábbi ábrán is: a fejlett világ országaiban többnyire november közepétől egészen a közelmúltig a kora őszi időszakhoz képest jelentősen keményebb szabályok között zajlott az élet.

Mindez a gazdasági károk mellett a mentálhigiénés problémák kialakulásának kockázatát is növelte – az erősödő feszültséget nemcsak a kutatások, hanem az év elejétől világszerte egyre gyakoribbá vált zavargások, tüntetések is érzékeltetik. Sokan vélhetően már csak az enyhítések hallatára is kedvezőbben kezdtek vélekedni az intézkedésekről, a járványgörbék és az oltási program alakulásától függetlenül.

Ezt erősíti, hogy az Európai Unió már említettnél eggyel frissebb, március és április közepe között készített felmérése szerint a magyarok voltak legkevésbé meggyőződve arról, hogy az intézkedések haszna nagyobb, mint amilyen károkat okoz. Miközben a teljes EU-ban a megkérdezettek 58 százaléka vélte úgy, hogy a lezárások egészségügyi előnyei meghaladják a gazdasági hátrányokat, nálunk mindössze 38 százalék volt ez az arány. Tavasszal ráadásul a magyarok több mint harmada mondta már azt, hogy a jövedelmi helyzetét érintette a járvány, és további harmaduk számított arra, hogy ez bekövetkezik.

A kormányzat azért volt tehát politikai szempontból nehéz helyzetben február végén, mert két egymással teljesen ellentétes elvárással szembesült.

Miközben az emberek egy része már az iskolák bezárást követelte, az újabb szigorítások említése – vagy akár a korábban belengetett lazítások késése – vélhetően sokakban ellenérzéseket váltott ki.

Nem véletlenül sürgették a nyitást

Március elején azonban a járvány terjedése miatt már nem lehetett tovább népszerűségi szempontokat figyelembe venni, és az ellentétes elvárások között lavírozni, muszáj volt további korlátozásokat bevezetni. Ekkor érte el a kormány megítélése a mélypontját, amely a következő másfél hónapban nem is változott érdemben. Ez persze nem meglepő, hiszen – legalábbis az operatív törzs adatai szerint – ez volt a pandémia legsúlyosabb időszaka.

A jelek szerint azonban a kormányzat ekkor sem tematizálta rosszul a járványt. Legalábbis erre utal, hogy az intézkedésekről alkotott vélemény már akkor javulni kezdett, amikor a halálozás lényegében a legmagasabb volt a koronavírus megjelenése óta. Az járványkezeléssel elégedettek arányában alig néhány nappal azt megelőzően következett be az első jelentősebb ugrás, hogy Magyarország a globális rangsor első helyére került Covid-halálozásban. Bár a fertőzöttek száma ekkor már jó ideje csökkent, és a kórházi mutatók is javultak, egészségügyi szempontból az összkép még mindig sokkal rosszabb volt, mint február közepén, vagy akár március elején, amikor mélyponton állt a kormány megítélése.

Csakhogy időközben a kormányzat bejelentette az általános iskolák újranyitását, ami a jelek szerint ekkor már jobban befolyásolta a lakosság véleményét.

A következő időszakban pedig ez lett a jellemző irány. Bár az elhunytak száma például – legalábbis az operatív törzs adatai szerint – még hetekig magas szinten maradt, a közvéleményre inkább az egyre jobban felpörgő, sikeres oltási program és az ehhez kötött fokozatos nyitás hatott.

Míg tehát a második hullámban végig inkább pozitív volt a kormányzati intézkedések megítélése, a harmadik hullám idején csak akkor kezdett javulni, amikor sikerült megkezdeni a korábbi intézkedések lazítását. Valószínűleg ezért is sürgette utóbbit a kormányzat ennyire, már akkor is, amikor a járványügyi szakértők még óvatosságra intettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettelMagyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Adat covid-19 járvány járványkezelés koronavírus politika Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2021. július 27. 06:45 Adat, Vállalat

A negyedik hullám árnyékában épp csak lábadozik a magyar szállodaipar

Katasztrofális volt a legnagyobb hotelcégeknek 2020, és most is csak egy hajszállal jobbak a kilátások. Nagy a bizonytalanság, a korábbi nyereségre még éveket kell várni.

Váczi István
2021. július 23. 17:00 Adat, Közélet

Török csellel üti helyre a Sinopharm-fiaskót a kormány

Augusztus elején akár 700 ezer ember is megrohamozhatná az orvosokat harmadik oltásért, de attól nem kell tartani, hogy gyorsan elfogy a Pfizer.

Stubnya Bence
2021. július 23. 10:23 Adat

A harmadik leginkább túlsúlyos uniós tagállam vagyunk, a csehekkel holtversenyben

A felnőtt lakosság csaknem 60 százaléka számít túlsúlyosnak. Máltán a legrosszabb a helyzet, Olaszországban a legjobb.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. július 29. 16:15 Élet

Száz év és egy nap kellett ahhoz, hogy a világ egyik legfontosabb gyógyszerének piacán árverseny induljon

Melyik inzulint kéri, a drágábbat vagy az olcsóbbat? - ezt a kérdést eddig nem tehette fel a patikus, de most már nem kizárt, hogy egyszer ilyen is lesz.

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2021. július 29. 05:19 Közélet

A melegellenes retorikával akár új szavazókat is próbálhat szerezni magának a Fidesz

A magyar szavazók 15 százaléka nem fideszes, de ellenzi a melegek jogegyenlőségét. Ők és a hezitáló fideszesek lehetnek az LMBTQ-ellenes fordulat precíziós célpontjai.

Avatar
2021. július 28. 16:11 Világ

Most már az EU is azt mondja, hogy a klímaválságra nincs csodaszer, alkalmazkodnunk kell

Az unió nemrég elfogadott adaptációs stratégiája ambiciózus, de kérdés, hogy elég ambiciózus-e? A Green Policy Center elemzése erre keresi a választ.