Belefáradnak az emberek a kijárási korlátozásokba, ami jól látszik a szigorú lezárások ellenére romló járványstatisztikákon szerte a világban. Patricio Goldstein, Eduardo Levy Yeyati és Luca Sartorio 152 ország adatait figyelembe véve vizsgálták meg a korlátozó intézkedések hatékonyságát, ami az eredményeik szerint 2020 végére jócskán lecsökkent a fertőzések első hulláma során tapasztalt szinthez képest. Ez az eredmény azért különösen aggasztó, mert a védőoltások széles körben történő alkalmazásáig a járvány elfojtására bevethető egyetlen érdemi eszköz továbbra is az emberek közötti kontaktusszám csökkentése.
Az intézkedések*Ezek keménységét a Stringency Index alapján mérték a kutatók. eredménye átlagosan két hónappal a bevezetésük után csúcsosodik ki a halálozási adatokat tekintve, míg a reprodukciós rátát nézve húsz nap után a legszembetűnőbbek a következményeik, amit több elemzés is megerősített. Nem mindegy azonban, hogy az újabb szigorítások milyen hosszú bezártság után lépnek életbe: a fentebb említett kutatók megállapítása szerint
a több hónapnyi korlátozás után bevezetett további szabályok már sokkal kevésbé fogják vissza a járványt az első intézkedésekhez képest.
Az elemzők a fentebbi megállapításra a legalább négy hónapnyi bezártságot követően bevezetett intézkedések külön kiértékelése után jutottak, amelyek elsősorban a halálozások visszaszorításában bizonyultak sokkal kevésbé hatásosnak.
A korlátozások gyengülő hatása a mobilitási adatokban is megmutatkozik. Az első intézkedésekhez képest a legalább 120 nappal később érvénybe lépett további szigorítások után már alig csökkent a munkába járók száma. Ennek gazdasági és szociális okai is vannak, amelyek következtében a lakosság tehát egyre inkább figyelmen kívül hagyja az óvintézkedéseket. Az emberek fásultsága, fáradtsága ráadásul nem csak abban nyilvánul meg, hogy a szigorodó szabályok ellenére alig változik a munkába járók száma – az elemzés szerint a mobilitás egységnyi csökkenésével sokkal kevésbé csillapodik a járvány, ha erre a változásra négy hónapnyi bezártság után kerül sor, mintha a korlátozások kezdetén történt volna.
Goldstein, Yeyati és Sartorio következtetései szerint tehát kemény, de rövid lezárásokkal érdemes felvenni a harcot a fertőzések ellen. Ez különösen a fejlődő országok számára fontos tanulság, ahol egyrészt a tömeges vakcináció még jó darabig várat magára, másrészt pedig a gazdasági szempontok sokkal nagyobb súllyal esnek latba az óvintézkedések meghozásakor. De Magyarországról nézve is érdekesek az elemzés eredményei, ahol március elején fokozták a lassan fél éve tartó kemény korlátozásokat.
Világ
Mitől működik egy vásárlói bojkott?
Nehéz úgy kikerülni a sarki kávézót, ha nincs másik a közelben, és nehéz büntetni egy céget, ha a vásárlók nem hiszik el, hogy minden egyes vásárlásuk számít.
Indokolatlanul sok hulladék keletkezik az egészségügyben
Rengeteget spórolhatna az ellátórendszer, ha nem lenne ennyire rászokva az egyszer használatos eszközökre.
A Marshall-tervnél is nagyobb az új német kormánykoalíció költségvetési csomagja
Ukrajnának máris megszavaztak egy katonai segélycsomagot.
Fontos
Kozmetikázni akarja az inflációt a kormány, vagy a választók árérzékelésére játszik?
A boltok után a bankok következnek, a cél egyszerre lehet a statisztika kozmetikázása és hogy a választói bázis kisebb inflációt érzékeljen.
Ingatlanbirodalmat építenek a NER-es építőiparban szerzett pénzből
Az állami megbízásokból megnövesztett cégrészt eladták a NER-en belül, majd a pénzből elkezdtek ingatlanokat venni.
Még kényelmetlenenebb helyzetbe került az alapítványi botrány nyomán Varga Mihály
Korábban jó ötletnek tűnhetett a jegybanki alapítvány vagyonának beolvasztása az MNB-be, de a botrány és vagyonvesztés után már nagyon más a helyzet.
