Belefáradnak az emberek a kijárási korlátozásokba, ami jól látszik a szigorú lezárások ellenére romló járványstatisztikákon szerte a világban. Patricio Goldstein, Eduardo Levy Yeyati és Luca Sartorio 152 ország adatait figyelembe véve vizsgálták meg a korlátozó intézkedések hatékonyságát, ami az eredményeik szerint 2020 végére jócskán lecsökkent a fertőzések első hulláma során tapasztalt szinthez képest. Ez az eredmény azért különösen aggasztó, mert a védőoltások széles körben történő alkalmazásáig a járvány elfojtására bevethető egyetlen érdemi eszköz továbbra is az emberek közötti kontaktusszám csökkentése.
Az intézkedések*Ezek keménységét a Stringency Index alapján mérték a kutatók. eredménye átlagosan két hónappal a bevezetésük után csúcsosodik ki a halálozási adatokat tekintve, míg a reprodukciós rátát nézve húsz nap után a legszembetűnőbbek a következményeik, amit több elemzés is megerősített. Nem mindegy azonban, hogy az újabb szigorítások milyen hosszú bezártság után lépnek életbe: a fentebb említett kutatók megállapítása szerint
a több hónapnyi korlátozás után bevezetett további szabályok már sokkal kevésbé fogják vissza a járványt az első intézkedésekhez képest.
Az elemzők a fentebbi megállapításra a legalább négy hónapnyi bezártságot követően bevezetett intézkedések külön kiértékelése után jutottak, amelyek elsősorban a halálozások visszaszorításában bizonyultak sokkal kevésbé hatásosnak.
A korlátozások gyengülő hatása a mobilitási adatokban is megmutatkozik. Az első intézkedésekhez képest a legalább 120 nappal később érvénybe lépett további szigorítások után már alig csökkent a munkába járók száma. Ennek gazdasági és szociális okai is vannak, amelyek következtében a lakosság tehát egyre inkább figyelmen kívül hagyja az óvintézkedéseket. Az emberek fásultsága, fáradtsága ráadásul nem csak abban nyilvánul meg, hogy a szigorodó szabályok ellenére alig változik a munkába járók száma – az elemzés szerint a mobilitás egységnyi csökkenésével sokkal kevésbé csillapodik a járvány, ha erre a változásra négy hónapnyi bezártság után kerül sor, mintha a korlátozások kezdetén történt volna.
Goldstein, Yeyati és Sartorio következtetései szerint tehát kemény, de rövid lezárásokkal érdemes felvenni a harcot a fertőzések ellen. Ez különösen a fejlődő országok számára fontos tanulság, ahol egyrészt a tömeges vakcináció még jó darabig várat magára, másrészt pedig a gazdasági szempontok sokkal nagyobb súllyal esnek latba az óvintézkedések meghozásakor. De Magyarországról nézve is érdekesek az elemzés eredményei, ahol március elején fokozták a lassan fél éve tartó kemény korlátozásokat.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
