Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság egyik meghatározó trendje volt a pénzügyi piacok bővülése. Emiatt a gazdagabb országok lakosságának egyre nagyobb részének vannak részvényei – vagy közvetlenül, vagy például nyugdíjalapokban tartott megtakarításaikon keresztül.
A járvány alatt – többek között a sportfogadások leállása miatt is – ez abban is megmutatkozott, hogy otthon ragadt kisbefektetők tömegei jelentek meg a pénzügyi piacokon. De ugyanennek a trendnek a következménye a mostanában a csapból is folyó Gamestop története is, amiről a G7-en is részletesebben beszámoltunk.
A Gamestop-ügy mentén sok cikk jelent meg arról, hogy a pénzügyi elitek ellen fellépő kisemberek lázadásaként vagy unatkozó középosztálybeli fiatalok nyerészkezéseként érdemes-e inkább értelmezni a történteket. Bár ezt a vitát nem dönti el, a sztori szempontjából mégis érdekes következtetésekre jutott egy nemrég megjelent tanulmány, amiben egy politikatudós, Yotam Margalit és egy közgazdász, Moses Shayo kísérleti módszerrel mutatta meg, hogy a részvénytulajdonlás jobboldalra tolja a részvényekbe fektetők politikai preferenciáit.
A kutatásban 2700 felnőtt vett részt Angliában. A résztvevők 60 százaléka soha nem fektetett korábban részvényekbe életében. A kutatók véletlenszerűen kiválasztottak 1560 embert, akik 50 fontot kaptak, amit hat héten keresztül többször fektethettek be részvényekbe. A kísérletben résztvevők politikai preferenciáit a kísérletet megelőző és az azt követő héten is vizsgálták a kutatók.
A kiválasztottak Apple, Rolls Royce és Siemens részvényekbe fektethettek, a kutatók viszont létrehoztak egy kontrollcsoportot is, és még két csoportot, ezek közül az egyik tagjai nem valódi pénzzel, csak szimulálva kereskedhettek, a másik tagjai pedig sportfogadásokat köthettek. Utóbbi funkciója az volt, hogy valami olyat vizsgáljanak, ami hasonlóan izgalmas, kockázatvállalást és mérlegelést igényel, mint a tőzsdézés, de nincs köze a gazdasághoz.
A kísérletben az derült ki, hogy
a részvényekkel kereskedő csoport a hat hét elteltével jobbra tolódott olyan általánosabb témákban, mint a személyes felelősség, az érdem és teljesítmény kapcsolata vagy a szerencse szerepe a gazdasági sikerességben.
Emellett a gazdaságpolitikában is jobbosabb válaszok születtek, a résztvevők nagyobb arányban támogattak kevesebb szabályozást és piacbarát intézkedéseket, mint a kísérlet előtt.
A hatás a legerősebben a valódi részvényekkel kereskedők körében volt tapasztalható, de kisebb mértékben a fiktíven kereskedő és a sportfogadó csoport is jobbra tolódott. A teljes hatás összességében az angol Munkáspárt és a konzervatívok szavazói közötti átlagos eltérés skáláján 9-12 százalékos jobbratolódást jelentett, ami a kísérlet után egy évvel is jelentős mértékben megmaradt.
Konkrét intézkedések esetében a legjelentősebb változás abban volt, hogy a résztvevők mennyire támogatták, hogy a (magán)nyugdíj-megtakarításaikat részvényekbe fektethessék a megtakarítok. A valódi részvényekkel kereskedők támogató hozzáállása 7,5 százalékponttal nőtt a kísérlet hatására.
Yotam Margalit és Moses Shayo szerint a jelenséget magyarázhatja, hogy maga a befektetési tevékenység során megtapasztalt élmények, a kockázatvállalás, a nyereségszerzés motivációja tolja jobbra a résztvevőket, illetve az is, hogy a tőzsdézés közben látják a pénzügy, a piacok működését, valamint a politikai események és a szabályozás hatásait is a részvényárfolyamokra.
A kutatók szerint az utóbbi magyarázat jobban megállja a helyét. Erre az alapján következtetnek, hogy a valódi részvényekkel kereskedők jelentősebben tolódtak el jobbra: a sportfogadásnál vagy a fiktív kereskedelemnél is tapasztalható kockázatvállalás nem magyarázza teljesen a jelenséget.
Az adatok alapján az is látszik, hogy az eredetileg jobb- és baloldali szavazóknál is tapasztalható volt a jobbratolódás, de a baloldali szavazóknál jelentősebben, az viszont nem számított, hogy a résztvevők befektetései mennyire teljesítettek jól a kísérleti időszak alatt. A kutatók szerint a piacnak való kitettség hatására a résztvevők jobban hittek abban, hogy ők maguk és az átlagember is sikeresen fektethet be a pénzügyi piacokon.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
